Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
107 kapcsolatok: Acetilén, Acetilszalicilsav, Adalékanyag, Addíció, Aldehid, Alkánok, Alkének, Alkinek, Alkoholok, Amidok, Aminok, Aminosavak, Ammónia, Analitikai kémia, Anyagcsere, Aromás szénhidrogének, Autotróf, Éter (kémia), Benzol, Biokémia, Bróm, Bután, Cellulóz, Cikloalkánok, Ciklohexán, Cukor, Egyesülés (kémia), Elektronegativitás, Elimináció (kémia), Enolok, Enzim, Etán, Etén, Fének, Földgáz, Fehérje, Fenolok, Fluor, Foszfor, Fotoszintézis, Friedrich Wöhler, Fruktóz, Funkciós csoport, Glükóz, Gyógyszer, Gyógyszerkémia, Halogének, Halogénezett szénhidrogének, Hármas kötés, Heterotróf, ..., Hibridizáció, Hidrogén, Hidrogén-cianid, Hidrogén-klorid, In vitro, IUPAC, Izobután, Izoméria, Izomer, Jód, Jöns Jakob Berzelius, Karbamid, Karbid, Karbonát, Karbonsavak, Kálium-cianid, Kékbaktériumok, Kémia, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kémiai képlet, Kémiai reakció, Kén, Kőolaj, Keményítő, Keton, Kettős kötés, Klór, Kovalens kötés, Kvantitatív kémiai analízis, Műanyag, Metanogének, Metán, Metán-hidrát, Molekula, Növények, Nitrogén, Nukleinsavak, Oxigén, Paraffin, Polimer, Propén, Sárgásmoszatok, Sósav, Szén, Szén-dioxid, Szénhidrát, Szénhidrogének, Szerves vegyület, Szervetlen kémia, Szilícium, Szubsztitúció, Triviális név, Vajsav, Víz, Vis vitalis, Vitamin, Zsírok. Bővíteni index (57 több) »
Acetilén
Az acetilén, más néven etin (vegyjele: C2H2), gáz halmazállapotú, telítetlen szénhidrogén.
Új!!: Szerves kémia és Acetilén · Többet látni »
Acetilszalicilsav
Az acetilszalicilsav a szalicilátok csoportjába tartozó gyógyszer, az aszpirin hatóanyaga, amely farmakológiailag a nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID) csoportjába tartozik.
Új!!: Szerves kémia és Acetilszalicilsav · Többet látni »
Adalékanyag
Adalékanyag (additiva, additivum) a csoportosító neve azoknak az anyagoknak, amelyeket kis mennyiségben adnak hozzá az alapanyagokhoz bizonyos termékek gyártása során, ezek tulajdonságainak módosítása, javítása céljából.
Új!!: Szerves kémia és Adalékanyag · Többet látni »
Addíció
Az addíció olyan kémiai reakció, amelyben két vagy több vegyület molekulája melléktermék képződése nélkül egyesül egymással.
Új!!: Szerves kémia és Addíció · Többet látni »
Aldehid
Formilcsoport, az aldehidek funkciós csoportja Az aldehidek olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában egy vagy több formilcsoport (aldehidcsoport) található, vagyis az oxocsoport láncvégi szénatomhoz kapcsolódik.
Új!!: Szerves kémia és Aldehid · Többet látni »
Alkánok
A legegyszerűbb alkán, a metán Az elágazó szénláncú izobután és az el nem ágazó szénláncú bután szerkezete Az alkánok a telített szénhidrogének egyik csoportját alkotják (a másik csoport a gyűrűt tartalmazó cikloalkánok).
Új!!: Szerves kémia és Alkánok · Többet látni »
Alkének
A legegyszerűbb alkén, az etén (más néven etilén) Az alkének azok a telítetlen nyílt láncú szénhidrogének, amelyek molekulájában egy kettős kötés található.
Új!!: Szerves kémia és Alkének · Többet látni »
Alkinek
Alkinek Az acetilén, a legegyszerűbb alkin háromdimenziós modellje Az alkinek vagy acetilén-szénhidrogének a telítetlen szénhidrogének egyik csoportját alkotják.
Új!!: Szerves kémia és Alkinek · Többet látni »
Alkoholok
Az alkoholok általános képlete Az alkoholok egy vagy több hidroxilcsoportot (-OH) tartalmazó szerves vegyületek.
Új!!: Szerves kémia és Alkoholok · Többet látni »
Amidok
Amid funkciós csoport Az amidok karbonsavakból és az aminokból (illetve ammóniából) vízelvonással levezethető vegyületek, vagyis az ammónia illetve a primer és szekunder aminok acilezett származékai.
Új!!: Szerves kémia és Amidok · Többet látni »
Aminok
Ammónia Az aminok olyan szerves vegyületek, melyek nitrogént tartalmaznak a funkciós csoportjukban.
Új!!: Szerves kémia és Aminok · Többet látni »
Aminosavak
Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) az élethez alapvető fontosságú szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (−NH2) és karboxilcsoport (−COOH) egyaránt előfordul, valamint tartalmaznak az egyes aminosavakra jellemző oldalláncokat (R csoport) is.
Új!!: Szerves kémia és Aminosavak · Többet látni »
Ammónia
Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.
Új!!: Szerves kémia és Ammónia · Többet látni »
Analitikai kémia
Labor, Biokémia Intézet, Kölni Egyetem Az analitikai kémia a kémia azon részterülete, amely különböző anyagok mennyiségi és minőségi elemzésével foglalkozik.
Új!!: Szerves kémia és Analitikai kémia · Többet látni »
Anyagcsere
Az anyagcsere (metabolizmus) egy orvosi és biokémiai fogalom, mely az élő szervezetekben végbemenő anyag-, energia- és információáramlást jelenti.
Új!!: Szerves kémia és Anyagcsere · Többet látni »
Aromás szénhidrogének
A benzol szerkezete Az aromás szénhidrogének (vagy ritkán használatos megnevezéssel arének) olyan gyűrűs, telítetlen szénhidrogének, amelyek molekulájában egy vagy több benzolgyűrű, vagy ahhoz hasonló gyűrűrendszer található.
Új!!: Szerves kémia és Aromás szénhidrogének · Többet látni »
Autotróf
#ÁTIRÁNYÍTÁS Autotrófia.
Új!!: Szerves kémia és Autotróf · Többet látni »
Éter (kémia)
Az '''éterekben''' az oxigénatom két szénatomot köt össze Az éterek olyan szerves vegyületek, melyek molekuláiban található olyan oxigénatom, mely két szénatomot (szénhidrogéncsoportot) köt össze.
Új!!: Szerves kémia és Éter (kémia) · Többet látni »
Benzol
A benzol a legegyszerűbb aromás szénhidrogén.
Új!!: Szerves kémia és Benzol · Többet látni »
Biokémia
A biokémia (régiesen életvegytan vagy orvosvegytan) az élő szervezetek kémiai felépítését és a bennük végbemenő kémiai változásokat tanulmányozó tudományterület.
Új!!: Szerves kémia és Biokémia · Többet látni »
Bróm
A bróm (nyelvújításkori magyar nevén: büzeny) a periódusos rendszer VII.
Új!!: Szerves kémia és Bróm · Többet látni »
Bután
A bután vagy n-bután (C4H10) négy szénatomot tartalmazó egyenes szénláncú alkán: CH3CH2CH2CH3. A bután nevet használják gyűjtőfogalomként is az n-butánra és az izobutánra, mely utóbbi az n-bután szerkezeti (konstitúciós) izomerje: CH3CH(CH3)2. A bután igen gyúlékony, színtelen, könnyen cseppfolyósítható gáz. A bután név a görögül boysz (βσυς: marha) és tyrosz (τυρος: túró, sajt) összetételéből, a boytyron (βσύ-τῡρον: vaj) szóból származik. A vajsav a butánhoz hasonló, ugyancsak négy szénatomból álló vegyület.
Új!!: Szerves kémia és Bután · Többet látni »
Cellulóz
Cellulóz A cellulóz háromdimenziós szerkezete A cellulóz (régiesen: sejtkeménye vagy sejtanyag) egy összetett szénhidrát, béta-D-glükózból származtatott poliszacharid.
Új!!: Szerves kémia és Cellulóz · Többet látni »
Cikloalkánok
Az első négy monocikloalkán, a ciklopropán, a ciklobután, a ciklopentán és a ciklohexán. A cikloalkánok (vagy más néven cikloparaffinok) egy vagy több gyűrűt tartalmazó telített szénhidrogének.
Új!!: Szerves kémia és Cikloalkánok · Többet látni »
Ciklohexán
A ciklohexán (C6H12) egy cikloalkán.
Új!!: Szerves kémia és Ciklohexán · Többet látni »
Cukor
Különféle cukrok: Felül Finomított fehér, finomítatlan. Alul barna, feldolgozatlan nád. Cukor alatt a köznyelvben többnyire a kémiában mono- és diszacharidnak nevezett szénhidrátok édes ízű kristályait (kristálycukor), porát (porcukor) vagy oldatát (cukoroldat) értjük.
Új!!: Szerves kémia és Cukor · Többet látni »
Egyesülés (kémia)
Egyesülésnek (szintézisnek) nevezzük azt a kémiai reakciót, amelynek során két vagy több anyag egy anyaggá alakul.
Új!!: Szerves kémia és Egyesülés (kémia) · Többet látni »
Elektronegativitás
Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).
Új!!: Szerves kémia és Elektronegativitás · Többet látni »
Elimináció (kémia)
Eliminációnak (kilépéses reakció) nevezzük azt az átalakulást, melynek során egy vegyület kisebb molekula kilépése közben alakul új vegyületté.
Új!!: Szerves kémia és Elimináció (kémia) · Többet látni »
Enolok
Az enolok olyan szénvegyületek, amelyekben egy hidroxilcsoport egy telítetlen szénatomhoz fűződik (>C.
Új!!: Szerves kémia és Enolok · Többet látni »
Enzim
Az enzimek csökkentik az aktivációs energiát Az enzimek az élő szervezetekben fontos katalitikus funkciót betöltő molekulák – úgynevezett biokatalizátorok – amelyek a sejtekben, szövetekben fennálló fiziológiás körülmények között zajló kémiai folyamatokat a reakciósebesség növelésével felgyorsítják.
Új!!: Szerves kémia és Enzim · Többet látni »
Etán
Az etán (C2H6) az egyetlen két szénatomos alkán, alifás szénhidrogén.
Új!!: Szerves kémia és Etán · Többet látni »
Etén
Az etén (elavult nevén etilén) egy összegképletű szerves vegyület.
Új!!: Szerves kémia és Etén · Többet látni »
Fének
A fének az igen bonyolult szerves molekulák több gyűrűt magába foglaló részei.
Új!!: Szerves kémia és Fének · Többet látni »
Földgáz
A világ földgázkitermelése (m³/év) Földgázfeldolgozó üzem A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye.
Új!!: Szerves kémia és Földgáz · Többet látni »
Fehérje
vörösvértestek szárazanyag-tartalmának körülbelül 97%-át A fehérjék egy szabályosan ismétlődő elemekből álló molekuláris gerinchez, az ún.
Új!!: Szerves kémia és Fehérje · Többet látni »
Fenolok
A fenol, a legegyszerűbb fenol szerkezete. A fenolok a szerves vegyületek egy csoportját alkotják.
Új!!: Szerves kémia és Fenolok · Többet látni »
Fluor
A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Szerves kémia és Fluor · Többet látni »
Foszfor
A foszfor (nyelvújításkori magyar nevén vilany) egy nemfémes, szilárd kémiai elem.
Új!!: Szerves kémia és Foszfor · Többet látni »
Fotoszintézis
Növényi sejtekben látható kloroplasztisz A fotoszintézis olyan biológiai folyamat, melyben az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre.
Új!!: Szerves kémia és Fotoszintézis · Többet látni »
Friedrich Wöhler
Friedrich Wöhler (Eschersheim, ma Frankfurt am Main része, 1800. július 31. – Göttingen, 1882. szeptember 23.) német kémikus.
Új!!: Szerves kémia és Friedrich Wöhler · Többet látni »
Fruktóz
A fruktóz vagy gyümölcscukor a legédesebb cukorféleség, a gyümölcsökben és a mézben található meg természetes formájában.
Új!!: Szerves kémia és Fruktóz · Többet látni »
Funkciós csoport
A szerves kémiában a funkciós csoport az atomok egy molekulán belüli olyan csoportja, amely az adott molekula jellemző kémiai reakcióiért felelős.
Új!!: Szerves kémia és Funkciós csoport · Többet látni »
Glükóz
A glükóz – köznapi nevén szőlőcukor – (C6H12O6, rövidítése: Glc) egy monoszacharid, ezen belül 6 szénatomot és aldehidcsoportot tartalmazó aldohexóz.
Új!!: Szerves kémia és Glükóz · Többet látni »
Gyógyszer
Tabletták Vicoprofen fájdalomcsillapító corydoni csatában Reopro T infúzió; vérlemezkék kicsapódását gátolja az érfalban Kúpkészítés kézi, kúpöntő formában (12 és 100 db -os) Az Autoscript III automatizált recept alapján működő gyógyszerkiszedő robot felveszi és rekeszes tárolóba gyűjti az orvosságot a National Naval Medical Centerben, a marylandi Bethesdában Navy Acyclovir infúziós palackok és Aqua destillata pro injectione oldószer az intravénás keverékinfúziós állványon Shaw's Gyógyszertár, Seattle, Washington (1907) Lester automata gyógyszerészeti számláló és ellenőrző rendszer A gyógyszer (óegyiptomi: pẖrt – pekheret, phar-maki; görög: pharmakon;The word derives from the Greek: φάρμακον (pharmakon), meaning "drug" or "medicine" (the earliest form of the word is the Mycenaean Greek pa-ma-ko, attested in Linear B syllabic script. latin:,,; régies: patikaszerszám, patikaorvosság; angol: drug, medicine) olyan készítmény (általában mesterségesen előállított kémiai vagy növényi eredetű hatóanyagot, vagy több hatóanyag keverékét tartalmazó készítmény), amit a betegségek gyógyítására, megelőzésére vagy diagnosztikai célokra használnak. Olyan anyag, vagy azok keveréke, ill. olyan gyógyszerkészítmény, amelyet betegség megelőzésére, felismerésére, kezelésére vagy élettani funkciók fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak. A gyógyszerek szervezetre kifejtett hatásait a gyógyszerhatástan tudománya vizsgálja. A gyógyszerek többségét orvosi rendelvényre (receptre), e-receptre (elektronikus recept; elektronikus vény) adják ki gyógyszertárban, kórházban, orvosi rendelőben. Az orvos utasításainak betartásával kell alkalmazni. Az utasítások figyelmen kívül hagyása vagy adagolásuk önkéntes megváltoztatása nemcsak az egészséget, de az életet is veszélyeztető mellékhatásokat, szélsőséges esetben gyógyszermérgezést okozhatnak. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek recept nélkül is kaphatók, ezek általában kisebb kiszerelésű, enyhébb hatású készítmények, azonban hosszabb ideig tartó vagy rendszeres szedésük nem javasolt. Minden gyógyszer annyira elavult vagy korszerű, amennyire a betegnek megkönnyíti, elviselhetőbbé teszi az életét, segít a teljes gyógyulásban. A transzlációs medicina és biotechnológia paradigmaváltást hozott a gyógyszeres terápiában is. A terápiában a személyre szabott orvoslás, személyre szabott gyógyszerészet (personalized medicine, farmakogenomika) megteremtése az elérendő cél. A személyre szabott orvoslás egyrészt a hagyományos gyógyszerek egyénekre összeállított kombinációit jelenti (a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok alapján), másrészt új, egyén-specifikus gyógymódok (pl. génterápia, tumorterápia, antitest-terápia, őssejtterápia, immunterápia) bevezetését foglalják magukba. A jövő gyógyszerészetében a betegségek megelőzése (prevenció) nagyobb fontossággal bír. Az egyén genomjának ismerete alapján valószínűsíteni lehet a betegségeket, ami lehetővé teszi a megfelelő életmód kialakítását és a gyakori, célzott orvosi vizsgálatok elvégzését. A jövő gyógyszerészete, gyógyszerei az egyénre szabott terápiákban rejlenek, amelyek figyelembe veszik a betegek összes élettani, kórélettani, lelki, genetikai paramétereit. Ha a tabletták és injekciók egyénre szabottan, névre szólóan készülnek a gyárakban, talán a hippokratészi "primum nil nocere" (először is ne árts) elv is fokozottabban érvényesül. Szakmailag és etikailag megengedhetetlen olyan gyógyszer forgalmazása, ajánlása, alkalmazása, amelyről csak az állítható, hogy nem ártalmas, de szakmailag nem vagyunk meggyőződve a hatásosságáról, és minőségéről nem rendelkezünk kellő biztosítékkal. A testben élő komplex ökoszisztéma minden ember egészségének az alapja. Annak lehető legnagyobb épségben való megőrzéséhez létre kell hozni a környezettudatos gyógyszergyártást. A kutatók feladata olyan újfajta gyógyszerek kikísérletezése, amelyek szoros együttműködést fejtenek ki a mikrobiom egészség megőrzését támogató tagjaival. Felerősítik annak védő tevékenységét, és intenzív segítséget nyújtanak a patogén kórokozók eltávolításában.
