Tartalomjegyzék
45 kapcsolatok: Babits Mihály, Belgium, Charles Baudelaire, Dél, Detrakció, Dierézis, Etimológia, Félhangzó, Francia nyelv, Franciaország, Glottális stop, Hangalakzat, Hangűr, Hangsúly (nyelvészet), Hangváltozás, Jövevényszó, Kötőjel, Kelet, Kettőshangzó, Kiejtés, Latin nyelv, Magánhangzó, Magyar nyelv, Mássalhangzó, Metaplazmus, Nyelv, Nyelvészet, Nyelvjárás, Nyugat, Olasz nyelv, Olaszország, Párizs, Petőfi Sándor, Retorika, Román nyelv, Segédige, Simulószó, Szathmári István, Szó, Szókincs, Szótag, Személyes névmás, Sztenderd nyelvváltozat, Toszkána, Visszaható névmás.
Babits Mihály
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Babits Mihály
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Belgium
Charles Baudelaire
Charles Baudelaire (Párizs, 1821. április 9. – Párizs, 1867. augusztus 31.) francia költő és művészeti esszéíró-kritikus, a világirodalom egyik jelentős alakja.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Charles Baudelaire
Dél
Déli irány egy iránytűn('''S''' - South, azaz „dél”, angolul) Dél a négy fő égtáj egyike.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Dél
Detrakció
A detrakció (görögül kata endeian, latinul detractio, jelentése elhagyás, csökkentés).
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Detrakció
Dierézis
A nyelvészetben a retorikából átvett dierézis (vö. ógörög διαίρεσις diaíreszisz, latin diaeresis ’szétválasztás’) terminus hangváltozást nevez meg.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Dierézis
Etimológia
Az etimológia (magyar szakszóval szófejtés) a nyelvészet egyik összetett ága, amely egy adott nyelv szavainak eredetével foglalkozik.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Etimológia
Félhangzó
A fonetikában és a fonológiábanban a félhangzó terminus olyan beszédhangot nevez meg, amely átmeneti a mássalhangzó és a magánhangzó között, mivel egyes vonások révén az egyikre, mások révén a másikra hasonlít.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Félhangzó
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Francia nyelv
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Franciaország
Glottális stop
#ÁTIRÁNYÍTÁS Glottális hang.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Glottális stop
Hangalakzat
A hangalakzat (görögül metaplazmus) retorikai alakzat.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Hangalakzat
Hangűr
A nyelvészetben a hangűr vagy hangrés (idegen szóval hiátus) szótag végén és a következő szótag elején levő magánhangzók találkozása.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Hangűr
Hangsúly (nyelvészet)
A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Hangsúly (nyelvészet)
Hangváltozás
A nyelvészetben a hangváltozás vagy hangtani változás terminusnak van egy tágabb és egy szűkebb értelmezése.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Hangváltozás
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Jövevényszó
Kötőjel
A kötőjel (-) olyan írásjel, mely a magyar nyelvben általában az egybeírásnál lazább, de a különírásnál szorosabb kapcsolatot jelöl.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Kötőjel
Kelet
Keleti irány egy iránytűn('''E''' - East, azaz „kelet”, angolul) Kelet a négy fő égtáj egyike.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Kelet
Kettőshangzó
A hagyományos fonetikában a kettőshangzó (idegen szóval diftongus) egyes szerzők szerint egy szótagban kiejtett két magánhangzó együttese.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Kettőshangzó
Kiejtés
A fonetikában a kiejtés terminusnak több jelentése van.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Kiejtés
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Latin nyelv
Magánhangzó
A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Magánhangzó
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Magyar nyelv
Mássalhangzó
A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Mássalhangzó
Metaplazmus
* A metaplazmus lehet retorikai alakzat.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Metaplazmus
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Nyelv
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Nyelvészet
Nyelvjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dialektus.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Nyelvjárás
Nyugat
Nyugati irány egy iránytűn('''W''' - West, azaz „nyugat”, angolul) Nyugat a négy fő égtáj egyike.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Nyugat
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Olasz nyelv
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Olaszország
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Párizs
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Petőfi Sándor
Retorika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szónoklattan.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Retorika
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Román nyelv
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Segédige
Simulószó
A simulószó – a szakirodalomban gyakran: klitikum – olyan, hangsúlytalan mondatelem (morféma), amely a kötött morfémák leggyakoribb, tipikus fajtájától, a toldalékoktól abban különbözik, hogy nem szigorúan meghatározott kategóriájú kifejezésekhez kapcsolódik.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Simulószó
Szathmári István
Szathmári István (Kisújszállás, 1925. február 20. – 2020. november 3.) magyar nyelvész, egyetemi tanár.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Szathmári István
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Szó
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Szókincs
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Szótag
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Személyes névmás
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Sztenderd nyelvváltozat
Toszkána
Toszkána (olaszul: Toscana) Észak-Olaszország közigazgatási régiója; nyugaton a Tirrén-tenger irányában helyezkedik el. Északnyugat felé Liguria, északon Emilia-Romagna, keleten Marche és Umbria, délen Lazio határolja.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Toszkána
Visszaható névmás
A grammatikában a visszaható névmás olyan névmás, amely cselekvőre utal, rendszerint ige vagy igenév alanyára, és ez esetben a névmás az ige(név) tárgya vagy határozója.
Megnézni Szinerézis (nyelvészet) és Visszaható névmás