Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)

Index Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Szent István-székesegyház (gyakran székesfehérvári bazilika, Szent István-bazilika, Szent István király-plébániatemplom, belvárosi plébániatemplom) a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma, a belváros egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik jelentős katedrálisa.

84 kapcsolatok: A magyar királyok koronázása, Árpád-ház, Érdy János, Barokk, Barokk építészet Magyarországon, Bazilika, Belváros (Székesfehérvár), Bizánci Birodalom, Budapest, Châtillon Anna magyar királyné, Déli harangszó, Dubrovnik, Első világháború, Farkas Imre (püspök), Felícia magyar királyné, Franz Anton Hillebrandt, Freskó, Géza magyar fejedelem, Gótika, Hikisch Rezső, Homlokzat (egyértelműsítő lap), I. Ferenc József magyar király, I. László magyar király, I. Lipót magyar király, III. Béla magyar király, Iszlám, IV. Béla magyar király, Jan Długosz, Jézus Társasága, Kanonok, Kálmán magyar király, Káptalan, Középkor, Kereszténység, Keresztelőkápolna, Kiváltság, Klasszicizmus, Koller Ignác, Magyar Királyság, Magyarország, Magyarországi műemlékek listája, Mária Terézia magyar királynő, Második világháború, Mátyás-templom, Mecset, November 1., Pásztor János (szobrász), Péter apostol, Prohászka Ottokár, Prohászka Ottokár-emléktemplom, ..., Római katolikus egyház, Simor János (püspök), Spányi Antal, Székesegyház, Székesfehérvár, Székesfehérvár műemlékeinek listája, Székesfehérvári egyházmegye, Székesfehérvári püspökök listája, Szent Anna-kápolna (Székesfehérvár), Szent Imre, Török hódoltság, Veszprém, XI. Piusz pápa, 12. század, 1230, 1235, 1743, 1768, 1771, 1777, 1807, 1815, 1855, 1866, 1868, 19. század, 1925, 1927, 1935, 1938, 1950-es évek, 1983, 2014, 2015. Bővíteni index (34 több) »

A magyar királyok koronázása

koronázási paláston Képes krónikából corvina miniatúrája 1476 után, a király megkoronázása. (Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom) A magyar királyok koronázása, az Európában bevett gyakorlat szerint, az uralkodói méltóságba történő ünnepélyes beiktatást jelentette, amely az alkotmányfejlődéssel kialakított szertartásrendnek megfelelően történt, amikor az új uralkodónak ünnepélyes keretek között jelképesen átadták a főhatalmat.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és A magyar királyok koronázása · Többet látni »

Árpád-ház

Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Árpád-ház · Többet látni »

Érdy János

Érdy János, olykor Érdy-Luczenbacher János (Szob, 1796. szeptember 19. – Pest, 1871. május 9.) magyar jogász, régész, numizmatikus a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Érdy János · Többet látni »

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Barokk · Többet látni »

Barokk építészet Magyarországon

Szent Imre-templom harangtornya A győri Apátúr-ház zárt erkélye Festett homlokzatú copf lakóház a budai Bécsi kapu téren Az Erdődy–Hatvani-palota udvara a budai várban A barokk építészet Magyarországon a barokk művészet részeként a 17.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Barokk építészet Magyarországon · Többet látni »

Bazilika

A vatikáni Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről A speyeri dóm Argentínában Az esztergomi bazilika a Duna felől Szent István-bazilika, Budapest Szent István-bazilika, Székesfehérvár pécsi bazilika egri bazilika Nagyboldogasszony-bazilika (képes krónika) A bazilika (ógörög βασιλική, basziliké, vagyis csarnok, latin: basilica) eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Bazilika · Többet látni »

Belváros (Székesfehérvár)

A Belváros (pontosabb megnevezésekkel: óváros, vár, történelmi belváros vagy szűk értelemben vett belváros) Székesfehérvár egyik legkisebb városrésze, mely történelmi és turisztikai szempontból Magyarország egyik legfontosabb területének számít.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Belváros (Székesfehérvár) · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Budapest · Többet látni »

Châtillon Anna magyar királyné

Châtillon Anna vagy Antiókhiai Anna, eredeti nevén Ágnes (Agnès de Châtillon), (Antiókhia, 1153 – Székesfehérvár, 1184) antiókhiai hercegnő, III. Béla király első felesége, Magyarország királynéja 1172 és 1184 között.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Châtillon Anna magyar királyné · Többet látni »

Déli harangszó

Harang az olaszországi Seggiano katolikus templomának toronyában, amelyben délben:'' „húzza híven ma is ő mind a harangot, amely'':::''bimbamozva kiált nagy örömhírt, (mit ki sem ért már)'':::''Róma, Rouen, – Tahiti tornyaiban (magyarul!)''” Idézet Illyés Gyula ''Hunyadi keze'' című verséből II. Piusz pápát, aki uralkodásának középpontjába helyezte a törökök elleni keresztes hadjárat megindítását A Notre-Dame katedrális Le Havre-ban A déli harangszó a minden nap, déli 12 órakor megszólaló harangozás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Déli harangszó · Többet látni »

Dubrovnik

Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (később Ragusium), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Dubrovnik · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Első világháború · Többet látni »

Farkas Imre (püspök)

Köveskúti Farkas Imre (Zámoly, 1788. augusztus 9. – Székesfehérvár, 1866. január 7.) székesfehérvári püspök, valódi belső titkos tanácsos, költő.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Farkas Imre (püspök) · Többet látni »

Felícia magyar királyné

Hauteville-i Felícia, gyakran Szicíliai Felícia, tévesen Buzilla (Szicília, 1076 körül – Székesfehérvár, 1110 körül) szicíliai normann hercegnő.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Felícia magyar királyné · Többet látni »

Franz Anton Hillebrandt

Budavári Palotán is dolgozott Franz Anton Hillebrandt, ritkán Franz Anton Hillebrand, (Bécs, 1719. április 2. – Bécs, 1797. január 25.) osztrák építész volt.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Franz Anton Hillebrandt · Többet látni »

Freskó

Giotto di Bondone A freskó (olasz a fresco, affresco) a murális művészet olyan fajtája, ahol az alap a festéskor még friss, nedves vakolat, a festék pedig mészvízzel összekevert porfesték.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Freskó · Többet látni »

Géza magyar fejedelem

Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Géza magyar fejedelem · Többet látni »

Gótika

A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Gótika · Többet látni »

Hikisch Rezső

Hikisch Rezső, született: Hickisch Rudolf Ármin magyar építész, műegyetemi tanár.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Hikisch Rezső · Többet látni »

Homlokzat (egyértelműsítő lap)

* Homlokzat (építészet).

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Homlokzat (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

I. László magyar király

I.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és I. László magyar király · Többet látni »

I. Lipót magyar király

I.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és I. Lipót magyar király · Többet látni »

III. Béla magyar király

III.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és III. Béla magyar király · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Iszlám · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és IV. Béla magyar király · Többet látni »

Jan Długosz

Jan Długosz (vagy Johannes Longinus), (Brzeżnica, 1415. december 1. – Krakkó, 1480. május 19.) latin nyelven író késő középkori lengyel történetíró és diplomata.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Jan Długosz · Többet látni »

Jézus Társasága

A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Jézus Társasága · Többet látni »

Kanonok

A kanonok a római katolikus egyházban tisztségviselő pap, a káptalan tagja.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Kanonok · Többet látni »

Kálmán magyar király

Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Kálmán magyar király · Többet látni »

Káptalan

Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a "Crux Tolosana" (Tolouse-i kereszt) viselésére jogosítja fel a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjait. A képen a fűzött pergamen oklevél díszesen festett első oldala látható, az adományozott kereszt ábrázolásával. A káptalan (latin capitulum) a katolikus egyházigazgatás testületi szerve, mely egy püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Káptalan · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Középkor · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Kereszténység · Többet látni »

Keresztelőkápolna

Az 5. századi aquileiai baptisztérium belső tere a keresztelőmedencével A keresztelőkápolna vagy baptisztérium a keresztény egyházi építészetben eleinte különálló épület (elnevezése gyakran keresztelőtemplom), a 13.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Keresztelőkápolna · Többet látni »

Kiváltság

pannonhalmi kiváltságlevél A kiváltság (privilégium) a szónak tágabb értelmében minden kivételes jog (jus singulare), minden eltérés a rendes vagy közönséges jogtól (jus generale, commune). A kivételes jog lehet kedvező (favorabile) vagy hátrányos (odiosum) aszerint, hogy az érintett jogait a közönséges joggal szemben kitágítja vagy megszorítja.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Kiváltság · Többet látni »

Klasszicizmus

Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Klasszicizmus · Többet látni »

Koller Ignác

Koller Ignác püspök címere, amely azonos a nagymányai Koller család címerével. Nagymányai és aranyosmaróti Koller Ignác (Bécs, 1725. október 3. – Bécs, 1773. április 4.) veszprémi püspök, veszprémi örökös főispán.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Koller Ignác · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi műemlékek listája

Az alábbiakban Magyarország kb.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Magyarországi műemlékek listája · Többet látni »

Mária Terézia magyar királynő

Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Második világháború · Többet látni »

Mátyás-templom

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Mátyás-templom · Többet látni »

Mecset

Konya, Törökország A mecset az iszlám vallás temploma.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Mecset · Többet látni »

November 1.

Névnapok: Marianna + Benigna, Benignusz, Benke, Igor.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és November 1. · Többet látni »

Pásztor János (szobrász)

A szegedi Vásárhelyi-szobor (Mátrai Lajos) egyik mellékalakja. A mellékalakok Pásztor János alkotásai Pásztor János (Gyoma, 1881. január 29. – Budapest, 1945. január 7.) szobrászművész, Pásztor János színművész apja.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Pásztor János (szobrász) · Többet látni »

Péter apostol

Péter apostol vagy katolikus nevén Szent Péter (Kr. e. 1 ?– 65/67 körül) Jézus tizenkét apostolának egyike és a katolikusok szerint a korai egyház első vezetője.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Péter apostol · Többet látni »

Prohászka Ottokár

Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) magyar római katolikus pap, egyházi író, kétszeres, filozófiai és teológiai doktor, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, országgyűlési képviselő, 1905-től haláláig Székesfehérvár tizenötödik megyés püspöke.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Prohászka Ottokár · Többet látni »

Prohászka Ottokár-emléktemplom

A vasútvidéki Prohászka Ottokár Jó Pásztor-emléktemplom egy római katolikus körtemplom Székesfehérvár Vasútvidék városrészében, melyet Prohászka Ottokár emlékére építettek, aki a Székesfehérvári egyházmegye tizenötödik püspöke volt.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Prohászka Ottokár-emléktemplom · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Római katolikus egyház · Többet látni »

Simor János (püspök)

1862-ben készült metszet Simor János székesfehérvári kanonok, később győri püspök, majd bíboros, esztergomi érsek.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Simor János (püspök) · Többet látni »

Spányi Antal

Spányi Antal magyar római katolikus pap, 1998-tól esztergom-budapesti segédpüspök, 2003-tól a Székesfehérvári egyházmegye huszadik megyéspüspöke.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Spányi Antal · Többet látni »

Székesegyház

A székesegyház (vagy katedrális,, olasz (duomo) és német nyelvterületen (Dom), valamint néha Magyarországon is dóm) a katolikus, ortodox és anglikán egyházakban (valamint néhány észak-európai evangélikus egyházban is) egy egyházmegye azon temploma, ahol a püspök (vagy érsek) trónja (– kathedra, azaz „trónszék”) található.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Székesegyház · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Székesfehérvár · Többet látni »

Székesfehérvár műemlékeinek listája

Székesfehérváron 2019 januárjával bezárólag 139 műemlék állt védelem és három védetté nyilvánítási eljárás alatt.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Székesfehérvár műemlékeinek listája · Többet látni »

Székesfehérvári egyházmegye

A Székesfehérvári egyházmegye a 12 magyarországi római katolikus egyházmegye egyike.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Székesfehérvári egyházmegye · Többet látni »

Székesfehérvári püspökök listája

Dulánszky Nándor Pauer János Steiner Fülöp Az alábbi lista a Mária Terézia királynő és VI. Piusz pápa által 1777-ben alapított Székesfehérvári egyházmegye püspökeit sorolja föl.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Székesfehérvári püspökök listája · Többet látni »

Szent Anna-kápolna (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Szent Anna-kápolna, más néven Hentel-kápolna a város egyetlen épen maradt gótikus műemléke, valamint az egyetlen épségben fennmaradt középkori épülete.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Szent Anna-kápolna (Székesfehérvár) · Többet látni »

Szent Imre

Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Szent Imre · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Török hódoltság · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és Veszprém · Többet látni »

XI. Piusz pápa

XI.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és XI. Piusz pápa · Többet látni »

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 12. század · Többet látni »

1230

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1230 · Többet látni »

1235

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1235 · Többet látni »

1743

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1743 · Többet látni »

1768

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1768 · Többet látni »

1771

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1771 · Többet látni »

1777

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1777 · Többet látni »

1807

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1807 · Többet látni »

1815

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1815 · Többet látni »

1855

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1855 · Többet látni »

1866

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1866 · Többet látni »

1868

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1868 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 19. század · Többet látni »

1925

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1925 · Többet látni »

1927

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1927 · Többet látni »

1935

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1935 · Többet látni »

1938

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1938 · Többet látni »

1950-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1950-es évek · Többet látni »

1983

Nincs leírás.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 1983 · Többet látni »

2014

---- 2014 (MMXIV) első napja szerdára esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 2014 · Többet látni »

2015

---- 2015 (MMXV) első napja csütörtökre esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Szent István-székesegyház (Székesfehérvár) és 2015 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »