Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
66 kapcsolatok: Albánok, Alföld, Újbelgrád, Újlak (Horvátország), Újvidék, Avar Kaganátus, Árpatarló, Ürög (Szerbia), Ópazova, Égető Melinda, Bazaköz, Bácska, Belcsény, Belgrád, Csehek, Cserni Jován, Duna, Dunántúl, Első Bolgár Birodalom, Frank Birodalom, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, Huszitizmus, India (település), Italia (Római Birodalom), Karlóca, Kárpát-medence, Magyar belháború (1526–38), Magyar Királyság, Magyarország, Maradék (település), Maros, Mohácsi csata, Németek, Pannonia (provincia), Pétervárad, Probus római császár, Római Birodalom, Sid, Sirmium, Száva, Szávaszentdemeter, Szőlő, Szerém vármegye, Szerémi püspökök listája, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szlavónia, ..., Szlavóniai hercegség, Szlovákok, Tarcal-hegység, Temesköz, Timocsánok, Timok, Ukránok, Vinkovce, Vukovár, Zimony, 10. század, 18. század, 820, 827, 830, 832. Bővíteni index (16 több) »
Albánok
Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.
Új!!: Szerémség és Albánok · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Szerémség és Alföld · Többet látni »
Újbelgrád
Újbelgrád városi község (szerbül Градска општина Нови Београд / Gradska opština Novi Beograd) a Belgrádot alkotó 17 városrész egyike.
Új!!: Szerémség és Újbelgrád · Többet látni »
Újlak (Horvátország)
Újlak város és község Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében.
Új!!: Szerémség és Újlak (Horvátország) · Többet látni »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: Szerémség és Újvidék · Többet látni »
Avar Kaganátus
Az Avar Kaganátus a közép-ázsiai eredetű szkíta avarok európai birodalma volt a 6. század utolsó harmadától a 9. század elejéig.
Új!!: Szerémség és Avar Kaganátus · Többet látni »
Árpatarló
Árpatarló (szerb nevén Ruma) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.
Új!!: Szerémség és Árpatarló · Többet látni »
Ürög (Szerbia)
Ürög (másként Irig vagy Ireg, szerbül Ириг / Irig) kisváros és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.
Új!!: Szerémség és Ürög (Szerbia) · Többet látni »
Ópazova
Ópazova (ma Ópázova, szerbül:Stara Pazova, Стара Пазова) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Ópázova községben.
Új!!: Szerémség és Ópazova · Többet látni »
Égető Melinda
Gurszky Jánosné Égető Melinda (Budapest, 1941. szeptember 15. – Budapest, 2011. január 7.) néprajzkutató, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
Új!!: Szerémség és Égető Melinda · Többet látni »
Bazaköz
A Bazaköz másként Bázaköz történelmi magyar tájegység a mai Szerbiában, a Szerémség délnyugati részén, a Száva és a Baza, vagy Báza (Bosut) folyók között.
Új!!: Szerémség és Bazaköz · Többet látni »
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Új!!: Szerémség és Bácska · Többet látni »
Belcsény
Belcsény (szerbül Беочин / Beočin) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Szerémség és Belcsény · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Szerémség és Belgrád · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Szerémség és Csehek · Többet látni »
Cserni Jován
Cserni Jován-ábrázolás Cserni Jován (vagy,,, Lippa?, 1492? – Tornyosfalu, 1527. július 25.) szerb felkelővezér.
Új!!: Szerémség és Cserni Jován · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Szerémség és Duna · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Szerémség és Dunántúl · Többet látni »
Első Bolgár Birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Első dunai bolgár birodalom.
Új!!: Szerémség és Első Bolgár Birodalom · Többet látni »
Frank Birodalom
A Frank Királyság, vagy a hivatalos dokumentumokban fellelhető latin nevén: Regnum Francorum — elterjedt, de nem hivatalos közkeletű nevén: Frank Birodalom — az V. században, Gallia északi részén létrejött történelmi állam(482–843).
Új!!: Szerémség és Frank Birodalom · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szerémség és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Szerémség és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szerémség és Horvátország · Többet látni »
Huszitizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Husziták.
Új!!: Szerémség és Huszitizmus · Többet látni »
India (település)
India vagy Ingyija (szerbül Инђија / Inđija) kisváros és község Szerbiában, a Szerémségi körzetben.
Új!!: Szerémség és India (település) · Többet látni »
Italia (Római Birodalom)
Itália közigazgatása Augustus idején Az Appennini-félsziget egészét, vagyis a történelmi Itáliát először Julius Caesar vonta Italia néven egységes közigazgatás alá.
Új!!: Szerémség és Italia (Római Birodalom) · Többet látni »
Karlóca
Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, horvátul Srijemski Karlovci, németül Karlowitz, törökül Karlofça) város és község Szerbiában, a Vajdaságban.
Új!!: Szerémség és Karlóca · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Szerémség és Kárpát-medence · Többet látni »
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
Új!!: Szerémség és Magyar belháború (1526–38) · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Szerémség és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szerémség és Magyarország · Többet látni »
Maradék (település)
Maradék (Марадик/Maradik) település Szerbiában, a Szerémségben.
Új!!: Szerémség és Maradék (település) · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Szerémség és Maros · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Szerémség és Mohácsi csata · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Szerémség és Németek · Többet látni »
Pannonia (provincia)
Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.
Új!!: Szerémség és Pannonia (provincia) · Többet látni »
Pétervárad
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.
Új!!: Szerémség és Pétervárad · Többet látni »
Probus római császár
Marcus Aurelius Equitius Probus (Sirmium, 232? – Sirmium, 282) a Római Birodalom császára volt 276-tól haláláig, 282-ig.
Új!!: Szerémség és Probus római császár · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Szerémség és Római Birodalom · Többet látni »
Sid
Sid (szerbül Шид / Šid) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Sid község székhelye.
Új!!: Szerémség és Sid · Többet látni »
Sirmium
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szávaszentdemeter.
Új!!: Szerémség és Sirmium · Többet látni »
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Szerémség és Száva · Többet látni »
Szávaszentdemeter
Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.
Új!!: Szerémség és Szávaszentdemeter · Többet látni »
Szőlő
Szőlőhegy Genf kantonban Magnélküli Thompson csemegeszőlő ''(vitis vinifera)'' A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége.
Új!!: Szerémség és Szőlő · Többet látni »
Szerém vármegye
Szerém vármegye (németül Komitat Syrmien, horvátul Srijem / Srijemska županija, szlovákul Srijemská župa, szerbül: Срем) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.
Új!!: Szerémség és Szerém vármegye · Többet látni »
Szerémi püspökök listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szerémi római katolikus egyházmegye.
Új!!: Szerémség és Szerémi püspökök listája · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szerémség és Szerb nyelv · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Szerémség és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Szerémség és Szerbia · Többet látni »
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Új!!: Szerémség és Szlavónia · Többet látni »
Szlavóniai hercegség
Pannonia Savia a 4. században A Dráva–Száva közének keleti része és a Szerémség sem a Karoling-korban, sem a 10. századtól kezdve nem tartozott Szlavóniához. A térképen "Szlavónia" jelöli a Szlavón bánságot, a Magyar Királyság egyik tartományát. A Szlavóniai hercegség az Avar Birodalom bukása után a Frank Birodalom részterülete volt a Drávától délre és a Száva mentén a régi római Pannonia Savia provincia területén.
Új!!: Szerémség és Szlavóniai hercegség · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Szerémség és Szlovákok · Többet látni »
Tarcal-hegység
A Tarcal-hegység (vagy Alma Mons) középhegység a Szerémség északi részén, Szerbia és kis részben Horvátország területén.
Új!!: Szerémség és Tarcal-hegység · Többet látni »
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
Új!!: Szerémség és Temesköz · Többet látni »
Timocsánok
A timocsánok déli szláv nép volt, amelyik a Timok folyóról kapta a nevét.
Új!!: Szerémség és Timocsánok · Többet látni »
Timok
A Timok folyó Szerbia és Bulgária területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Szerémség és Timok · Többet látni »
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Új!!: Szerémség és Ukránok · Többet látni »
Vinkovce
Vinkovce Vinkovci (középkori neve „Szentillye”) város Horvátországban Vukovár-Szerém megyében.
Új!!: Szerémség és Vinkovce · Többet látni »
Vukovár
Vukovár (horvátul Vukovar, németül Wukowar) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megye székhelye.
Új!!: Szerémség és Vukovár · Többet látni »
Zimony
Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.
Új!!: Szerémség és Zimony · Többet látni »
10. század
A 10.
Új!!: Szerémség és 10. század · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Szerémség és 18. század · Többet látni »
820
Nincs leírás.
Új!!: Szerémség és 820 · Többet látni »
827
Nincs leírás.
Új!!: Szerémség és 827 · Többet látni »
830
Nincs leírás.
Új!!: Szerémség és 830 · Többet látni »
832
Kategória:9. század.
Új!!: Szerémség és 832 · Többet látni »