Új!!: Szerves kémia és Gyógyszer · Többet látni »
Gyógyszerkémia
A gyógyszerkémia tudománya a gyógyszerek – pontosabban gyógyszermolekulák – előállításával (szintézis) és vizsgálatával (analízis) foglalkozik.
Új!!: Szerves kémia és Gyógyszerkémia · Többet látni »
Halogének
A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem Klór, bróm és jód színes gőzei A halogének a periódusos rendszer VII.A főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek.
Új!!: Szerves kémia és Halogének · Többet látni »
Halogénezett szénhidrogének
Tetrafluoretán.
Új!!: Szerves kémia és Halogénezett szénhidrogének · Többet látni »
Hármas kötés
A hármas kötés olyan kémiai kötés, amelyet – az egyszeres kovalens kötésben szokásos kettő helyett – hat kötőelektron létesít.
Új!!: Szerves kémia és Hármas kötés · Többet látni »
Heterotróf
#ÁTIRÁNYÍTÁS Heterotrófia.
Új!!: Szerves kémia és Heterotróf · Többet látni »
Hibridizáció
Négy ''sp''3 pálya Három ''sp''2 pálya A kémiában a hibridizáció a kémiai kötés leírására szolgáló egyik elmélet, a vegyértékkötés-elmélet módszere: az atompályák keverésével olyan új hibridpályákat hoz létre, melyek alkalmasak az atomok közötti kötés jellemzőinek leírására.
Új!!: Szerves kémia és Hibridizáció · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Szerves kémia és Hidrogén · Többet látni »
Hidrogén-cianid
A hidrogén-cianid (régies nevén kéksav) közönséges körülmények között színtelen, könnyen párolgó folyadék.
Új!!: Szerves kémia és Hidrogén-cianid · Többet látni »
Hidrogén-klorid
A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz, képlete HCl.
Új!!: Szerves kémia és Hidrogén-klorid · Többet látni »
In vitro
Emberi sejtkultúra in vitro klónozása Az in vitro (latin, „az üvegben”) kifejezés arra a kísérleti technikára utal, amikor a kísérleti folyamat nem az élő szervezetben, hanem azon kívül, ellenőrzött körülmények közt zajlik le, például kémcsőben vagy Petri-csészében.
Új!!: Szerves kémia és In vitro · Többet látni »
IUPAC
Az International Union of Pure and Applied Chemistry (Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség) rövidítése.
Új!!: Szerves kémia és IUPAC · Többet látni »
Izobután
Az izobután, metilpropán vagy 2-metilpropán egy alkán, a bután izomere.
Új!!: Szerves kémia és Izobután · Többet látni »
Izoméria
Az izoméria típusai Izomériának (gör. 'ίσος' – egyenlő, 'μέρος' – rész) nevezik az azonos összegképletű, de eltérő szerkezetű molekulák között fennálló viszonyt.
Új!!: Szerves kémia és Izoméria · Többet látni »
Izomer
#ÁTIRÁNYÍTÁS izoméria.
Új!!: Szerves kémia és Izomer · Többet látni »
Jód
A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53.
Új!!: Szerves kémia és Jód · Többet látni »
Jöns Jakob Berzelius
Berzelius egy 1836-os litográfián Jöns Jakob Berzelius (Västerlösa, Vadstena község, 1779. augusztus 20. – Stockholm, 1848. augusztus 7.) svéd vegyész.
