24 kapcsolatok: Újpest FC, Balassagyarmat, BFC Siófok, December 26., Hátvéd, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-válogatott, Magyar labdarúgókupa, Magyarország, Mezőkövesdi SE, MTK Budapest FC, Nemzeti Sport Online, Salgótarjáni BTC, Véber György, Videoton FC, Zalaegerszegi TE FC, 1967, 1987–1988-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1989–1990-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1994–1995-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1995–1996-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1996–1997-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1997–1998-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1998–1999-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály).
Újpest FC
Az Újpest FC a második legrégebben alapított magyar sportegyesület labdarúgócsapata, melynek székhelye, Budapest IV. kerülete, tehát Újpest.
Új!!: Szlezák Zoltán és Újpest FC · Többet látni »
Balassagyarmat
Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.
Új!!: Szlezák Zoltán és Balassagyarmat · Többet látni »
BFC Siófok
Az BFC Siófok siófoki magyar labdarúgócsapat, jelenleg a magyar másodosztályban szerepel.
Új!!: Szlezák Zoltán és BFC Siófok · Többet látni »
December 26.
Névnapok: István + Dienes, Előd, Stefán, Stefánia, Stefi, Zuboly.
Új!!: Szlezák Zoltán és December 26. · Többet látni »
Hátvéd
Fulham támadóját (világoskékben) a beadásban. Ez a Bolton játékos valójában csatár, aki segít a védőknek A labdarúgásban a hátvéd vagy védő az a játékos, akinek pozíciója a középpályások mögött van, és aki elsősorban a kapust támogatja.
Új!!: Szlezák Zoltán és Hátvéd · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Szlezák Zoltán és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-válogatott
A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.
Új!!: Szlezák Zoltán és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Magyar labdarúgókupa
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.
Új!!: Szlezák Zoltán és Magyar labdarúgókupa · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szlezák Zoltán és Magyarország · Többet látni »
Mezőkövesdi SE
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mezőkövesd Zsóry FC.
Új!!: Szlezák Zoltán és Mezőkövesdi SE · Többet látni »
MTK Budapest FC
Az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) Budapest magyar, ezen belül budapesti labdarúgócsapat.
Új!!: Szlezák Zoltán és MTK Budapest FC · Többet látni »
Nemzeti Sport Online
A Nemzeti Sport Online (rövidítve: NSO) a Nemzeti Sport napilap 1997-ben indult internetes mutációja.
Új!!: Szlezák Zoltán és Nemzeti Sport Online · Többet látni »
Salgótarjáni BTC
A Salgótarjáni BTC-t 1920-ban alapították Salgótarján legnépszerűbb klubját, akkori nevén Salgótarjáni Bányász Torna Clubot.
Új!!: Szlezák Zoltán és Salgótarjáni BTC · Többet látni »
Véber György
Véber György (Szeged, 1969. július 25. –) labdarúgó, edző.
Új!!: Szlezák Zoltán és Véber György · Többet látni »
Videoton FC
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fehérvár FC.
Új!!: Szlezák Zoltán és Videoton FC · Többet látni »
Zalaegerszegi TE FC
A Zalaegerszegi TE FC egyszeres magyar bajnok és kupagyőztes labdarúgócsapat.
Új!!: Szlezák Zoltán és Zalaegerszegi TE FC · Többet látni »
1967
Nincs leírás.
Új!!: Szlezák Zoltán és 1967 · Többet látni »
1987–1988-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1987-1988-as első osztályú magyar labdarúgó-bajnokságot a Honvéd nyerte a Tatabánya és az Újpesti Dózsa előtt.
Új!!: Szlezák Zoltán és 1987–1988-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1989–1990-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1989-90-ben 16 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Szlezák Zoltán és 1989–1990-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1994–1995-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1994-1995-ös magyar bajnokságot a Ferencváros nyerte meg az Újpest és a Debrecen előtt.
Új!!: Szlezák Zoltán és 1994–1995-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1995–1996-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1995-1996-os Nemzeti Bajnokság I osztályát a Ferencváros nyerte a BVSC és az Újpest előtt, tehát mindegyik dobogós fővárosi csapat volt.
Új!!: Szlezák Zoltán és 1995–1996-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1996–1997-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I. osztályában, 1996-97-ben 18 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Szlezák Zoltán és 1996–1997-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1997–1998-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1997-98-ban 18 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Szlezák Zoltán és 1997–1998-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1998–1999-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1998-99-es idényben új néven működött a magyar labdarúgás élvonala: Professzionális Nemzeti Bajnokság, röviden PNB.
Új!!: Szlezák Zoltán és 1998–1999-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »