Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szociálfasizmus

Index Szociálfasizmus

A szociálfasizmus a Kommunista Internacionálé által támogatott teória volt 1924 és 1934 között, majd a Molotov–Ribbentrop-paktum aláírása után 1939 és 1941 között, és korlátozottan 1948 és 1953 között is.

28 kapcsolatok: A Reichstag felgyújtása, Antifasizmus, Barbarossa hadművelet, Ernst Thälmann, Fasizmus, Francisco Franco, George Orwell, Georgi Dimitrov (politikus, 1882–1949), Gestapo, Gulag, Hahner Péter, Imperializmus, József Attila, Joszif Visszarionovics Sztálin, Kommunista Internacionálé, Koncentrációs tábor, Korunk, Magyarország, Második világháború, Molotov–Ribbentrop-paktum, Moszkva, Németország Kommunista Pártja, Nemzetiszocialista hatalomátvétel, Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, Spanyol polgárháború, Szociáldemokrácia, Szovjetunió, Ungváry Krisztián.

A Reichstag felgyújtása

A Reichstag felgyújtása a német parlament épületét pusztította el 1933.

Új!!: Szociálfasizmus és A Reichstag felgyújtása · Többet látni »

Antifasizmus

Az Antifasiszta akció logója Az antifasizmus a fasizmus ideológiájával való szembenállás, a fasiszta szervezetek, kormányzatok és emberek elleni aktív politikai küzdelem.

Új!!: Szociálfasizmus és Antifasizmus · Többet látni »

Barbarossa hadművelet

A Barbarossa hadművelet (németül Fall Barbarossa vagy Unternehmen Barbarossa, oroszul Операция «Барбаросса») a második világháború során a Harmadik Birodalom által a Szovjetunió ellen 1941.

Új!!: Szociálfasizmus és Barbarossa hadművelet · Többet látni »

Ernst Thälmann

Ernst Thälmann (Hamburg, 1886. április 16.– KZ Buchenwald, 1944. augusztus 18.) a német és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló vezetője, a Németország Kommunista Pártja (KPD) főtitkára a Weimari Köztársaság idején.

Új!!: Szociálfasizmus és Ernst Thälmann · Többet látni »

Fasizmus

római fasces, amelynek nevéből a fasizmus kifejezés ered A spanyol Falange jelképe A fasizmus a radikális, tekintélyuralmi nacionalizmusnak a 20. század első felében Európa egy sor országában megjelent formája.

Új!!: Szociálfasizmus és Fasizmus · Többet látni »

Francisco Franco

Francisco Franco, teljes nevén Francisco Paulino Hermenegildo Teódulo Franco y Bahamonde Salgado Pardo de Andrade (Ferrol, 1892. december 4. – Madrid, 1975. november 20.) spanyol katonatiszt, a spanyol polgárháborúban a nacionalista erők egyik vezetője, 1939–1975 között Spanyolország vezetője (Caudillo).

Új!!: Szociálfasizmus és Francisco Franco · Többet látni »

George Orwell

George Orwell (eredeti neve: Eric Arthur Blair) (Motihari, Bihár, India, 1903. június 25. – London, 1950. január 21.) angol író, kritikus, újságíró.

Új!!: Szociálfasizmus és George Orwell · Többet látni »

Georgi Dimitrov (politikus, 1882–1949)

Georgi Dimitrov Mihajlov, (Kovacsevci, 1882. június 18. – Moszkva, 1949. július 2.) a bolgár, valamint a nemzetközi kommunizmus egyik meghatározó alakja.

Új!!: Szociálfasizmus és Georgi Dimitrov (politikus, 1882–1949) · Többet látni »

Gestapo

Rudolf Diels, a Gestapo első parancsnoka (Bundesarchiv, Bild 183-K0108-0501-003) A Gestapo (Geheime Staatspolizei, magyarul „titkos államrendőrség” rövidítése) a Harmadik Birodalom politikai titkosrendőrsége volt 1934-től.

Új!!: Szociálfasizmus és Gestapo · Többet látni »

Gulag

A magadani Szomorúság maszkja a Kolima régióban működött Gulag-táborok áldozataira emlékeztet A Gulag táboraiban őrzött foglyok létszáma 1930 és 1953 között Gulag (oroszul: ГУЛаг: Главное управление исправительно-трудовыхлагерей Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej, azaz ’Javítómunka-táborok Főigazgatósága’) kifejezés alatt a sztálini Szovjetunió egészét behálózó kényszermunkatábor-rendszert értjük.

