Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
22 kapcsolatok: Abaúj-Torna vármegye, Attila hun király, Borovszky Samu, Csehszlovákia, Fényes Elek, Gótok, Gömör–Tornai-karszt, Ibrány, Kassa, Kassa-környéki járás, Kassai kerület, Magyarország, Május 11., Szádudvarnok, Szlovák nyelv, Szlovákia, Szlovákok, Szurdok (felszínforma), Torna (település), Vályi András, 1700, 1945.
Abaúj-Torna vármegye
Abaúj-Torna vármegye, a Magyar Királyság egyik közigazgatási egysége 1881 és 1945 között.
Megnézni Szádelő és Abaúj-Torna vármegye
Attila hun király
Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya.
Megnézni Szádelő és Attila hun király
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Megnézni Szádelő és Borovszky Samu
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Megnézni Szádelő és Csehszlovákia
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Megnézni Szádelő és Fényes Elek
Gótok
A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.
Megnézni Szádelő és Gótok
Gömör–Tornai-karszt
A Gömör–Tornai-karszt földrajzi egység Szlovákia és Magyarország területén.
Megnézni Szádelő és Gömör–Tornai-karszt
Ibrány
Ibrány város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az Ibrányi járás székhelye.
Megnézni Szádelő és Ibrány
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Megnézni Szádelő és Kassa
Kassa-környéki járás
A Kassa-környéki járás (Okres Košice-okolie) Szlovákia Kassai kerületének közigazgatási egysége.
Megnézni Szádelő és Kassa-környéki járás
Kassai kerület
A Kassai kerület (szlovákul Košický kraj) közigazgatási terület Szlovákia délkeleti részén.
Megnézni Szádelő és Kassai kerület
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Szádelő és Magyarország
Május 11.
Névnapok: Ferenc + Fábió, Fábiusz, Fabríció, Fabríciusz, Fabríciusz, Filip, Fülöp, Gujdó, Izidor, Izidóra, Izor, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Kalliszta, Majlát, Mályva, Mirandella, Mirandola.
Megnézni Szádelő és Május 11.
Szádudvarnok
Szádudvarnok Méhészudvarnok településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.
Megnézni Szádelő és Szádudvarnok
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Megnézni Szádelő és Szlovák nyelv
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Megnézni Szádelő és Szlovákia
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Megnézni Szádelő és Szlovákok
Szurdok (felszínforma)
A Ribeira dos Socorridos szurdokvölgye Câmara de Lobos fölött (Madeira) A szurdok mélyen bevágódó, meredek oldalú, keskeny, felső szakasz jellegű völgy.
Megnézni Szádelő és Szurdok (felszínforma)
Torna (település)
Torna (korábban Turnianske Podhradie) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Megnézni Szádelő és Torna (település)
Vályi András
Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a pesti egyetemen a magyar nyelv első tanára.
Megnézni Szádelő és Vályi András
1700
Anjou Fülöp Alexander von Kotzebue – A narvai csata A nagy északi háború főbb hadmozdulatai.
Megnézni Szádelő és 1700
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Megnézni Szádelő és 1945