Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szilágyi Sándor (történész)

Index Szilágyi Sándor (történész)

Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, az Egyetemi Könyvtár igazgatója 1878-tól haláláig, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia.

82 kapcsolatok: A magyar nemzet története (Szilágyi), Acsády Ignác, Alvinczi Péter (bíró), Apáczai Csere János, Arany János (költő), Augusztus 30., Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek, Áldásy Antal, Életképek, Ballagi Károly, Barabás Samu, Béldi Pál, Bethlen Kata, Budapest, Eötvös József (író), Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Fadrusz János, Fejérpataky László, Fraknói Vilmos, Gyulaffy Lestár, Haller Gábor (főgenerális), Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864), Heraldika, Január 12., Károlyi Árpád (történész), Kecskemét, Kemény János (fejedelem), Klapka György (tábornok), Kocsi Csergő Bálint, Kolozsvár, Ludovika Akadémia, Magyar Emléklapok, Magyar Hírlap, Magyar Helikon – Jeles Férfiak Életrajzai, Magyar Történelmi Emlékek, Magyar Történelmi Társulat, Magyar Történeti Életrajzok, Magyar Tudományos Akadémia, Mentovich Ferenc, Mikes Kelemen (író), Nagykőrös, Nemzetőrség (egyértelműsítő lap), Olcsó Könyvtár (Franklin Társulat), Pauler Gyula, Pest (történelmi település), Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849), Pesti Röpívek, Rendőrség, Repiczky János, Retorika, ..., Salamon Ferenc (történész), Schönherr Gyula, Szabó Károly (történész), Szádeczky-Kardoss Lajos, Századok (folyóirat), Szeged, Szilágyi Ferenc (történész), Történettudomány, Thallóczy Lajos, Thurzó György (nádor), Zrínyi Ilona, 1827, 1841, 1845, 1846, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1850, 1852, 1853, 1857, 1867, 1873, 1875, 1878, 1885, 1895, 1896, 1897, 1899, 1900, 1901. Bővíteni index (32 több) »

A magyar nemzet története (Szilágyi)

A tíz kötet A magyar nemzet története, korabeli közkeletű nevén Millenniumi történelem 10 kötetes történelmi mű, amelynek főszerkesztője Szilágyi Sándor történész.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és A magyar nemzet története (Szilágyi) · Többet látni »

Acsády Ignác

Acsády Ignác (született Adler, Nagykároly, 1845. szeptember 9. – Budapest, 1906. december 17.) zsidó származású magyar történész, az MTA levelező tagja (1888).

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Acsády Ignác · Többet látni »

Alvinczi Péter (bíró)

Alvinczi Péter (borbereki) (? – Borberek, 1701. február 26.) nádori bíró, az erdélyi fejedelmi birtokok és adójövedelmek főfelügyelője, fejedelmi táblabíró.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Alvinczi Péter (bíró) · Többet látni »

Apáczai Csere János

Apáczai Csere János, születési nevén Csere János, 1656-tól többnyire Apáczai Cseri János (Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Apáczai Csere János · Többet látni »

Arany János (költő)

Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Arany János (költő) · Többet látni »

Augusztus 30.

Névnapok: Rózsa + Bodony, Félix, Letícia, Létó, Letti, Pázmán, Róza, Rózabella, Rozalinda, Rózamari, Rozita, Rózsi, Tícia, Vadony.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Augusztus 30. · Többet látni »

Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek

A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek a Magyar Tudományos Akadémia sorozata volt.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek · Többet látni »

Áldásy Antal

Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.) történetíró, a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik vezető heraldikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Áldásy Antal · Többet látni »

Életképek

Életképek címmel két, egymástól független időszaki lap jelent meg Magyarországon.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Életképek · Többet látni »

Ballagi Károly

Ballagi Károly született Bloch Károly néven (Buj, 1824. április 24. – Miskolc, 1888. november 21.) királyi tanácsos és tanfelügyelő, Ballagi Mór öccse.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Ballagi Károly · Többet látni »

Barabás Samu

Barabás Samu (Papolc, 1855. november 14. – Papolc, 1940. november 18.) magyar történész.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Barabás Samu · Többet látni »

Béldi Pál

Uzoni Béldi Pál (1621. – Isztambul, 1679.) erdélyi nemesi család sarja, főasztalnok, Háromszék fő királyi bírája és az ország generálisa, Belső-Szolnok vármegye főispánja.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Béldi Pál · Többet látni »

Bethlen Kata

Betleni Bethlen Kata (ragadványnevén: árva Bethlen Kata; Bonyha, 1700. november 25. – Fogaras, 1759. július 29.) a barokk korszak első írónői közül az egyik legismertebb.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Bethlen Kata · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Budapest · Többet látni »

Eötvös József (író)

Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Eötvös József (író) · Többet látni »

Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)

Az Egyetemi Könyvtár Budapest nagy könyvtárainak egyike; az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) könyvtári hálózatának legfontosabb intézménye.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem) · Többet látni »

Fadrusz János

Fadrusz János (Pozsony, 1858. szeptember 2. – Budapest, Krisztinaváros, 1903. október 25.) magyar szobrászművész, a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Fadrusz János · Többet látni »

Fejérpataky László

Kelecsényi Fejérpataky László, teljes születési nevén Fejérpataky László Lajos Sámuel (Eperjes, 1857. augusztus 17. – Budapest, 1923. március 6.) magyar történész, egyetemi tanár, akadémikus, könyvtáros és levéltáros.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Fejérpataky László · Többet látni »

Fraknói Vilmos

Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, Nyitra vármegye, 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Fraknói Vilmos · Többet látni »

Gyulaffy Lestár

Ráthóti Gyulaffy Lestár (Eustach), Gyulafi, Gyulaffi (1557. szeptember 20. – 1605. május 19.) történetíró, diplomata, fejedelmi titkár és követ.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Gyulaffy Lestár · Többet látni »

Haller Gábor (főgenerális)

Haller Gábor (?, 1614. szeptember 22. – Dunaföldvár, 1663. november 10.) erdélyi főnemes, politikus, katona, naplóíró.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Haller Gábor (főgenerális) · Többet látni »

Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864)

A Hölgyfutár címlapja 1858-ból A Hölgyfutár „közlöny az irodalom, társasélet, művészet és divat köréből”.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864) · Többet látni »

Heraldika

A heraldika vagy címertan (korábban czímerintézmény (Bárczay, előszó), címerészet (Vajay)) a címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Heraldika · Többet látni »

Január 12.

Névnapok: Ernő + Ardó, Arkád, Árkád, Árkos, Bors, Borsa, Cézár, Cezarin, Cezarina, Elek, Erna, Ernella, Erneszt, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, Gujdó, Kaplon, Kaplony, Karion, Keszi, Kesző, Ketel, Rajnald, Tatjána, Tánya, Veron, Verona, Veronika, Veronka.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Január 12. · Többet látni »

Károlyi Árpád (történész)

Károlyi Árpád vagy Árpád von Károlyi (Pest, 1853. október 7. – Budapest, 1940. október 26.) 1875 és 1933 között Ausztriában élő és tevékenykedő magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Károlyi Árpád (történész) · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Kecskemét · Többet látni »

Kemény János (fejedelem)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kemény János erdélyi fejedelem.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Kemény János (fejedelem) · Többet látni »

Klapka György (tábornok)

Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Klapka György (tábornok) · Többet látni »

Kocsi Csergő Bálint

Kocsi Csergő Bálint (Kocs, 1647. augusztus 7. – ?, 1698), református tanár, a magyarországi barokk gályarab-irodalom egyik jeles írója.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Kocsi Csergő Bálint · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Kolozsvár · Többet látni »

Ludovika Akadémia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Ludovika Akadémia · Többet látni »

Magyar Emléklapok

A Magyar Emléklapok az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után, 1850-ben megjelent „történeti és szépirodalmi közlöny” volt.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Magyar Emléklapok · Többet látni »

Magyar Hírlap

A Magyar Hírlap 1968 óta megjelenő, 2006 óta jobboldali-konzervatív orientációjú közéleti, politikai napilap volt.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Magyar Hírlap · Többet látni »

Magyar Helikon – Jeles Férfiak Életrajzai

A Magyar Helikon, alcímén Jeles Férfiak Életrajzai egy 19.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Magyar Helikon – Jeles Férfiak Életrajzai · Többet látni »

Magyar Történelmi Emlékek

A Magyar Történelmi Emlékek, latinul Monumenta Hungariae Historica egy 19.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Magyar Történelmi Emlékek · Többet látni »

Magyar Történelmi Társulat

Mikó Imre arcképe, Pollák Zsigmond metszete, 1876 A Magyar Történelmi Társulat a legkorábban (1867-ben) alapított, ma is működő tudományos társulat Magyarországon.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Magyar Történelmi Társulat · Többet látni »

Magyar Történeti Életrajzok

A Magyar Történeti Életrajzok egy 19.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Magyar Történeti Életrajzok · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »

Mentovich Ferenc

Mentovich Ferenc, (Nagydebrek, 1819. április 19. – Marosvásárhely, 1879. december 15.) magyar költő és filozófus.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Mentovich Ferenc · Többet látni »

Mikes Kelemen (író)

Zágoni Mikes Kelemen (Zágon, 1690. augusztus – Rodostó, 1761. október 2.) magyar író, műfordító, II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása, aki elkísérte a fejedelmet Lengyelországba, Franciaországba és az Oszmán Birodalomba, és haláláig kitartott mellette, illetve később emléke mellett is.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Mikes Kelemen (író) · Többet látni »

Nagykőrös

Nagykőrös város Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Nagykőrös · Többet látni »

Nemzetőrség (egyértelműsítő lap)

;Nemzetőrség.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Nemzetőrség (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Olcsó Könyvtár (Franklin Társulat)

Jerrold Douglas: Zsák Mór Occioni Onorato: A latin irodalom története Az Olcsó Könyvtár két nagyrészt – de nem teljesen – szépirodalmi magyar könyvsorozat volt a 19.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Olcsó Könyvtár (Franklin Társulat) · Többet látni »

Pauler Gyula

Pauler Gyula (Zágráb, 1841. május 11. – Badacsonytomaj, 1903. július 8.) magyar jogász, levéltáros, történész és író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Országos Levéltár első főlevéltárnoka.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Pauler Gyula · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)

A Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849) · Többet látni »

Pesti Röpívek

A Pesti Röpivek magyar szépirodalmi lap volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Pesti Röpívek · Többet látni »

Rendőrség

A Magyar Rendőrség által 2009-2013-ig használt Ford Focus rendőrautók egyike A rendőrség olyan rendvédelmi szerv, melynek fő feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, a törvények és bizonyos szabályok betartatása, a szabályszegőkkel szembeni eljárás megindítása.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Rendőrség · Többet látni »

Repiczky János

Repiczky János (Újbars, 1817. április 23. – Pest, 1855. március 25.) orientalista, az MTA levelező tagja.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Repiczky János · Többet látni »

Retorika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szónoklattan.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Retorika · Többet látni »

Salamon Ferenc (történész)

Salamon Ferenc (Déva, 1825. augusztus 29. – Budapest, 1892. október 9.) történész, esztéta, színikritikus és műfordító, az MTA tagja.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Salamon Ferenc (történész) · Többet látni »

Schönherr Gyula

Schönherr Gyula (Nagybánya, 1864. szeptember 26. – Nagybánya, 1908. március 24.) történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Schönherr Gyula · Többet látni »

Szabó Károly (történész)

Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 17. – Kolozsvár, 1890. augusztus 31.) magyar történész, műfordító, az MTA rendes tagja.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Szabó Károly (történész) · Többet látni »

Szádeczky-Kardoss Lajos

Szádecsnei Szádeczky-Kardoss Lajos (Pusztafalu, 1859. április 5. – Budapest, 1935. december 29.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1909).

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Szádeczky-Kardoss Lajos · Többet látni »

Századok (folyóirat)

A Századok című folyóirat a Magyar Történelmi Társulat periodikája, amely 1867 óta jelenik meg.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Századok (folyóirat) · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Szeged · Többet látni »

Szilágyi Ferenc (történész)

Szilágyi Ferenc (Kolozsvár, 1797. április 14. – Budapest, 1876. május 20.) magyar történész, tanár, újságíró, az MTA levelező tagja, Szilágyi Ferenc teológiai tanár fia, Szilágyi Sándor történész (1827–1899) édesapja.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Szilágyi Ferenc (történész) · Többet látni »

Történettudomány

A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Történettudomány · Többet látni »

Thallóczy Lajos

Thallóczy Lajos (született: Strommer Lajos) (Kassa, 1857. december 8. – Herceghalom, 1916. december 1.) magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1913-tól 1916-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke, politikus, valóságos belső titkos tanácsos, a császári és királyi közös pénzügyi minisztérium osztályfőnöke.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Thallóczy Lajos · Többet látni »

Thurzó György (nádor)

Bethlenfalvi gróf Thurzó György (Zsolnalitva, 1567. szeptember 2. – Nagybiccse, 1616. december 24.) nádor, valamint származása alapján Árva vármegye örökös főispánja.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Thurzó György (nádor) · Többet látni »

Zrínyi Ilona

Gróf Zrínyi Ilona (Podbrest, Magyar Királyság, 1649. március 20. vagy 21. – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18.), a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemné, a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Az 1685 és 1688 között zajló munkácsi ostrom során tanúsított hősies kiállásával a kora újkori magyar történelem meghatározó szereplője.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és Zrínyi Ilona · Többet látni »

1827

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1827 · Többet látni »

1841

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1841 · Többet látni »

1845

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1845 · Többet látni »

1846

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1846 · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1848 · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1850

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1850 · Többet látni »

1852

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1852 · Többet látni »

1853

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1853 · Többet látni »

1857

Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1857 · Többet látni »

1867

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1867 · Többet látni »

1873

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1873 · Többet látni »

1875

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1875 · Többet látni »

1878

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1878 · Többet látni »

1885

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1885 · Többet látni »

1895

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1895 · Többet látni »

1896

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1896 · Többet látni »

1897

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1897 · Többet látni »

1899

Nincs leírás.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1899 · Többet látni »

1900

Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1900 · Többet látni »

1901

Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.

Új!!: Szilágyi Sándor (történész) és 1901 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »