24 kapcsolatok: Abu Kálídzsár Marzbán, Arab írás, Bagdad, Bahá ad-Daula, Baszra, Buvajhidák, Dzsalál ad-Daula, Fársz, Gaznavidák, Huzesztán, Irak, Kivám ad-Daula, Mahmúd gaznavida szultán, Mezopotámia, Musarrif ad-Daula, Siráz, 1012, 1016, 1018, 1021, 1023, 1024, 968, 993.
Abu Kálídzsár Marzbán
Abu Kálídzsár Marz(u)bán (tudományos átiratban Abū Kālīǧār Marz(u)bān, arab betűkkel أبو كاليجار مرزبان; Siráz?, 1010 k. – Fársz, 1048 októbere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, 1024-től Fársz, 1028-tól Kermán, 1044-től pedig Mezopotámia ura és főemír volt.
Új!!: Szultán ad-Daula és Abu Kálídzsár Marzbán · Többet látni »
Arab írás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arab ábécé.
Új!!: Szultán ad-Daula és Arab írás · Többet látni »
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Új!!: Szultán ad-Daula és Bagdad · Többet látni »
Bahá ad-Daula
Bahá ad-Daula (tudományos átiratban Bahāʾ ad-Dawla, arab betűkkel بهاء الدولة), eredeti nevén Abu Naszr Fírúz (tudományos átiratban Abū Naṣr Fīrūz, arab betűkkel أبو نصر فيروز; Siráz?, 970 k. – Arradzsán, 1012. december 22.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Mezopotámia ura, később Kermán és Fársz fejedelme is volt.
Új!!: Szultán ad-Daula és Bahá ad-Daula · Többet látni »
Baszra
Baszra vagy el-Baszra (arabul البصرة – al-Baṣra, átírásváltozata al-Başrah, magyarul időnként Bászra) város Irak délkeleti peremén, Baszra kormányzóság székhelye, az ország harmadik legnépesebb városa (2 010 000 fő, 2012, becslés).
Új!!: Szultán ad-Daula és Baszra · Többet látni »
Buvajhidák
A Buvajhidák vagy Bújidák egy iráni származású síita emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században, melyek 945–1055 között az Abbászida kalifákat is ellenőrzésük alatt tartották Bagdadban.
Új!!: Szultán ad-Daula és Buvajhidák · Többet látni »
Dzsalál ad-Daula
Dzsalál ad-Daula (tudományos átiratban Ǧalāl ad-Dawla, arab betűkkel جلال الدولة), eredeti nevén Abu Táhir (tudományos átiratban Abū Ṭāhir, arab betűkkel أبو طاهر; Bagdad?, 994 k. – Bagdad?, 1044 márciusa) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Mezopotámia fejedelme volt.
Új!!: Szultán ad-Daula és Dzsalál ad-Daula · Többet látni »
Fársz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fársz tartomány.
Új!!: Szultán ad-Daula és Fársz · Többet látni »
Gaznavidák
A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.
Új!!: Szultán ad-Daula és Gaznavidák · Többet látni »
Huzesztán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Huzesztán tartomány.
Új!!: Szultán ad-Daula és Huzesztán · Többet látni »
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Új!!: Szultán ad-Daula és Irak · Többet látni »
Kivám ad-Daula
Kivám ad-Daula (tudományos átiratban Qiwām ad-Dawla, arab betűkkel قوامالدولة), eredeti nevén Abu l-Favárisz (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ, arab betűkkel أبو الفوارس; Bagdad, 1000 áprilisa – 1028 novembere/decembere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Kermán fejedelme volt.
Új!!: Szultán ad-Daula és Kivám ad-Daula · Többet látni »
Mahmúd gaznavida szultán
Mahmúd a kalifától kapott díszruhában (14. századi miniatúra) Abu l-Kászim Mahmúd ibn Szebüktigin al-Gaznavi (arab írással أبو القاسممحمود بن سبكتكين الغزنوي, tudományos átiratban Abū l-Qāsim Maḥmūd ibn Subuktakīn al-Ġaznawī), uralkodói nevén Jamín ad-Daula (arabul يمين الدولة, átiratban Yamīn ad-Dawla; 971. október 2. – Gazni, 1030. április 30.) a legismertebb és legjelentősebb gaznavida uralkodó, az eredetileg „hatalom” jelentésű szultán cím első viselője volt (uralkodott 998 márciusától haláláig).
Új!!: Szultán ad-Daula és Mahmúd gaznavida szultán · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Szultán ad-Daula és Mezopotámia · Többet látni »
Musarrif ad-Daula
Musarrif ad-Daula (tudományos átiratban Mušarrif ad-Dawla, arab betűkkel مشرف الدولة), eredeti nevén Abu Ali Haszan (tudományos átiratban Abū ʿAlī Ḥasan, arab betűkkel أبو علي حسن; Siráz?, 1003 – Bagdad?, 1025 májusa) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Irak uralkodója volt királyi címmel.
Új!!: Szultán ad-Daula és Musarrif ad-Daula · Többet látni »
Siráz
Az Eram Kert, Siráz legnépszerűbb kertje. Siráz város Irán délnyugati részében, Teherántól 942 km-re.
Új!!: Szultán ad-Daula és Siráz · Többet látni »
1012
Nincs leírás.
Új!!: Szultán ad-Daula és 1012 · Többet látni »
1016
Nincs leírás.
Új!!: Szultán ad-Daula és 1016 · Többet látni »
1018
Nincs leírás.
Új!!: Szultán ad-Daula és 1018 · Többet látni »
1021
Nincs leírás.
Új!!: Szultán ad-Daula és 1021 · Többet látni »
1023
Nincs leírás.
Új!!: Szultán ad-Daula és 1023 · Többet látni »
1024
Nincs leírás.
Új!!: Szultán ad-Daula és 1024 · Többet látni »
968
Nincs leírás.
Új!!: Szultán ad-Daula és 968 · Többet látni »
993
Nincs leírás.
Új!!: Szultán ad-Daula és 993 · Többet látni »