Új!!: Szerves kémia és Jöns Jakob Berzelius · Többet látni »
Karbamid
A karbamid (urea) a szénsav diamidjának tekinthető szerves vegyület.
Új!!: Szerves kémia és Karbamid · Többet látni »
Karbid
Karbid alatt a kémiában általában a fémek szénnel alkotott vegyületeit értjük.
Új!!: Szerves kémia és Karbid · Többet látni »
Karbonát
2-) pálcikamodellje A karbonátok karbonátiont tartalmazó vegyületek.
Új!!: Szerves kémia és Karbonát · Többet látni »
Karbonsavak
Az ecetsav, egy telített monokarbonsav szerkezete A karbonsavak az oxigéntartalmú szerves vegyületek egyik csoportját alkotják.
Új!!: Szerves kémia és Karbonsavak · Többet látni »
Kálium-cianid
A kálium-cianid (régies nevén ciánkáli; képlete: KCN) egy fehér színű, kristályos, szervetlen vegyület, a hidrogén-cianid káliumsója.
Új!!: Szerves kémia és Kálium-cianid · Többet látni »
Kékbaktériumok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cianobaktériumok.
Új!!: Szerves kémia és Kékbaktériumok · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Szerves kémia és Kémia · Többet látni »
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Új!!: Szerves kémia és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »
Kémiai képlet
A kémiai képlet (vagy régies nevén vegyképlet) a vegyületek rövid kémiai jelölésére szolgál, bemutatja azok alkotórészeit, felvilágosítást ad összetételükről és szerkezetükről.
Új!!: Szerves kémia és Kémiai képlet · Többet látni »
Kémiai reakció
A kémiai reakció változás, az anyagnak új anyaggá történő átalakulása.
Új!!: Szerves kémia és Kémiai reakció · Többet látni »
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Új!!: Szerves kémia és Kén · Többet látni »
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Új!!: Szerves kémia és Kőolaj · Többet látni »
Keményítő
Búzakeményítő-szemcsék fénymikroszkópos felvételen, jóddal színezve Az amilóz molekula szerkezete Az amilopektin molekula szerkezete A keményítő növényi poliszacharid, egy szénhidrát.
Új!!: Szerves kémia és Keményítő · Többet látni »
Keton
A ketonok általános szerkezeti képlete Aceton, a legegyszerűbb keton A ketonok oxocsoportot (═O) tartalmazó, oxigéntartalmú szerves vegyületek, melyeknél a funkciós csoport egy láncközi vagy gyűrűs C-atomhoz kapcsolódik.
Új!!: Szerves kémia és Keton · Többet látni »
Kettős kötés
A kettős kötés olyan kémiai kötés, amelyet – az egyszeres kovalens kötésben szokásos kettő helyett – négy kötőelektron létesít.
Új!!: Szerves kémia és Kettős kötés · Többet látni »
Klór
A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Szerves kémia és Klór · Többet látni »
Kovalens kötés
Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).
Új!!: Szerves kémia és Kovalens kötés · Többet látni »
Kvantitatív kémiai analízis
A kvantitatív vagy mennyiségi kémiai analízis az analitikai kémia egyik fő területe.
Új!!: Szerves kémia és Kvantitatív kémiai analízis · Többet látni »
Műanyag
Mindennapok során használatos, műanyagból készült termékek A műanyagok mesterséges úton előállított vagy átalakított óriásmolekulájú anyagok, szerves polimerek.
Új!!: Szerves kémia és Műanyag · Többet látni »
Metanogének
A metanogének (korábban metanogén baktériumok) olyan mikroorganizmusok, melyek anyagcseréjük során oxigénszegény (anaerob) körülmények között metánt állítanak elő.
Új!!: Szerves kémia és Metanogének · Többet látni »
Metán
A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.
Új!!: Szerves kémia és Metán · Többet látni »
Metán-hidrát
Égő metán-hidrát A metán-hidrát szilárd anyag, de instabil elegy, amely alacsony hőmérsékleten képződik a tengerek mélyén, a tengervíz keltette nagy nyomás alatt.
