45 kapcsolatok: Balassa Sándor, Bartók Béla (zeneszerző), Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium, Bogár István (zeneszerző), Budapest, Budatétény, December 27., Dodekafónia, Erkel Ferenc-díj, Gárdonyi Zsolt, Hegedű, Huszár Lajos (zeneszerző), Június 25., Klarinét, Kodály Zoltán, Kommunizmus, Kossuth-díj, Kroó György, Lehotka Gábor, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, London, Madarász Iván, Magyarország, Magyarország Érdemes Művésze díj, Magyarország Kiváló Művésze díj, Margarethe hadművelet, Olaszország, Oratórium, Pedagógus, Pilinszky János, Posztumusz, Sári József, Sáry László, Serei Zsolt, Siklós Albert, Szabad Nép, Szervánszky Jenő, Szervánszky Péter, Törökország, Világ Igaza, Zeneszerző, Zongora, 1911, 1977, 2. hegedűverseny (Bartók).
Balassa Sándor
Medve utcai általános iskolában tanított. 1981-1996 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanított. Balassa Sándor (Budapest, 1935. január 20. – Budapest, 2021. május 14.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.
Új!!: Szervánszky Endre és Balassa Sándor · Többet látni »
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Új!!: Szervánszky Endre és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »
Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium Magyarország egyik legrégebbi zeneoktatási intézménye és egyben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlóiskolája, ami a hivatalos nevében is szerepel.
Új!!: Szervánszky Endre és Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium · Többet látni »
Bogár István (zeneszerző)
Bogár István (Budapest, 1937. augusztus 20. – ?, 2006. december 26.) magyar zeneszerző.
Új!!: Szervánszky Endre és Bogár István (zeneszerző) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Szervánszky Endre és Budapest · Többet látni »
Budatétény
Budatétény (németül Kleinteting) Budapest városrésze a XXII. kerületben, 1950-ig önálló község volt, 1873-as önállósulásától 1915-ig Kistétény néven.
Új!!: Szervánszky Endre és Budatétény · Többet látni »
December 27.
Névnapok: János + Domán, Fabióla, Fabrícia, Lázár, Lázó, Teodor, Teofánia, Tifani.
Új!!: Szervánszky Endre és December 27. · Többet látni »
Dodekafónia
A dodekafóniát (Zwölftontechnik, twelve-tone technique) más néven tizenkét fokú technikát mint kompozíciós eljárást Arnold Schönberg (kb. 1920-tól) fejlesztette ki.
Új!!: Szervánszky Endre és Dodekafónia · Többet látni »
Erkel Ferenc-díj
Erkel Ferenc (1845) Az Erkel Ferenc-díj a kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői, művészi tevékenységért adható legmagasabb állami kitüntetés.
Új!!: Szervánszky Endre és Erkel Ferenc-díj · Többet látni »
Gárdonyi Zsolt
Gárdonyi Zsolt (Budapest, 1946. március 21. –) magyar zeneszerző, orgonaművész.
Új!!: Szervánszky Endre és Gárdonyi Zsolt · Többet látni »
Hegedű
A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db, kvint távolságra hangolt húrral.
Új!!: Szervánszky Endre és Hegedű · Többet látni »
Huszár Lajos (zeneszerző)
Huszár Lajos (Szeged, 1948. szeptember 26. –) magyar zeneszerző.
Új!!: Szervánszky Endre és Huszár Lajos (zeneszerző) · Többet látni »
Június 25.
Névnapok: Vilmos + Bocsárd, Ivola, Letta, Maxim, Maximilla, Viliam, Vilma, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika.
Új!!: Szervánszky Endre és Június 25. · Többet látni »
Klarinét
A klarinét egyszerű nádnyelves fúvókával működő fúvós hangszer.
Új!!: Szervánszky Endre és Klarinét · Többet látni »
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.
Új!!: Szervánszky Endre és Kodály Zoltán · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Szervánszky Endre és Kommunizmus · Többet látni »
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Új!!: Szervánszky Endre és Kossuth-díj · Többet látni »
Kroó György
Kroó György (Budapest, 1926. augusztus 26. – Budapest, 1997. november 12.) a 20.
Új!!: Szervánszky Endre és Kroó György · Többet látni »
Lehotka Gábor
Lehotka Gábor (Vác, 1938. július 20. – Vác, 2009. december 29.) Liszt Ferenc-díjas magyar orgonaművész, zeneszerző, orgonaszakértő, érdemes művész.
Új!!: Szervánszky Endre és Lehotka Gábor · Többet látni »
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.
Új!!: Szervánszky Endre és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: Szervánszky Endre és London · Többet látni »
Madarász Iván
Madarász Iván Gábor (Budapest, 1949. február 10. –) Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző.
Új!!: Szervánszky Endre és Madarász Iván · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szervánszky Endre és Magyarország · Többet látni »
Magyarország Érdemes Művésze díj
A Magyarország Érdemes Művésze díj állami kitüntetés, amely jelentőségében a Magyarország Kiváló Művésze díj és a Munkácsy Mihály-díj között helyezkedik el.
Új!!: Szervánszky Endre és Magyarország Érdemes Művésze díj · Többet látni »
Magyarország Kiváló Művésze díj
A Magyarország Kiváló Művésze díj állami kitüntetés, amely a legjelentősebb magyar művészeti állami kitüntetés.
Új!!: Szervánszky Endre és Magyarország Kiváló Művésze díj · Többet látni »
Margarethe hadművelet
Magyarország katonai megszállásának terve már 1940-ben felmerült a német hadvezetés részéről.
Új!!: Szervánszky Endre és Margarethe hadművelet · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Szervánszky Endre és Olaszország · Többet látni »
Oratórium
Az oratórium kettős, zenei és építészeti jelentésű kifejezés.
Új!!: Szervánszky Endre és Oratórium · Többet látni »
Pedagógus
Pedagógus munka közben A pedagógus elnevezés az ógörög paidagogosz szóból származik, jelentése: gyermekvezető (ógörögül: παιδαγωγός).
Új!!: Szervánszky Endre és Pedagógus · Többet látni »
Pilinszky János
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas.
Új!!: Szervánszky Endre és Pilinszky János · Többet látni »
Posztumusz
A posztumusz (a latin postumus szóból, gyakran előfordul a hibás poszthumusz alakban is) melléknévi jelzőt általában valakinek a halála után megvalósult jogosultságra, publikációra, elismerésre alkalmazzuk.
Új!!: Szervánszky Endre és Posztumusz · Többet látni »
Sári József
Sári József (Lenti, 1935. június 23. –) Kossuth- és Erkel-díjas magyar zeneszerző.
Új!!: Szervánszky Endre és Sári József · Többet látni »
Sáry László
Sáry László (Győr, 1940. január 1. –) többszörösen kitüntetett magyar zeneszerző és zenetanár, az Új Zenei Stúdió alapító tagja.
Új!!: Szervánszky Endre és Sáry László · Többet látni »
Serei Zsolt
Serei Zsolt (Takácsi, 1954. április 3. –) zeneszerző, karmester.
Új!!: Szervánszky Endre és Serei Zsolt · Többet látni »
Siklós Albert
Siklós Albert, születési nevén Schönwald Albert (Budapest, 1878. június 26. – Budapest, 1942. április 3.) magyar zeneszerző, főiskolai tanár, zenetörténész, gordonkaművész, lapszerkesztő.
Új!!: Szervánszky Endre és Siklós Albert · Többet látni »
Szabad Nép
A Szabad Nép a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) napilapja volt 1942 és 1956 között, a Népszabadság elődje.
Új!!: Szervánszky Endre és Szabad Nép · Többet látni »
Szervánszky Jenő
Szervánszky Jenő (Cegléd, 1906. szeptember 20. – London, 2005. március 20.) magyar festő.
Új!!: Szervánszky Endre és Szervánszky Jenő · Többet látni »
Szervánszky Péter
Szervánszky Péter (Kispest, 1913. szeptember 24. – Budapest, 1985. március 27.) hegedűművész, -tanár.
Új!!: Szervánszky Endre és Szervánszky Péter · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: Szervánszky Endre és Törökország · Többet látni »
Világ Igaza
A Világ Igaza (vagy másképpen Népek Igaza, angolul: Righteous Among the Nations, héberül: חסיד אומות העולם) a nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami kitüntetés.
Új!!: Szervánszky Endre és Világ Igaza · Többet látni »
Zeneszerző
Hacsaturján) A zeneszerző alkotóművész, aki zenét alkot, komponál, vagyis zenei kompozíciót hoz létre.
Új!!: Szervánszky Endre és Zeneszerző · Többet látni »
Zongora
A zongora billentyűs, polifón húros hangszer.
Új!!: Szervánszky Endre és Zongora · Többet látni »
1911
Nincs leírás.
Új!!: Szervánszky Endre és 1911 · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: Szervánszky Endre és 1977 · Többet látni »
2. hegedűverseny (Bartók)
A ''II., h-moll hegedűverseny'' kottaanyagának borítója a Boosey & Hawkes kiadásában Bartók Béla a II.
Új!!: Szervánszky Endre és 2. hegedűverseny (Bartók) · Többet látni »