Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
39 kapcsolatok: Ausztria, Autonómia, Bassa Iván, Belatinc, Borovnyák József, Csárics József, Délszlávok, Ivanóczy Ferenc, Jászi Oszkár, Jugoszlávia, Karintia, Károlyi Mihály (miniszterelnök), Kühár István (katolikus pap), Klekl József (politikus), Krajna (Szlovénia), Magyarok, Magyarország, Magyarországi szlovének, Magyarosítás, Mura (Dráva), Muraszombat, Novine, Osztrák–Magyar Monarchia, Stájerország, Szakovics József, Szerb–Horvát–Szlovén Állam, Szlovének, Szlovénia, Szlovenszka krajina, Trianoni békeszerződés, Vend nyelv, Vendvidék, 1892, 1895, 1909, 1913, 1914, 1920, 1941.
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Szlovén Néppárt és Ausztria · Többet látni »
Autonómia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Autonómia (egyértelműsítő lap).
Új!!: Szlovén Néppárt és Autonómia · Többet látni »
Bassa Iván
Bassa Iván szlovénül Ivan Baša (Belatinc, 1875. április 11. – Bagonya, 1931. február 13.) magyarországi szlovén katolikus lelkipásztor, író, a történelmi Vendvidék (ma nagyrészt a Muravidék) trianoni békeszerződés utáni politikai vezetője, a Szlovén Néppárt tagja.
Új!!: Szlovén Néppárt és Bassa Iván · Többet látni »
Belatinc
Belatinc (szlovénül Beltinci, vendül Böltinci, régebben Belotinci, németül Fellsdorf) település és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban.
Új!!: Szlovén Néppárt és Belatinc · Többet látni »
Borovnyák József
Borovnyák József vendül: Jožef Borovnjak, más forrásokban Borovnják (1826. február 9., Ivanóc (Alsószentbenedek) – 1909. szeptember 19., Vashidegkút) magyarországi szlovén római katolikus pap, író, nemzetiségi vezető.
Új!!: Szlovén Néppárt és Borovnyák József · Többet látni »
Csárics József
Csárics sírja az általa átépített vízlendvai templom fala mellett Csárics József (szlovénül Jožef Čarič, horvátul Josip Čarič) (Vescsica, 1866. május 7. – Vízlendva, 1935. február 19.) szlovén római katolikus plébános a Vendvidéken.
Új!!: Szlovén Néppárt és Csárics József · Többet látni »
Délszlávok
A délszláv népek feketével jelölve bolgárok A délszlávok a szláv népek déli ágába tartoznak a Balkánon.
Új!!: Szlovén Néppárt és Délszlávok · Többet látni »
Ivanóczy Ferenc
Ivanóczy Ferenc teljes nevén Ivanóczy Kodila Ferenc szlovénül Fran Ivanoci, vendül Ferenc Ivanócy (Ivanócz, 1857. augusztus 25. – Csendlak, 1913. augusztus 29.) magyarországi szlovén író, római katolikus plébános, Muraszombat esperese, a szlovén kisebbség máig legnagyobb hatású politikai és kulturális vezetője, többek között az autonómia-törekvések fő alakja.
Új!!: Szlovén Néppárt és Ivanóczy Ferenc · Többet látni »
Jászi Oszkár
Jászi Oszkár (született Jakubovits Oszkár) (Nagykároly, 1875. március 2. – Oberlin, USA, 1957. február 13.) társadalomtudós, szerkesztő, politikus, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere, majd emigráns politikus, egyetemi tanár.
Új!!: Szlovén Néppárt és Jászi Oszkár · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szlovén Néppárt és Jugoszlávia · Többet látni »
Karintia
Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.
Új!!: Szlovén Néppárt és Karintia · Többet látni »
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ.
Új!!: Szlovén Néppárt és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Többet látni »
Kühár István (katolikus pap)
Kühár István (szlovénül Števan Kühar) (Gradiscsa, 1887. augusztus 28. – Belatinc, 1922. január 1.) szlovén római katolikus pap, szerkesztő, a Vendvidék első világháború korabeli politikai életének egy fontos alakja, ugyanis a Szlovén Néppárt tagjaként részt a Szlovenszka krajina program kialakításában.
Új!!: Szlovén Néppárt és Kühár István (katolikus pap) · Többet látni »
Klekl József (politikus)
Klekl József, (Krajna, 1874. október 13. – Muraszombat, 1948. május 30.) magyarországi szlovén római katolikus pap, politikai vezető.
Új!!: Szlovén Néppárt és Klekl József (politikus) · Többet látni »
Krajna (Szlovénia)
Krajna (friuli: Cragn, régi olasz: Cragno) egykori történelmi régió, területe ma többnyire a mai Szlovénia része.
Új!!: Szlovén Néppárt és Krajna (Szlovénia) · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Szlovén Néppárt és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szlovén Néppárt és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi szlovének
A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.
Új!!: Szlovén Néppárt és Magyarországi szlovének · Többet látni »
Magyarosítás
A magyarosítás Magyarország azon politikája a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében, amely a nem magyar nemzetiségű lakosság természetes asszimilációját igyekezett különféle állami intézkedésekkel – jogfosztással, jogszűkítéssel, néha erőszakkal, illetve egyes esetekben gazdasági, személyes előnyök biztosításával – mesterséges módon gyorsítani, vagyis a nemzetiségeket mielőbb kulturálisan beolvasztani a magyarságba.
Új!!: Szlovén Néppárt és Magyarosítás · Többet látni »
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Új!!: Szlovén Néppárt és Mura (Dráva) · Többet látni »
Muraszombat
Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.
Új!!: Szlovén Néppárt és Muraszombat · Többet látni »
Novine
A Novine 1914.
Új!!: Szlovén Néppárt és Novine · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Szlovén Néppárt és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Új!!: Szlovén Néppárt és Stájerország · Többet látni »
Szakovics József
Szakovics József (szlovénül Jožef Sakovič, németesen Joseph Sakowitsch) (Tivadarc, 1874. február 2. – Alsószölnök, 1930. szeptember 22.) magyarországi szlovén római katolikus plébános, imakönyvszerkesztő, a vend nyelv megújításának egyik fő résztvevője.
Új!!: Szlovén Néppárt és Szakovics József · Többet látni »
Szerb–Horvát–Szlovén Állam
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovén–Horvát–Szerb Állam.
Új!!: Szlovén Néppárt és Szerb–Horvát–Szlovén Állam · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Szlovén Néppárt és Szlovének · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Szlovén Néppárt és Szlovénia · Többet látni »
Szlovenszka krajina
Szlovenszka krajina (szlovénül Slovenska krajina, régiesebb formában Szlovenszka kraina) összetett fogalom, amely egyrészről földrajzi, másrészről történelmi és politikai jelleget takar.
Új!!: Szlovén Néppárt és Szlovenszka krajina · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Szlovén Néppárt és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Szlovén Néppárt és Vend nyelv · Többet látni »
Vendvidék
A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas vármegye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.
Új!!: Szlovén Néppárt és Vendvidék · Többet látni »
1892
Nincs leírás.
Új!!: Szlovén Néppárt és 1892 · Többet látni »
1895
Nincs leírás.
Új!!: Szlovén Néppárt és 1895 · Többet látni »
1909
Nincs leírás.
Új!!: Szlovén Néppárt és 1909 · Többet látni »
1913
Nincs leírás.
Új!!: Szlovén Néppárt és 1913 · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Szlovén Néppárt és 1914 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Szlovén Néppárt és 1920 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Szlovén Néppárt és 1941 · Többet látni »
