Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
64 kapcsolatok: Adriai-tenger, Albánia, Albánok, Alföld, Újvidék, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Észak-Macedónia, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Belgrád, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, CEST, CET, Dél-Európa, Délszláv háború, Dinári-hegység, Drina, Duna, Egyesült Nemzetek Szervezete, Első világháború, Európai Unió, Evangélikus kereszténység, Február 4., Fjord, Horvátország, Iszlám, Június 3., Jugoszlávia, Jugoszlávia himnusza, Köztársaság, Koszovó, Kragujevac, Magyarország, Május 21., Március 12., Mediterrán éghajlat, Montenegró, Montenegró történelme, Nagybecskerek, Niš, Novi Pazar (Szerbia), Ortodox kereszténység, Podgorica, Pristina, Római katolikus, Református egyház, Románia, Shkodrai-tó, Szabadka, ..., Száva, Szerb nyelv, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Szerbek, Szerbia, Szerbia történelme, Temes (folyó), Tisza, Vajdaság Autonóm Tartomány, Zoran Đinđić, 1929, 1990-es évek, 2003, 2006. Bővíteni index (14 több) »
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Adriai-tenger · Többet látni »
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Albánia · Többet látni »
Albánok
Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Albánok · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Alföld · Többet látni »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Újvidék · Többet látni »
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Észak-atlanti Szerződés Szervezete · Többet látni »
Észak-Macedónia
Észak-Macedónia, hivatalos nevén Észak-macedóniai Köztársaság (macedón: Република Северна Македонија / Republika Szeverna Makedonija), egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Észak-Macedónia · Többet látni »
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Balkán-félsziget · Többet látni »
Balkán-hegység
A Balkán-hegység (bolgárul és szerbül Стара планина, szerbül latin betűkkel Stara planina, a. m. „Öreg hegység”) a Kárpátok meghosszabbítása a Duna déli oldalán, a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Balkán-hegység · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Belgrád · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Bulgária · Többet látni »
CEST
#ÁTIRÁNYÍTÁS Közép-európai nyári idő.
Új!!: Szerbia és Montenegró és CEST · Többet látni »
CET
#ÁTIRÁNYÍTÁS Közép-európai idő.
Új!!: Szerbia és Montenegró és CET · Többet látni »
Dél-Európa
Dél-Európa az európai földrész egyik régiója.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Dél-Európa · Többet látni »
Délszláv háború
A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Délszláv háború · Többet látni »
Dinári-hegység
A Dinári-hegység északnyugat–délkeleti irányban, Szlovéniától (Ljubljanától és az Isztriai-félszigettől) egészen Albániáig nyúlik.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Dinári-hegység · Többet látni »
Drina
Perućaci vízierőmű A Drina folyó Montenegró, Bosznia-Hercegovina, valamint Szerbia területén található; a Száva leghosszabb mellékfolyója.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Drina · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Duna · Többet látni »
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Egyesült Nemzetek Szervezete · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Első világháború · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Európai Unió · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Február 4.
Névnapok: Csenge, Ráhel + Anderz, Andos, András, André, Andrea, Androméda, Bereniké, Csengele, Gabriella, Gilbert, Holló, Janka, Johanna, Kada, Ormos, Rabán, Ráchel, Rákhel, Rákis, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Ronalda, Ronett, Ronetta, Veron, Verona, Veronika, Veronka, Funda.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Február 4. · Többet látni »
Fjord
Fjord Norvégiában Sogne-fjord, Norvégia A fjord (norvég: fjord, ejtsd fjórd) sziklafalakkal, hegyekkel övezett, a szárazföldbe mélyen benyúló keskeny tengeröböl, amely egy gleccservájta teknővölgy tenger általi elárasztásával keletkezett.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Fjord · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Horvátország · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Iszlám · Többet látni »
Június 3.
Névnapok: Klotild + Bercel, Berec, Cecília, Cecilián, Célia, Cicelle, Cilla, Heliodor, Héliosz, Kelvin, Kevin, Seila, Sejla, Tilda, Zília, Zille.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Június 3. · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Jugoszlávia · Többet látni »
Jugoszlávia himnusza
Jugoszlávia himnusza A „Hej, Sloveni” az egykori Jugoszlávia himnusza volt.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Jugoszlávia himnusza · Többet látni »
Köztársaság
A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Köztársaság · Többet látni »
Koszovó
Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Koszovó · Többet látni »
Kragujevac
Kragujevac város Szerbiában, a Lepenica mellett, Šumadija régió legfontosabb települése.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Kragujevac · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Magyarország · Többet látni »
Május 21.
