Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szerémség

Index Szerémség

A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.

62 kapcsolatok: Albánok, Alföld, Appennini-félsziget, Újbelgrád, Újlak (Horvátország), Újvidék, Avar Kaganátus, Árpatarló, Ürög (Szerbia), Ópazova, Égető Melinda, Bácska, Belcsény, Belgrád, Csehek, Cserni Jován, Duna, Dunántúl, Első dunai bolgár birodalom, Frank Birodalom, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, Husziták, India (település), Karlóca, Kárpát-medence, Magyar belháború (1526–38), Magyar Királyság, Magyarország, Maradék, Maros, Mohácsi csata, Németek, Pannonia (provincia), Pétervárad, Probus római császár, Római Birodalom, Sid, Száva, Szávaszentdemeter, Szőlő, Szerém vármegye, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szlavónia, Szlovákok, Tarcal-hegység, Temesköz, ..., Timocsánok, Timok, Ukránok, Vinkovce, Vukovár, Zimony, 10. század, 18. század, 820, 827, 830, 832. Bővíteni index (12 több) »

Albánok

Az albánok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.

Új!!: Szerémség és Albánok · Többet látni »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben Nagy-Magyar-Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Új!!: Szerémség és Alföld · Többet látni »

Appennini-félsziget

Az Appennini-félsziget (olaszul Penisola appenninica) egyike Dél-Európa három nagy félszigetének (az Ibériai- és a Balkán-félsziget mellett).

Új!!: Szerémség és Appennini-félsziget · Többet látni »

Újbelgrád

Újbelgrád városi község (szerbül Градска општина Нови Београд / Gradska opština Novi Beograd) a Belgrádot alkotó 17 városrész egyike.

Új!!: Szerémség és Újbelgrád · Többet látni »

Újlak (Horvátország)

Újlak (horvátul Ilok) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében.

Új!!: Szerémség és Újlak (Horvátország) · Többet látni »

Újvidék

Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.

Új!!: Szerémség és Újvidék · Többet látni »

Avar Kaganátus

A középső avar korból származó leletegyüttes – Ozora (Tótipuszta) – Klösz György fényképén Az Avar Kaganátus a közép-ázsiai eredetű szkíta avarok európai birodalma volt a 6. század utolsó harmadától a 9. század elejéig.

Új!!: Szerémség és Avar Kaganátus · Többet látni »

Árpatarló

Árpatarló (szerb nevén Ruma) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Új!!: Szerémség és Árpatarló · Többet látni »

Ürög (Szerbia)

Ürög (másként Irig vagy Ireg, szerbül Ириг / Irig) kisváros és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Új!!: Szerémség és Ürög (Szerbia) · Többet látni »

Ópazova

Ópazova (ma Ópázova, szerbül:Stara Pazova, Стара Пазова) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Ópázova községben.

Új!!: Szerémség és Ópazova · Többet látni »

Égető Melinda

Gurszky Jánosné Égető Melinda (Budapest, 1941. szeptember 15. – Budapest, 2011. január 7.) néprajzkutató, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Új!!: Szerémség és Égető Melinda · Többet látni »

Bácska

Bácska részei Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.

Új!!: Szerémség és Bácska · Többet látni »

Belcsény

Belcsény (szerbül Беочин / Beočin) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Új!!: Szerémség és Belcsény · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Szerémség és Belgrád · Többet látni »

Csehek

A csehek (Cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.

Új!!: Szerémség és Csehek · Többet látni »

Cserni Jován

Cserni Jován-ábrázolás Cserni Jován (vagy,,, Lippa?, 1492? – Tornyosfalu, 1527. július 25.) szerb felkelővezér.

Új!!: Szerémség és Cserni Jován · Többet látni »

Duna

A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után).

Új!!: Szerémség és Duna · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Pannonhalma Sopron Szombathely Veszprém Székesfehérvár Balaton Kaposvár Pécs A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország Magyarország nyugati területének elnevezése.

Új!!: Szerémség és Dunántúl · Többet látni »

Első dunai bolgár birodalom

Az első dunai bolgár birodalom (bolgárul Първo Българско царство, Parvo Balgarsko Carsztvo) egy 632-ben alapított középkori bolgár állam volt a Duna-delta közelében.

Új!!: Szerémség és Első dunai bolgár birodalom · Többet látni »

Frank Birodalom

A Frank Birodalom (482 – 843) az V. században, Gallia északi részén létrejött történelmi állam.

Új!!: Szerémség és Frank Birodalom · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Szerémség és Horvát nyelv · Többet látni »

Horvátok

A horvátok (régiesen krobótok) délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező államokban élnek.

Új!!: Szerémség és Horvátok · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Szerémség és Horvátország · Többet látni »

Husziták

Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 - kódex ábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség. A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető.

Új!!: Szerémség és Husziták · Többet látni »

India (település)

India (szerbül Инђија / Inđija) kisváros és község Szerbiában, a Szerémségi körzetben.

Új!!: Szerémség és India (település) · Többet látni »

Karlóca

Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, horvátul Srijemski Karlovci, németül Karlowitz, törökül Karlofça) város és község Szerbiában, a Vajdaságban.

Új!!: Szerémség és Karlóca · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence vízrajza az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt. A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában, nagyjából a Duna középső folyásának vízgyűjtő területét foglalja magába.

Új!!: Szerémség és Kárpát-medence · Többet látni »

Magyar belháború (1526–38)

A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.

Új!!: Szerémség és Magyar belháború (1526–38) · Többet látni »

Magyar Királyság

királyi jogar osztrák-magyar kiegyezés után 1867 és 1918 között Magyar Királyság a kiegyezés után Magyar Királyság feliratú száz koronás pénzérme, 1908 A Magyar Királyság domborzati térképe 1867 és 1918 között A Magyar Királyság (középkori és újkori nevén Regnum Hungariae) 1001-től 1918.

Új!!: Szerémség és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyarország

Magyarország független parlamentáris köztársaság, amely Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén helyezkedik el.

Új!!: Szerémség és Magyarország · Többet látni »

Maradék

Maradék (Марадик/Maradik) település Szerbiában, a Szerémségben.

Új!!: Szerémség és Maradék · Többet látni »

Maros

Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.

Új!!: Szerémség és Maros · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata vagy mohácsi vész 1526.

Új!!: Szerémség és Mohácsi csata · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Szerémség és Németek · Többet látni »

Pannonia (provincia)

Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.

Új!!: Szerémség és Pannonia (provincia) · Többet látni »

Pétervárad

Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.

Új!!: Szerémség és Pétervárad · Többet látni »

Probus római császár

Marcus Aurelius Probus, általánosan elterjedt néven Probus császár (Sirmium, 232 körül – Sirmium, 282. októbere) római császár 276-tól haláláig.

Új!!: Szerémség és Probus római császár · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom (latinul Imperium Romanum) az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Szerémség és Római Birodalom · Többet látni »

Sid

Sid (szerbül Шид / Šid) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Sid község székhelye.

Új!!: Szerémség és Sid · Többet látni »

Száva

A Száva (horvátul és) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Szerémség és Száva · Többet látni »

Szávaszentdemeter

Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Új!!: Szerémség és Szávaszentdemeter · Többet látni »

Szőlő

Szőlőhegy Genf kantonban A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége.

Új!!: Szerémség és Szőlő · Többet látni »

Szerém vármegye

Szerém vármegye (horvátul Srijem, Srijemska županija, németül Komitat Syrmien, szlovákul Srijemská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.

Új!!: Szerémség és Szerém vármegye · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Szerémség és Szerb nyelv · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Szerémség és Szerbek · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerbia Köztársaság (Szerbiában magyarul hivatalosan Szerb Köztársaság, szerbül cirill írással Република Србија, latin írással Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Szerémség és Szerbia · Többet látni »

Szlavónia

Szlavónia a mai Horvátországban Szlavónia A mai Szlavónia a Magyar Királyság szerves részeként a történelmi Szlavóniától keletre látható a Dráva és a Száva között Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.

Új!!: Szerémség és Szlavónia · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: Szerémség és Szlovákok · Többet látni »

Tarcal-hegység

A Tarcal (szerbül Фрушка Гора / Fruška Gora, horvátul Fruška Gora, latinul Mons Almus) középhegység a Szerémség északi részén, Szerbiában.

Új!!: Szerémség és Tarcal-hegység · Többet látni »

Temesköz

A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.

Új!!: Szerémség és Temesköz · Többet látni »

Timocsánok

A timocsánok déli szláv nép volt, amelyik a Timok folyóról kapta a nevét.

Új!!: Szerémség és Timocsánok · Többet látni »

Timok

A Timok folyó Szerbia és Bulgária területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Szerémség és Timok · Többet látni »

Ukránok

Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.

Új!!: Szerémség és Ukránok · Többet látni »

Vinkovce

Vinkovce (horvátul Vinkovci) város Horvátországban Vukovár-Szerém megyében.

Új!!: Szerémség és Vinkovce · Többet látni »

Vukovár

Vukovár vagy Valkóvár (horvátul Vukovar, németül Wukowar) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megye székhelye.

Új!!: Szerémség és Vukovár · Többet látni »

Zimony

Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.

Új!!: Szerémség és Zimony · Többet látni »

10. század

A 10.

Új!!: Szerémség és 10. század · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Szerémség és 18. század · Többet látni »

820

Nincs leírás.

Új!!: Szerémség és 820 · Többet látni »

827

Nincs leírás.

Új!!: Szerémség és 827 · Többet látni »

830

Nincs leírás.

Új!!: Szerémség és 830 · Többet látni »

832

Kategória:9. század.

Új!!: Szerémség és 832 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Szerém.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »