Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szibt Ibn al-Dzsauzi

Index Szibt Ibn al-Dzsauzi

Samsz ad-Dín Abu l-Muzaffar Júszuf ibn Kízoglu (arab betűkkel شمس الدين أبو المظفر يوسف بن قيزغلو – Šams ad-Dīn Abū l-Muẓaffar Yūsuf ibn Qīzuġlū), közismert nevén Szibt Ibn al-Dzsauzi („Ibn al-Dzsauzi unokája”, arab betűkkel سبط بن الجوزي, átírásban Sibṭ Ibn al-Ǧawzī) Bagdad, 1185/1186 – Damaszkusz, 1256) középkori arab prédikátor és történetíró volt.

24 kapcsolatok: Abu l-Mahászin ibn Tagríbirdi, Abu Sáma, Ajjúbidák, Al-Asraf Músza, Ali ibn Abi Tálib, Arab írás, Bagdad, Damaszkusz, Garsz an-Nima Muhammad, Hanbalita, Hilál ibn Muhasszin asz-Szábi, Ibn al-Dzsauzi, Ibn Kaszír, Királytükör, Madzhab, Samsz ad-Dín adz-Dzahabi, Tabari, 11. század, 1185, 1186, 12. század, 1200, 1256, 14. század.

Abu l-Mahászin ibn Tagríbirdi

Dzsamál ad-Dín Abu l-Mahászin Júszuf ibn Tagríbirdi (arab betűkkel جمال الدين أبو المحاسن يوسف بن تغري بردي – Ǧamāl ad-Dīn Abū l-Maḥāsin Yūsuf ibn Taġrībirdī; Kairó, 1409/1410? – 1470. június 5.) középkori arab történetíró volt.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Abu l-Mahászin ibn Tagríbirdi · Többet látni »

Abu Sáma

Abu Sáma („az anyajegyes”, arab betűkkel أبو شامة, tudományos átiratban Abū Šāma), eredeti nevén Siháb ad-Dín Abu l-Kászim Abd ar-Rahmán ibn Iszmáíl al-Makdiszi (arab betűkkel شهاب الدين أبو القاسمعبد الرحمن بن إساعيل المقسي – Šihāb ad-Dīn Abū l-Qāsim ʿAbd ar-Raḥmān ibn Ismāʿīl al-Maqdisī; Damaszkusz, 1203. január 10. – Damaszkusz, 1268. június 13.) középkori arab történetíró volt.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Abu Sáma · Többet látni »

Ajjúbidák

Az Ajjúbida Birodalom a 12. században (sárgával) Az Ajjúbidák (Kurd nyelven: دەوڵەتی ئەییووبی Dewleta Eyûbiyan; Arab nyelven:: الأيوبيون al-ʾAyyūbiyyūn), vagy Ajjúbida-dinasztia (államuk neve: Ajjúbida Birodalom, Ajjúbida Szultanátus) kurd származású dinasztia, akik először mint a Zangidák katonai vezető rétege szereztek ismertséget Szíriában a 12.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Ajjúbidák · Többet látni »

Al-Asraf Músza

#ÁTIRÁNYÍTÁS al-Asraf Músza egyiptomi szultán.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Al-Asraf Músza · Többet látni »

Ali ibn Abi Tálib

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ali kalifa.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Ali ibn Abi Tálib · Többet látni »

Arab írás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Arab ábécé.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Arab írás · Többet látni »

Bagdad

Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Bagdad · Többet látni »

Damaszkusz

Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Damaszkusz · Többet látni »

Garsz an-Nima Muhammad

#ÁTIRÁNYÍTÁS Garsz an-Nima.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Garsz an-Nima Muhammad · Többet látni »

Hanbalita

#ÁTIRÁNYÍTÁS hanbaliták.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Hanbalita · Többet látni »

Hilál ibn Muhasszin asz-Szábi

Abu l-Huszajn Hilál ibn Muhasszin asz-Szábi (arab betűkkel أبو الحسين هلال بن محسن الصابئ – Abū l-Ḥusayn Hilāl ibn Muḥassin aṣ-Ṣābiʾ; Bagdad, 969 – 1056) szír származású középkori arab hivatalnok és történetíró volt.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Hilál ibn Muhasszin asz-Szábi · Többet látni »

Ibn al-Dzsauzi

Ibn al-Dzsauzi (arab betűkkel ابن الجوزي, tudományos átírásban Ibn al-Ǧawzī), eredeti nevén Abu l-Faradzs Abd ar-Rahmán ibn Ali (arab betűkkel أبو الفرج عبد الرحمن بن علي, átírásban Abū l-Faraǧ ʿAbd ar-Raḥmān ibn ʿAlī; Bagdad, 1126 – Bagdad, 1200) középkori arab prédikátor, vallásjogász, hadísztudós és történetíró volt.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Ibn al-Dzsauzi · Többet látni »

Ibn Kaszír

Imád ad-Dín Abu l-Fidá Iszmáíl ibn Umar ibn Kaszír (arab betűkkel عماد الدين أبو الفداء إسماعيل بن عمر بن كثير, tudományos átiratban ʿImād ad-Dīn Abū l-Fidāʾ Ismāʿīl ibn ʿUmar ibn Kaṯīr; Boszra, 1300 k. – Damaszkusz, 1373 februárja) középkori arab hadísztudós, Korán-kommentátor, prédikátor és történetíró volt.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Ibn Kaszír · Többet látni »

Királytükör

A királytükör vagy fejedelmi tükör olyan, az ókorban, majd a középkorban és a reneszánsz idején is divatos didaktikus célú mű, irodalmi műfaj, mely a leendő uralkodó számára fogalmazza meg az eszményi államfő szerepét és kötelességeit, intelmek jellegét öltve ad tanácsokat az uralkodáshoz.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Királytükör · Többet látni »

Madzhab

A madzhab (Arabul: مذهب tudományos átírás: maḏhab) a szunnita iszlám vallásjogi iskoláinak elnevezése.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Madzhab · Többet látni »

Samsz ad-Dín adz-Dzahabi

Samsz ad-Dín Abu Abdalláh Muhammad ibn Uszmán az-Dzahabi (arab betűkkel شمس الدين أبو عبد الله محمد بن عثمان الذهبي – Šams ad-Dīn Abū ʿAbdallāh Muḥammad ibn ʿUṯmān aḏ-Ḏahabī; Damaszkusz/Majjáfárikín, 1274. október 5./7. – Damaszkusz, 1348. február 4.) középkori arab vallástudós és történetíró volt.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Samsz ad-Dín adz-Dzahabi · Többet látni »

Tabari

#ÁTIRÁNYÍTÁS Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és Tabari · Többet látni »

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és 11. század · Többet látni »

1185

Nincs leírás.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és 1185 · Többet látni »

1186

Nincs leírás.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és 1186 · Többet látni »

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és 12. század · Többet látni »

1200

Eurázsia térképe 1200 körül a mongolok hadjáratai előtt.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és 1200 · Többet látni »

1256

Nincs leírás.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és 1256 · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: Szibt Ibn al-Dzsauzi és 14. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »