Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
37 kapcsolatok: Üröm (település), Békásmegyer, Budai járás, Budakalász, Budakörnyéki járás, Budapest, Csobánka, Dunabogdány, Járás, Közös önkormányzati hivatal, Község, Kisoroszi, Klotildliget, Leányfalu, Magyarország, Nagy-Budapest, Nagyközségkörnyék, Pócsmegyer, Pest megye, Pest vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisliget, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvári járás, Pomáz, Pomázi járás, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Városkörnyék, Visegrád, 1950-es járásrendezés, 1950-es megyerendezés.
Üröm (település)
Üröm (avagy Erben) község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban helyezkedik el.
Új!!: Szentendrei járás és Üröm (település) · Többet látni »
Békásmegyer
Békásmegyer hegy felőli oldala, a Csobánka térrel Az Ófalu látképe a Kálvária-dombról Békásmegyer, Heltai Jenő tér szivárvánnyal Árvíz 2002-ben a pünkösdfűrdői gátnál Panelházak a Duna felőli oldalon Békásmegyer (németül Krottendorf) jelenleg Budapest III. kerületének északi része, 1950 előtt önálló település.
Új!!: Szentendrei járás és Békásmegyer · Többet látni »
Budai járás
A Budai járás Pest megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Budapest volt.
Új!!: Szentendrei járás és Budai járás · Többet látni »
Budakalász
Luppa-sziget Bauhaus nyaraló Budakalász város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Szentendrei járás és Budakalász · Többet látni »
Budakörnyéki járás
A Budakörnyéki járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Budapest volt.
Új!!: Szentendrei járás és Budakörnyéki járás · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Szentendrei járás és Budapest · Többet látni »
Csobánka
Csobánka község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Szentendrei járás és Csobánka · Többet látni »
Dunabogdány
Dunabogdány község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomeráció része.
Új!!: Szentendrei járás és Dunabogdány · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Szentendrei járás és Járás · Többet látni »
Közös önkormányzati hivatal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Körjegyzőség.
Új!!: Szentendrei járás és Közös önkormányzati hivatal · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Szentendrei járás és Község · Többet látni »
Kisoroszi
Kisoroszi község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Szentendrei járás és Kisoroszi · Többet látni »
Klotildliget
#ÁTIRÁNYÍTÁS Piliscsaba Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Magyarország megváltoztatott településnevei.
Új!!: Szentendrei járás és Klotildliget · Többet látni »
Leányfalu
Leányfalu nagyközség Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Szentendrei járás és Leányfalu · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szentendrei járás és Magyarország · Többet látni »
Nagy-Budapest
Nagy-Budapestnek nevezik Budapestet 1950.
Új!!: Szentendrei járás és Nagy-Budapest · Többet látni »
Nagyközségkörnyék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Városi jogú nagyközség Kategória:Tanácsrendszer Magyarországon.
Új!!: Szentendrei járás és Nagyközségkörnyék · Többet látni »
Pócsmegyer
Pócsmegyer község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Szentendrei járás és Pócsmegyer · Többet látni »
Pest megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pest vármegye.
Új!!: Szentendrei járás és Pest megye · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: Szentendrei járás és Pest vármegye · Többet látni »
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.
Új!!: Szentendrei járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »
Pilisborosjenő
Pilisborosjenő község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Szentendrei járás és Pilisborosjenő · Többet látni »
Piliscsaba
Piliscsaba város Pest vármegyében, azon belül a Pilisvörösvári járásban, illetve a budapesti agglomerációban.
Új!!: Szentendrei járás és Piliscsaba · Többet látni »
Pilisliget
#ÁTIRÁNYÍTÁS Piliscsaba Kategória:Magyarország megszűnt települései.
Új!!: Szentendrei járás és Pilisliget · Többet látni »
Pilisszántó
Pilisszántó község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Szentendrei járás és Pilisszántó · Többet látni »
Pilisszentkereszt
Pilisszentkereszt (.
Új!!: Szentendrei járás és Pilisszentkereszt · Többet látni »
Pilisszentlászló
Pilisszentlászló község Pest vármegye Szentendrei járásában, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Szentendrei járás és Pilisszentlászló · Többet látni »
Pilisvörösvári járás
A Pilisvörösvári járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Pilisvörösvár.
Új!!: Szentendrei járás és Pilisvörösvári járás · Többet látni »
Pomáz
Pomáz város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Szentendrei járás és Pomáz · Többet látni »
Pomázi járás
A Pomázi járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Pomáz volt.
Új!!: Szentendrei járás és Pomázi járás · Többet látni »
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Új!!: Szentendrei járás és Szentendre · Többet látni »
Szigetmonostor
Szigetmonostor község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Szentendrei járás és Szigetmonostor · Többet látni »
Tahitótfalu
Tahitótfalu község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Szentendrei járás és Tahitótfalu · Többet látni »
Városkörnyék
A városkörnyékek községeket összefogó közigazgatási egységek voltak a tanácsrendszer időszakának második felében 1971 és 1990 között Magyarországon.
Új!!: Szentendrei járás és Városkörnyék · Többet látni »
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Szentendrei járás és Visegrád · Többet látni »
1950-es járásrendezés
Az 1950-es járásrendezés a tanácsrendszer magyarországi bevezetéséhez kapcsolódó közigazgatási területi reform egyik eleme volt az 1950-es megyerendezés mellett.
Új!!: Szentendrei járás és 1950-es járásrendezés · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Szentendrei járás és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