Névnapok: Konstantin + Anderz, András, André, Denver, Dévald, Mirella, Miretta, Ozmin, Teobald, Teobalda, Teofil, Teofila, Tibád, Tibald, Tibold.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Május 21. · Többet látni »
Március 12.
Névnapok: Gergely + Domán, Egbert, Engelhard, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Ince, Maximilián, Miksa, Misa, Szibill, Szibilla, Teofánia, Tifani.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Március 12. · Többet látni »
Mediterrán éghajlat
Mediterrán éghajlatú területek A mediterrán vagy száraz nyarú szubtrópusi éghajlat általános jellemzője az enyhe, esős tél és a meleg, szűkös csapadékú vagy gyakran teljesen csapadéktalan nyár, továbbá a csekély felhőzet és a napsütésben gazdag nyári időszak.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Mediterrán éghajlat · Többet látni »
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Montenegró · Többet látni »
Montenegró történelme
Montenegró történelme az illírek megjelenésével kezdődött, akik egy független fejedelemséget hoztak létre a 10.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Montenegró történelme · Többet látni »
Nagybecskerek
Nagybecskerek (szerbül Зрењанин / Zrenjanin, korábban Велики Бечкерек / Veliki Bečkerek, németül Großbetschkerek, románul Becicherecul Mare, szlovákul Zreňanin) Szerbia egyik legnagyobb városa, Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, szerbiai Bánság legnagyobb városa, a Közép-bánsági körzet székhelye s jelentős ipari s kulturális központ.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Nagybecskerek · Többet látni »
Niš
Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Niš · Többet látni »
Novi Pazar (Szerbia)
Novi Pazar (szerbül: Нови Пазар, Novi Pazar; törökül: Yeni Pazar, régi magyar nevén: Újvásár) egy város, valamint egy község neve, Szerbiában a Raška körzetben.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Novi Pazar (Szerbia) · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Podgorica
Podgorica (cirill írással Подгорица, korábban Titograd) Montenegró fővárosa és az azonos nevű község központja.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Podgorica · Többet látni »
Pristina
ENSZ-székház Pristinában A Nemzeti Könyvtár Pristinában Pristina (albánul Prishtinë / Prishtina; szerbül: Приштина / Priština) Koszovó fővárosa, egyben legnépesebb települése.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Pristina · Többet látni »
Római katolikus
#ÁTIRÁNYÍTÁSRómai katolikus egyház.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Római katolikus · Többet látni »
Református egyház
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálvinizmus.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Református egyház · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Románia · Többet látni »
Shkodrai-tó
A Shkodrai-tó (/ Skadarsko jezero,, régi magyar neve Szkutari-tó az olasz Lago di Scutari nyomán) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Shkodrai-tó · Többet látni »
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Szabadka · Többet látni »
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Száva · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Szerb nyelv · Többet látni »
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Szerb-Horvát-Szlovén Királyság · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Szerbia · Többet látni »
Szerbia történelme
A szerbek letelepedése a Balkánon a 6-7.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Szerbia történelme · Többet látni »
Temes (folyó)
A Temes (vagy Tamiš) a Duna bal oldali mellékfolyója Románia és Szerbia területén.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Temes (folyó) · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Tisza · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Zoran Đinđić
Zoran Đinđić (magyar átírással Zoran Gyingyics, cirill írással Зоран Ђинђић,, IPA:, Bosanski Šamac, 1952. augusztus 1. – Belgrád, 2003. március 12.) Szerbia miniszterelnöke, Belgrád polgármestere, hosszú időn át ellenzéki politikus.
Új!!: Szerbia és Montenegró és Zoran Đinđić · Többet látni »
1929
Nincs leírás.
Új!!: Szerbia és Montenegró és 1929 · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Szerbia és Montenegró és 1990-es évek · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Szerbia és Montenegró és 2003 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Szerbia és Montenegró és 2006 · Többet látni »
