Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Apszispont, Április 10., Bajkonuri űrrepülőtér, Belépés a légkörbe, Biológia, Csillagászat, Ellipszis (görbe), Farkas Bertalan (űrhajós), Föld, Interkozmosz, Június 3., Kamera, Légkör, Leonyid Ivanovics Popov, Magyarország, Május 27., Navigáció, Orosz nyelv, Orvos, Progressz űrhajó, Szaljut-program, Szaljut–6, Szojuz 7K–T, Szojuz hordozórakéta, Szojuz T–1, Szojuz–36, Szovjetunió, UTC, Valerij Nyikolajevics Kubaszov, Valerij Viktorovics Rjumin, Zsezkazgan, 1980.
Apszispont
A pályának a Naphoz legközelebb illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihélium és aphéliumpontnak. A perihéliumpont távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük. Az apszispont a csillagászatban egy égitest pályájának azokat a pontjait jelenti, amelyek a központi égitesthez legközelebb, illetve legtávolabb találhatóak.
Új!!: Szojuz–35 és Apszispont · Többet látni »
Április 10.
Névnapok: Zsolt + Ezékiel, Fulvia, Polidor, Radamesz.
Új!!: Szojuz–35 és Április 10. · Többet látni »
Bajkonuri űrrepülőtér
A Bajkonur Űrközpont Kazahsztánban A bajkonuri űrrepülőtér Kazahsztánban, Bajkonur város mellett található rakétaindító hely.
Új!!: Szojuz–35 és Bajkonuri űrrepülőtér · Többet látni »
Belépés a légkörbe
Az Apollo parancsnoki kabin belépése a légkörbe – jól látható a hőpajzs izzása (művészi ábrázolás) A belépés a légkörbe az űrhajók, űrszondák vagy természetes eredetű tárgyak (meteorok, üstökösök) a világűrből kiindulva a légkörben való haladásának folyamata.
Új!!: Szojuz–35 és Belépés a légkörbe · Többet látni »
Biológia
Nektárt gyűjtő méh A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.
Új!!: Szojuz–35 és Biológia · Többet látni »
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Új!!: Szojuz–35 és Csillagászat · Többet látni »
Ellipszis (görbe)
Ellipszis A matematikában az ellipszis (régiesen: kerülék) görbe azon pontok mértani helye egy síkon, ahol a pontok két rögzített ponttól mért távolságának összege a két pont távolságánál nagyobb állandó.
Új!!: Szojuz–35 és Ellipszis (görbe) · Többet látni »
Farkas Bertalan (űrhajós)
Farkas Bertalan (Gyulaháza, 1949. augusztus 2. –) vadászpilóta, űrkutató, űrhajós, eszperantista.
Új!!: Szojuz–35 és Farkas Bertalan (űrhajós) · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Szojuz–35 és Föld · Többet látni »
Interkozmosz
Az Interkozmosz emblémája Az Interkozmosz (oroszul: Интеркосмос) a Szovjetunió és a kelet-európai országok közös űrkutatási programja.
Új!!: Szojuz–35 és Interkozmosz · Többet látni »
Június 3.
Névnapok: Klotild + Bercel, Berec, Cecília, Cecilián, Célia, Cicelle, Cilla, Heliodor, Héliosz, Kelvin, Kevin, Seila, Sejla, Tilda, Zília, Zille.
Új!!: Szojuz–35 és Június 3. · Többet látni »
Kamera
bélyegkép A kamera a camera obscura latin kifejezésből származó elnevezés, amelyet a magyar filmfelvevőgép és videókamera értelemben vett át.
Új!!: Szojuz–35 és Kamera · Többet látni »
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Új!!: Szojuz–35 és Légkör · Többet látni »
Leonyid Ivanovics Popov
Leonyid Ivanovics Popov (Alekszandrija, Ukrajna, 1945. augusztus 31.) szovjet űrhajós.
Új!!: Szojuz–35 és Leonyid Ivanovics Popov · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szojuz–35 és Magyarország · Többet látni »
Május 27.
Névnapok: Hella + Ágoston, Agrippa, Gyula, Paszkál, Pelbárt, Szörénke, Szörényke.
Új!!: Szojuz–35 és Május 27. · Többet látni »
Navigáció
A korszerű helymeghatározást segítő műholdak mozgása a föld körüli orbitális pályán. Feketével vannak jelölve a földfelszín egy adott pontjáról (kék folt) elméletileg látható műholdak (a számuk is jelezve). A navigáció mai értelmezése szerint a tengeri és légi közlekedés tájékozódási módszereinek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Szojuz–35 és Navigáció · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Szojuz–35 és Orosz nyelv · Többet látni »
Orvos
Orvos a betegágynál (Samuel Luke Fildes festménye) Az orvos a beteg emberek gyógyításával, a betegségek megelőzésével hivatásszerűen foglalkozó szakember, aki az orvostudományi egyetemet sikeresen elvégezte, ott diplomát szerzett.
Új!!: Szojuz–35 és Orvos · Többet látni »
Progressz űrhajó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Progressz (űrhajó).
Új!!: Szojuz–35 és Progressz űrhajó · Többet látni »
Szaljut-program
Az Almaz típusú űrállomás rajza A Szaljut-program szovjet űrállomásprogram, melynek keretében katonai és polgári célú űrállomásokat állítottak pályára.
Új!!: Szojuz–35 és Szaljut-program · Többet látni »
Szaljut–6
A Szaljut–6 (cirill betűkkel: Салют–6) volt az 5.
Új!!: Szojuz–35 és Szaljut–6 · Többet látni »
Szojuz 7K–T
A Szojuz 7K–T (GRAU-kódja: 11F615A8) a szovjet Szojuz űrhajók második generációja, mely alkalmas volt a Szaljut űrállomások kiszolgálására.
Új!!: Szojuz–35 és Szojuz 7K–T · Többet látni »
Szojuz hordozórakéta
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szojuz (hordozórakéta).
Új!!: Szojuz–35 és Szojuz hordozórakéta · Többet látni »
Szojuz T–1
Szojuz T–1 (oroszul: Союз T–1) a szovjet Szojuz 7K–SZT első repülése volt.
Új!!: Szojuz–35 és Szojuz T–1 · Többet látni »
Szojuz–36
A Szojuz–36 (oroszul: Союз 36) szovjet háromszemélyes, kétszemélyessé átalakított szkafanderes személyszállító, szabványos rendszerben épített Szojuz űrhajó.
Új!!: Szojuz–35 és Szojuz–36 · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Szojuz–35 és Szovjetunió · Többet látni »
UTC
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egyezményes koordinált világidő.
Új!!: Szojuz–35 és UTC · Többet látni »
Valerij Nyikolajevics Kubaszov
Valerij Kubaszov 1975-ben A Szojuz–36 emblémája Valerij Nyikolajevics Kubaszov (oroszul Валерий Николаевич Кубасов, Vjaznyiki, 1935. január 7. – Moszkva, 2014. február 19.) szovjet űrhajós.
Új!!: Szojuz–35 és Valerij Nyikolajevics Kubaszov · Többet látni »
Valerij Viktorovics Rjumin
Valerij Viktorovics Rjumin, szovjet-orosz űrhajós.
Új!!: Szojuz–35 és Valerij Viktorovics Rjumin · Többet látni »
Zsezkazgan
Zsezkazgan (kazak cirill írással: Жезқазған, latin betűs kazak írással: Jezqazğan), korábbi nevén 1992-ig Dzsezkazgan város Kazahsztánban, a Ulitaui területen, annak közigazgatási központja.
Új!!: Szojuz–35 és Zsezkazgan · Többet látni »
1980
Nincs leírás.
Új!!: Szojuz–35 és 1980 · Többet látni »
