Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
59 kapcsolatok: Albánok, Újvidék, Óbecse, Bács-Bodrog vármegye, Bolgárok, Bosnyákok, Bunyevácok, Cigányok, Csehek, Dél-bácskai körzet, Duna–Tisza–Duna-csatorna, E75-ös európai út (Szerbia), Február 1., Gion Nándor, Gombos, Horvátok, Jugoszlávia, Jugoszlávok, Középkor, Macedónok, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Mezőgazdaság, Montenegróiak, Muszlimok (etnikum), Nádalja, Német nyelv, Németek, Oroszok, Partizán, Perczel Mór, Románok, Szabadka, Szenttamás (Szerbia), Szenttamás község, Szerb nyelv, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Szlovének, Tamás apostol, Török hódoltság, Trianoni békeszerződés, Turia, Ukránok, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vajdasági ruszinok, 1338, ..., 18. század, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1910, 1918, 1922, 1941, 1944. Bővíteni index (9 több) »
Albánok
Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Albánok · Többet látni »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Újvidék · Többet látni »
Óbecse
Óbecse (korábban Rácz-Becse, Magyar-Becse vagy Vetus-Becse, szerbül Бечеј / Bečej, korábban Стари Бечеј / Stari Bečej, németül Alt-Betsche, törökül Beçe) város Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, Óbecse község központja.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Óbecse · Többet látni »
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »
Bolgárok
A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Bolgárok · Többet látni »
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Bosnyákok · Többet látni »
Bunyevácok
Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Bunyevácok · Többet látni »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Cigányok · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Csehek · Többet látni »
Dél-bácskai körzet
A Dél-bácskai körzet (szerbül Јужнобачки округ / Južnobački okrug, horvátul Južnobački okrug, szlovákul Juhobáčsky okres, ruszinul Јужнобачки окрух, románul Districtul Bačka de Sud) közigazgatási egység Szerbia északi részén, a Vajdaságban.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Dél-bácskai körzet · Többet látni »
Duna–Tisza–Duna-csatorna
A Duna–Tisza–Duna-csatorna (másként Ferenc-csatorna) Délvidéken, a Duna és a Tisza között folyik.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Duna–Tisza–Duna-csatorna · Többet látni »
E75-ös európai út (Szerbia)
#ÁTIRÁNYÍTÁS A1-es autópálya (Szerbia).
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és E75-ös európai út (Szerbia) · Többet látni »
Február 1.
Névnapok: Ignác + Birgit, Brigitta, Cinella, Cinna, Cinnia, Efraim, Fiametta, Gitta, Imodzsen, Imogén, Innocencia, Kincső, Szevér, Vincencia, Virgínia.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Február 1. · Többet látni »
Gion Nándor
Gion Nándor emléktábla Kőbányán Gion Nándor (Szenttamás, 1941. február 1. – Szeged, 2002. augusztus 27.) József Attila-díjas vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, tanár; az újvidéki rádió magyar főszerkesztője.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Gion Nándor · Többet látni »
Gombos
Gombos (1899-ig Bogoja, szerbül Богојево / Bogojevo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatintól 27 km-re délkeletre, a Duna bal partján, a horvát határ mellett.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Gombos · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Horvátok · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Jugoszlávia · Többet látni »
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Jugoszlávok · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Középkor · Többet látni »
Macedónok
A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Macedónok · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Magyarország · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Mezőgazdaság · Többet látni »
Montenegróiak
A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Montenegróiak · Többet látni »
Muszlimok (etnikum)
A muszlim nemzet (a délszláv nyelveken Muslimani, Муслимани) egyike az egykori Jugoszláviát alkotó hat nemzetnek.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Muszlimok (etnikum) · Többet látni »
Nádalja
Nádalja (szerbül Надаљ / Nadalj) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Szenttamás községben.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Nádalja · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Németek · Többet látni »
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Oroszok · Többet látni »
Partizán
Német katonák partizánokat végeznek ki a Szovjetunióban 1941-ben A partizánok az ellenség által megszállt területen működő irreguláris, de szervezett fegyveres csoport önkéntes tagjai, akik a megszálló idegen hadsereg ellen harcolnak.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Partizán · Többet látni »
Perczel Mór
Bonyhádi lovag Perczel Mór (Bonyhád, 1811. november 11. – Bonyhád, 1899. május 23.) Tolna vármegyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Perczel Mór · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Románok · Többet látni »
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Szabadka · Többet látni »
Szenttamás (Szerbia)
Szenttamás (másképpen Bácsszenttamás, szerbül Србобран / Srbobran, németül St. Thomas vagy Thomasberg) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Szenttamás (Szerbia) · Többet látni »
Szenttamás község
Szenttamás község (szerbül Општина Србобран / Opština Srbobran) egy közigazgatási egység (község, járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Szenttamás község · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Szerb nyelv · Többet látni »
Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Szerb–Horvát–Szlovén Királyság · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Szerbia · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Szlovákok · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Szlovének · Többet látni »
Tamás apostol
Tamás apostol Jézussalapostoltársai között Tamás apostol, a „hitetlen” vagy Szent Tamás († 72. július 3.) a bibliai 12 apostol egyike, aki Jézus föltámadásában nem hívén, ujjait a sebeibe téve győződött meg róla, innen elnevezése: hitetlen Tamás.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Tamás apostol · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Török hódoltság · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Turia
Turia (szerbül Турија / Turija) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Szenttamás községben.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Turia · Többet látni »
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Ukránok · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Vajdasági ruszinok
A vajdasági ruszinok a Vajdaság Autonóm Tartomány egyik kisebbsége, Szerbiában.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és Vajdasági ruszinok · Többet látni »
1338
Nincs leírás.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és 1338 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és 18. század · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és 1849 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és 1910 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és 1918 · Többet látni »
1922
Nincs leírás.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és 1922 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és 1941 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Szenttamás (Szerbia) és 1944 · Többet látni »