Új!!: Szerves kémia és Metán-hidrát · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Szerves kémia és Molekula · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Szerves kémia és Növények · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Szerves kémia és Nitrogén · Többet látni »
Nukleinsavak
A nukleinsavak monomer nukleotid láncokból álló makromolekulák.
Új!!: Szerves kémia és Nukleinsavak · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Szerves kémia és Oxigén · Többet látni »
Paraffin
Ipari paraffin viasz pellet formában A paraffin a kémiában a CnH2n+2 felépítésű alkán szénhidrogének gyűjtőneve.
Új!!: Szerves kémia és Paraffin · Többet látni »
Polimer
Polimernek (görög eredetű szó: poli-, sok, -mer, rész) azokat a kémiai vegyületeket nevezzük, amelyek nagyszámú, egy vagy többfajta, azonos típusú atomcsoportból, úgynevezett monomer egységből épülnek fel és ezeket az építőelemeket primer kémiai kötések kapcsolják össze.
Új!!: Szerves kémia és Polimer · Többet látni »
Propén
A propén (korábbi, ma már nem használható nevén propilén) az alkének közé tartozó szerves vegyület.
Új!!: Szerves kémia és Propén · Többet látni »
Sárgásmoszatok
A sárgásmoszatok (Heterokontophyta) a Chromalveolata ország egyik törzse.
Új!!: Szerves kémia és Sárgásmoszatok · Többet látni »
Sósav
A sósav a hidrogén-klorid (HCl) tiszta, színtelen, szúrós szagú vizes oldata.
Új!!: Szerves kémia és Sósav · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Szerves kémia és Szén · Többet látni »
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Új!!: Szerves kémia és Szén-dioxid · Többet látni »
Szénhidrát
A szacharóz egyik legismertebb köznapi formája: kockacukor A szénhidrátok vagy tudományos néven szacharidok a növények által, fotoszintézis során termelt, szén-, oxigén- és hidrogéntartalmú szerves vegyületek, melyekben a H:O arány legtöbbször 2:1 (mint a vízben), ezért régen a szén hidrátjainak gondolták őket.
Új!!: Szerves kémia és Szénhidrát · Többet látni »
Szénhidrogének
A szénhidrogének a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületekDr.
Új!!: Szerves kémia és Szénhidrogének · Többet látni »
Szerves vegyület
A kémiai vegyületeket két csoportba lehet sorolni, szerves és szervetlen vegyületekre.
Új!!: Szerves kémia és Szerves vegyület · Többet látni »
Szervetlen kémia
A szervetlen kémia a kémia egyik jelentős ága, mely a szervetlen vegyületek tulajdonságaival és reakcióival foglalkozik.
Új!!: Szerves kémia és Szervetlen kémia · Többet látni »
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Új!!: Szerves kémia és Szilícium · Többet látni »
Szubsztitúció
Szubsztitúciónak (helyettesítéses reakciónak) nevezzük azt a kémiai reakciót, amelyben a szerves vegyület egy atom(csoport)ja egy másik atom(csoport)ra cserélődik ki melléktermék képződése közben.
Új!!: Szerves kémia és Szubsztitúció · Többet látni »
Triviális név
A triviális név (közönséges név, népnyelvi név) a kémiában, zoológiában, botanikában a nem-szisztematikus, illetve nem rendszertani elnevezés.
Új!!: Szerves kémia és Triviális név · Többet látni »
Vajsav
A vajsav vagy butánsav egy szerves vegyület, egy telített monokarbonsav.
Új!!: Szerves kémia és Vajsav · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Szerves kémia és Víz · Többet látni »
Vis vitalis
A szerves kémia kialakulásának egyik fő állomása a vis vitalis elmélete volt.
Új!!: Szerves kémia és Vis vitalis · Többet látni »
Vitamin
A friss gyümölcsök a vitaminok természetes forrásai az emberi szervezet számára A vitamin olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, viszont kellő mennyiségben az előállítására nem mindig képes, ezért tápanyag formájában kénytelen hozzájutni.
Új!!: Szerves kémia és Vitamin · Többet látni »
Zsírok
Triglicerid Zsírnak a köznyelv a víztaszító, könnyen kenhető anyagokat nevezi.
Új!!: Szerves kémia és Zsírok · Többet látni »