Új!!: Szociálfasizmus és Gulag · Többet látni »

Hahner Péter

Hahner Péter (Budapest, 1954. június 27. –) magyar történész, tanszékvezető egyetemi docens.

Új!!: Szociálfasizmus és Hahner Péter · Többet látni »

Imperializmus

Kína „felszeletelése”. 1898-as rajz. Az imperializmus (a latin nyelvből: imperare „uralkodni“; imperium „birodalom“; mint Imperium Romanum) a legtágabb értelemben a birodalmak kialakítására irányuló törekvés, erős országoknak az a politikája, ami más országok gazdasági kizsákmányolását és politikai alávetését, a saját hatalmi rendszerébe történő bekapcsolását célozza.

Új!!: Szociálfasizmus és Imperializmus · Többet látni »

József Attila

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.

Új!!: Szociálfasizmus és József Attila · Többet látni »

Joszif Visszarionovics Sztálin

Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).

Új!!: Szociálfasizmus és Joszif Visszarionovics Sztálin · Többet látni »

Kommunista Internacionálé

A Kommunista Internacionálé, vagy röviden Komintern (oroszul: Коммунистический интернационал), más néven Harmadik Internacionálé 1919 márciusában alapított nemzetközi kommunista szervezet volt.

Új!!: Szociálfasizmus és Kommunista Internacionálé · Többet látni »

Koncentrációs tábor

Dél-Afrikában. Ezek voltak az első mai értelemben vett koncentrációs táborok A koncentrációs táborok (angolul concentration camp, németül Konzentrationslager, rövidítve KL vagy KZ) egy különösen kegyetlen, elrettentő büntetés-végrehajtási eszköz, lényegében börtön.

Új!!: Szociálfasizmus és Koncentrációs tábor · Többet látni »

Korunk

A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.

Új!!: Szociálfasizmus és Korunk · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Szociálfasizmus és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Szociálfasizmus és Második világháború · Többet látni »

Molotov–Ribbentrop-paktum

A német–szovjet megnemtámadási szerződés (közismertebb elnevezéssel Molotov–Ribbentrop-, kevésbé elterjedt kifejezéssel Hitler–Sztálin-paktum) Moszkvában 1939.

Új!!: Szociálfasizmus és Molotov–Ribbentrop-paktum · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Új!!: Szociálfasizmus és Moszkva · Többet látni »

Németország Kommunista Pártja

Németország Kommunista Pártja (németül Kommunistische Partei Deutschlands – KPD) egy kommunista párt volt Németországban 1918 és 1968 között.

Új!!: Szociálfasizmus és Németország Kommunista Pártja · Többet látni »

Nemzetiszocialista hatalomátvétel

A hatalom megszerzésével (a hatalom átvételével vagy átruházásával is) vagy a nemzetiszocialisták hatalomátvételével Paul von Hindenburg birodalmi elnök 1933.január 30-án Adolf Hitlert birodalmi kancellárrá nevezte ki.Ezen a napon Hitler átvette az NSDAP és nemzeti-konzervatív szövetségesei (DNVP, Stahlhelm) koalíciós kormányának vezetését, amelyben mellette mindössze két nemzetiszocialista töltött be kormányhivatalt; ezek voltak Wilhelm Frick birodalmi belügyminiszterként és Hermann Göring tárca nélküli birodalmi miniszter.

Új!!: Szociálfasizmus és Nemzetiszocialista hatalomátvétel · Többet látni »

Nemzetiszocialista Német Munkáspárt

horogkereszt A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, röviden: NSDAP) német szélsőjobboldali politikai párt, amely 1933 és 1945 között vezette Németországot.

Új!!: Szociálfasizmus és Nemzetiszocialista Német Munkáspárt · Többet látni »

Spanyol polgárháború

A spanyol polgárháború a második világháborút megelőző súlyos katonai konfliktus volt 1936.

Új!!: Szociálfasizmus és Spanyol polgárháború · Többet látni »

Szociáldemokrácia

A szociáldemokrácia baloldali politikai és gazdasági ideológia, a szocialista mozgalom egyik irányzata.

Új!!: Szociálfasizmus és Szociáldemokrácia · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Új!!: Szociálfasizmus és Szovjetunió · Többet látni »

Ungváry Krisztián

Ungváry Krisztián (Budapest, 1969. október 30. –) magyar történész, egyetemi oktató, borász, az MTA doktora.

Új!!: Szociálfasizmus és Ungváry Krisztián · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »