Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Barokk, Barokk építészet Magyarországon, Bihar vármegye, Budapest, Copf stílus, Csáky Imre (bíboros), Debrecen, Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye, Diploma Leopoldinum, Eger, Ferences rend, I. István magyar király, II. János Pál pápa, Ispán, Jézus, Kereszténység, Mészkő (kőzet), Nyíregyháza, Palánki Ferenc, Piaristák, Plébánia, Római katolikus egyház, Szabad királyi város, Székesegyház, Szűz Mária, Szent Anna, Szent Imre, 1693, 1715, 1721, 1746, 1811, 1834, 1981.
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Barokk · Többet látni »
Barokk építészet Magyarországon
Szent Imre-templom harangtornya A győri Apátúr-ház zárt erkélye Festett homlokzatú copf lakóház a budai Bécsi kapu téren Az Erdődy–Hatvani-palota udvara a budai várban A barokk építészet Magyarországon a barokk művészet részeként a 17.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Barokk építészet Magyarországon · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Bihar vármegye · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Budapest · Többet látni »
Copf stílus
A copf stílus vagy egyszerűen csak copf (egyéb elnevezései: klasszicizáló késő barokk, paróka stílus, protestáns barokk) művészeti stílus volt a német nyelvű régiókban a 18. század második felében, ahonnan Magyarországra is átterjedt.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Copf stílus · Többet látni »
Csáky Imre (bíboros)
Gróf körösszegi és adorjáni Csáky Imre (Szepesi vár, 1672. október 28. – Szálkapuszta, Nagyvárad mellett, 1732. augusztus 28.) bíboros, kalocsai érsek, költő.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Csáky Imre (bíboros) · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Debrecen · Többet látni »
Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye
A Debrecen–Nyíregyházi egyházmegye magyarországi római katolikus egyházmegye.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye · Többet látni »
Diploma Leopoldinum
A diploma első oldala Diploma Leopoldinum név alatt ismeretes a közjogban az a hitlevél, melyet I. Lipót német-római császár és magyar király 1690.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Diploma Leopoldinum · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Eger · Többet látni »
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Ferences rend · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és I. István magyar király · Többet látni »
II. János Pál pápa
Szent II.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és II. János Pál pápa · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Ispán · Többet látni »
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Jézus · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Kereszténység · Többet látni »
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Mészkő (kőzet) · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Nyíregyháza · Többet látni »
Palánki Ferenc
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyés püspök, volt fidolomai címzetes püspök és egri segédpüspök.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Palánki Ferenc · Többet látni »
Piaristák
A piarista rend katolikus tanító szerzetesrend.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Piaristák · Többet látni »
Plébánia
A plébánia a köznapi nyelvhasználatban (és a régebbi egyházjogi értelmezésben) a római katolikus egyháznak, közelebbről az egyházmegyének igazgatási egysége, amelyhez az adott területen élő hívek tartoznak, élén a hívek szolgálatára és vezetésére kijelölt pappal, azaz a plébánossal (vagy ritkábban: papi közösséggel).
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Plébánia · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Római katolikus egyház · Többet látni »
Szabad királyi város
A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Szabad királyi város · Többet látni »
Székesegyház
A székesegyház (vagy katedrális,, olasz (duomo) és német nyelvterületen (Dom), valamint néha Magyarországon is dóm) a katolikus, ortodox és anglikán egyházakban (valamint néhány észak-európai evangélikus egyházban is) egy egyházmegye azon temploma, ahol a püspök (vagy érsek) trónja (– kathedra, azaz „trónszék”) található.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Székesegyház · Többet látni »
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Szűz Mária · Többet látni »
Szent Anna
minorita templomban Krisztus, Mária és Anna Caravaggio festményén Szent Anna a keresztény apokrif és az iszlám hagyományok szerint Szűz Mária anyja és Jézus anyai nagyanyja volt.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Szent Anna · Többet látni »
Szent Imre
Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és Szent Imre · Többet látni »
1693
Nincs leírás.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és 1693 · Többet látni »
1715
Nincs leírás.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és 1715 · Többet látni »
1721
Nincs leírás.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és 1721 · Többet látni »
1746
Nincs leírás.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és 1746 · Többet látni »
1811
Nincs leírás.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és 1811 · Többet látni »
1834
Nincs leírás.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és 1834 · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Szent Anna-székesegyház (Debrecen) és 1981 · Többet látni »
