Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szociálliberalizmus

Index Szociálliberalizmus

A szociálliberalizmus vagy reformliberalizmus politikai ideológia, mely a liberalizmus egyik ágaként a 19. század végén keletkezett, majd 1945 után vált elterjedtté a nyugati világon belül.

20 kapcsolatok: Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok), Demokratikus Koalíció, Együtt – a Korszakváltók Pártja, Haszonelvűség, Infrastruktúra, Jeremy Bentham, John Dewey, John Stuart Mill, Kapitalizmus, Közegészségügy, Közoktatás, Klasszikus liberalizmus, Kulturális liberalizmus, Liberalizmus, Magyarország, Neokonzervativizmus, Neoliberalizmus, Pozitív jog, Szociálkonzervativizmus, 19. század.

Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok)

A Demokrata Párt napjaink két legjelentősebb amerikai politikai pártjának egyike, a Republikánus Párt mellett.

Új!!: Szociálliberalizmus és Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok) · Többet látni »

Demokratikus Koalíció

#ÁTIRÁNYÍTÁS Demokratikus Koalíció (Magyarország).

Új!!: Szociálliberalizmus és Demokratikus Koalíció · Többet látni »

Együtt – a Korszakváltók Pártja

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja (röviden Együtt 2014, Együtt vagy E14) egy magyarországi politikai párt volt 2013 és 2018 között.

Új!!: Szociálliberalizmus és Együtt – a Korszakváltók Pártja · Többet látni »

Haszonelvűség

A haszonelvűség (másként utilitarizmus) Jeremy Bentham és John Stuart Mill nevéhez köthető 19. századi angolszász etika és az ehhez tartozó cselekvéselmélet.

Új!!: Szociálliberalizmus és Haszonelvűség · Többet látni »

Infrastruktúra

Az infrastruktúra fogalmát több gazdasági ágazatban – esetenként némileg eltérő jelentéstartalommal – értelmezik.

Új!!: Szociálliberalizmus és Infrastruktúra · Többet látni »

Jeremy Bentham

Jeremy Bentham (London, 1748. február 26. – London, 1832. június 6.) angol jogtudós, filozófus, társadalmi reformer, a modern utilitarizmus atyja, az állatjogok és a liberalizmus szószólója.

Új!!: Szociálliberalizmus és Jeremy Bentham · Többet látni »

John Dewey

John Dewey (Burlington, Vermont, 1859. október 20. – New York, 1952. június 1.) amerikai filozófus, az ottani oktatási rendszer megreformálója.

Új!!: Szociálliberalizmus és John Dewey · Többet látni »

John Stuart Mill

John Stuart Mill (London, 1806. május 20. – Avignon, 1873. május 8.) angol filozófus és közgazdász.

Új!!: Szociálliberalizmus és John Stuart Mill · Többet látni »

Kapitalizmus

A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.

Új!!: Szociálliberalizmus és Kapitalizmus · Többet látni »

Közegészségügy

A közegészségügy egy adott terület általános egészségi szintje és az emberi egészség javításának tudománya a társadalom, a szervezetek, a köz- és magánszféra, a közösségek és az egyének szervezett erőfeszítései és megalapozott döntései révén.

Új!!: Szociálliberalizmus és Közegészségügy · Többet látni »

Közoktatás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Köznevelés.

Új!!: Szociálliberalizmus és Közoktatás · Többet látni »

Klasszikus liberalizmus

A klasszikus liberalizmus a liberalizmus azon formája, állapota, ahogy az a 19. századra kialakult.

Új!!: Szociálliberalizmus és Klasszikus liberalizmus · Többet látni »

Kulturális liberalizmus

A kulturális liberalizmus a liberalizmus formái közül az egyéni jogokra koncentrál, a lelkiismeret és az életmód szabadságára, köztük olyanokra mint a szexuális szabadság, vallásszabadság, megismerés szabadsága, az államnak az egyén magánéletébe való behatolása elleni szabadság.

Új!!: Szociálliberalizmus és Kulturális liberalizmus · Többet látni »

Liberalizmus

A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.

Új!!: Szociálliberalizmus és Liberalizmus · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Szociálliberalizmus és Magyarország · Többet látni »

Neokonzervativizmus

A neokonzervativizmus politikai mozgalma az 1950-es évektől kezdve jelent meg.

Új!!: Szociálliberalizmus és Neokonzervativizmus · Többet látni »

Neoliberalizmus

A neoliberalizmus egy fogalom, amely alatt a hogy a 20. század végén újra elterjedt szabadpiaci kaptizalizmusra asszociáltak.

Új!!: Szociálliberalizmus és Neoliberalizmus · Többet látni »

Pozitív jog

A pozitív jog annak a leírásnak a fogalma, ahogyan a jog van.

Új!!: Szociálliberalizmus és Pozitív jog · Többet látni »

Szociálkonzervativizmus

A szociálkonzervativizmus egy politikai ideológia, ami a konzervativizmushoz tartozik.

Új!!: Szociálliberalizmus és Szociálkonzervativizmus · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Szociálliberalizmus és 19. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »