Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Budapest, December 25., Diósgyőr, Diósgyőri VTK, Dunaújváros FC, DVTK-stadion, ETO Park, Győr, Győri ETO FC, Játékvezető (folyóirat), Játékvezető (labdarúgás), Labdarúgás, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály), Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály), Magyar Labdarúgó-szövetség, Magyarok, Magyarország, Nagy Miklós (játékvezető), Nemzeti Sport, Petri Sándor, Videoton FC, Zsolt István, 1932, 1964, 1967, 1970, 1971, 1981, 1989, 1990.
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Szlávik András és Budapest · Többet látni »
December 25.
Karácsony, Jézus születésének ünnepe.
Új!!: Szlávik András és December 25. · Többet látni »
Diósgyőr
Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc egyik városrésze.
Új!!: Szlávik András és Diósgyőr · Többet látni »
Diósgyőri VTK
A Diósgyőri VTK (alapításkori név: Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre, később Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre, ma DVTK, avagy Diósgyőri VTK) egy több sportág bajnokságában csapatot, versenyzőket indító sportklub Miskolcon.
Új!!: Szlávik András és Diósgyőri VTK · Többet látni »
Dunaújváros FC
A Dunaújváros FC egykori magyar bajnok labdarúgócsapat Dunaújvárosban.
Új!!: Szlávik András és Dunaújváros FC · Többet látni »
DVTK-stadion
A DVTK-stadion Miskolc legnagyobb stadionja, az Andrássy Gyula u. 61.
Új!!: Szlávik András és DVTK-stadion · Többet látni »
ETO Park
Az ETO Park komplexum stadion és szórakoztató, szabadidő központ Győrben.
Új!!: Szlávik András és ETO Park · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Szlávik András és Győr · Többet látni »
Győri ETO FC
Az ETO FC Győr magyar labdarúgócsapat Győrött.
Új!!: Szlávik András és Győri ETO FC · Többet látni »
Játékvezető (folyóirat)
A Játékvezető a Magyar Labdarúgó Játékvezetők Országos Elnökségének hivatalos szakmai lap volt, mely első alkalommal 1959 októberében jelent meg az Országos Testnevelési és Sport Bizottság Játékvezető Tanács anyagi támogatása mellett.
Új!!: Szlávik András és Játékvezető (folyóirat) · Többet látni »
Játékvezető (labdarúgás)
A versenyek, mérkőzések egyik legfontosabb résztvevője a sportolók mellett a játékvezető, mivel az a feladata, hogy betartassa a szabályokat.
Új!!: Szlávik András és Játékvezető (labdarúgás) · Többet látni »
Labdarúgás
Labdarúgó mérkőzés 1871 körül az Old Etonians és a Blackburn Rovers csapatai között Sunderland–Aston Villa labdarúgó-mérkőzés 1895-ben kapus megpróbál kivédeni A labdarúgás (angol eredetű szóval football, az Amerikai Egyesült Államokban soccer, magyaros átírásban futball, a köznyelvben gyakran foci) labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen.
Új!!: Szlávik András és Labdarúgás · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Szlávik András és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály)
Az NB III a magyar labdarúgó-bajnokság harmadosztálya (1997 őszétől 2005 tavaszáig a negyedosztálya volt, a harmadosztályt az NB II jelentette).
Új!!: Szlávik András és Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály)
Az NB II a magyar labdarúgó-bajnokság másodosztálya.
Új!!: Szlávik András és Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály) · Többet látni »
Magyar Labdarúgó-szövetség
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, kiemelkedően közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség.
Új!!: Szlávik András és Magyar Labdarúgó-szövetség · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Szlávik András és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szlávik András és Magyarország · Többet látni »
Nagy Miklós (játékvezető)
Nagy Miklós (Újpest, 1938. december 6.–) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető, nemzeti- és nemzetközi játékvezető ellenőr.
Új!!: Szlávik András és Nagy Miklós (játékvezető) · Többet látni »
Nemzeti Sport
A Nemzeti Sport Magyarország egyetlen sportnapilapja, a Népsport utódja.
Új!!: Szlávik András és Nemzeti Sport · Többet látni »
Petri Sándor
Petri Sándor (Békéscsaba, 1928. január – 2016. december 5. előtt) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető.
Új!!: Szlávik András és Petri Sándor · Többet látni »
Videoton FC
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fehérvár FC.
Új!!: Szlávik András és Videoton FC · Többet látni »
Zsolt István
Zsolt István (Budapest, 1921. június 28. – Budapest, 1991. május 7.) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető, ellenőr és sportvezető.
Új!!: Szlávik András és Zsolt István · Többet látni »
1932
Nincs leírás.
Új!!: Szlávik András és 1932 · Többet látni »
1964
Nincs leírás.
Új!!: Szlávik András és 1964 · Többet látni »
1967
Nincs leírás.
Új!!: Szlávik András és 1967 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Szlávik András és 1970 · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Szlávik András és 1971 · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Szlávik András és 1981 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Szlávik András és 1989 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Szlávik András és 1990 · Többet látni »
