Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
104 kapcsolatok: Altdorf bei Nürnberg, Alumni, Amberg, Apokrif iratok, Augusztus 30., Baccalaureus, Baranyai Decsi János, Béza Tódor, Benkő Samu, Bethlen Gábor, Beythe István, Bocskai István, Bod Péter, Charles de L’Écluse, Claude Goudimel, Clément Marot, Csanda Sándor, Debrecen, Drezda, Ellenreformáció, Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–), Fólió, Fehér gólya, Fehérhegyi csata, Felvidék, Frankfurt am Main, Gáldi László, Gönc, Győr, Hanau, Hanaui biblia, Hangtan, Harmincéves háború, Heidelberg, Heidelbergi káté, Heinrich Bullinger, Helyesírás, Herborn, Herepei János (művelődéstörténész), I. Mátyás magyar király, I. Rákóczi György, Institutio Christianae religionis, Irodalomelmélet, IV. Frigyes pfalzi választófejedelem, Jancsó Elemér, Január 17., Johann Heinrich Bisterfeld, Johann Piscator, Johann t’Serclaes Tilly, Johannes Kepler, ..., Kassa, Kálvin János, Károlyi Gáspár, Károlyi-biblia, Kövesdi Pál, Kolozsvár, Konkordancia, Latin nyelv, Lelkipásztor, Loys Bourgeois, Luther Márton, Lutherstadt Wittenberg, Magyarországi Református Egyház, Marburg, Martin Opitz, Móric hessen–kasseli tartománygróf, Morfológia (nyelvészet), Nagy Géza (lelkész, 1887–1971), Oppenheim (Németország), Pápai Páriz Ferenc, Pázmány Péter, Pereszlényi Pál, Pestis, Petrus Ramus, Poétika, Pozsony vármegye, Protestáns Unió, Református énekeskönyv (magyar nyelvű), Rohonc, Román nyelv, Rudolf magyar király, Sajnovics János, Stilisztika, Strasbourg, Sylvester János, Szathmári István, Székely István (reformátor), Székelyföld, Szónoklattan, Szenc, Szinonímia, Szintaxis (nyelvészet), Szlovák nyelv, Sztárai Mihály, Sztoikus filozófia, Tőzsér Árpád, Teodor Corbea, V. Frigyes pfalzi választófejedelem, Városszalónak, 1574, 1608, 1634, 18. század, 19. század. Bővíteni index (54 több) »
Altdorf bei Nürnberg
Altdorf bei Nürnberg város Németországban, a Nürnberger Land kistérségben, Nürnbergtől mintegy 25 kilométernyire délkeletre.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Altdorf bei Nürnberg · Többet látni »
Alumni
Az alumni egy bizonyos nevelési intézményben (középiskola, főiskola, egyetem) korábban tanult vagy végzett hallgatókat jelöl.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Alumni · Többet látni »
Amberg
Amberg város Németországban, Bajorország keleti régiójában.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Amberg · Többet látni »
Apokrif iratok
A katolikus szóhasználattal apokrifek, protestáns szóhasználattal pszeudoepigrafák a bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Apokrif iratok · Többet látni »
Augusztus 30.
Névnapok: Rózsa + Bodony, Félix, Letícia, Létó, Letti, Pázmán, Róza, Rózabella, Rozalinda, Rózamari, Rozita, Rózsi, Tícia, Vadony.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Augusztus 30. · Többet látni »
Baccalaureus
A baccalaureus (a. m. babérbogyós, babérkoszorús) olyan személy, akit babérkoszorúval ékesítettek fel.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Baccalaureus · Többet látni »
Baranyai Decsi János
Baranyai Decsi János vagy Baranyai Decsi Csimor János, (Johannes Decius Barovius) (Decs, 1560. – Marosvásárhely, 1601. május 15.) műfordító, az első magyar közmondásgyűjtő, ev.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Baranyai Decsi János · Többet látni »
Béza Tódor
16. századi rézmetszeten Théodore de Bèze (magyar nevén Béza Tódor (Vézelay (Burgundia), 1519. június 24. – Genf, 1605. október 13.) svájci teológus, Kálvin János hivataltársa és utóda a genfi református egyházban.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Béza Tódor · Többet látni »
Benkő Samu
Benkő Samu (Lőrincfalva, 1928. február 25. – Budapest, 2021. december 21.) Széchenyi-díjas erdélyi magyar művelődéstörténész, a Bolyai-kutatás kiemelkedő alakja, az MTA külső tagja.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Benkő Samu · Többet látni »
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Bethlen Gábor · Többet látni »
Beythe István
Beythe István (kői) (Németújvár vagy Kő, 1532 – Németújvár, 1612. május 3.) protestáns püspök, egyházi író; „a magyar botanika legkorábbi szakszerű búvára”.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Beythe István · Többet látni »
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Bocskai István · Többet látni »
Bod Péter
Bod Péter (Felsőcsernáton, 1712. február 22. – Magyarigen, 1769. március 2.) református lelkész, irodalomtörténész, egyháztörténész, történész, író; „a késő-barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósa.” Széles körű gyűjtőmunkával és levelezéssel, magyar és külföldi történetírók munkájának tanulmányozásával arra törekedett, hogy egyházának és szűkebb hazájának kulturális hagyatékát összegyűjtse.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Bod Péter · Többet látni »
Charles de L’Écluse
A tündérrózsa illusztrációja (Rariorum plantarum historia, 1601 Charles de L’Écluse (Clusius Károly, Carolus Clusius) (Arras, Belgium, 1526. február 19. – Leiden, 1609. április 4.) kora legnagyobb botanikusa.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Charles de L’Écluse · Többet látni »
Claude Goudimel
Claude Goudimel (magyarosan Goudimél Kolozs),(Besançon, (Franche-Comté), a 16. század eleje – Lyon, 1572. augusztus végén) francia hugenotta zeneszerző, a genfi zsoltárok egy részének, valamint református dicséreteknek a zeneszerzője.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Claude Goudimel · Többet látni »
Clément Marot
Clément Marot (latinosan Clemens Marot, magyarosan Marot Kelemen) (Cahors, 1496. november 23.? – Torino, 1544. szeptember 12.) francia költő, a református zsoltároskönyv több zsoltára szövegének szerzője.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Clément Marot · Többet látni »
Csanda Sándor
Csanda Sándor (Kisújfalu, 1927. augusztus 3. – Pozsony, 1989. július 10.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, Csemadok elnökségi tag.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Csanda Sándor · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Debrecen · Többet látni »
Drezda
A Frauenkirche A Zwinger Hofkirche A Hofkirche A kastély A Kreuzkirche Drezda (szorbul: Drježdźany) város Szászországban, Németországban.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Drezda · Többet látni »
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Ellenreformáció · Többet látni »
Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)
Erdélyi Múzeum (1874–1947) az Erdélyi Múzeum-Egyesület közlönye.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–) · Többet látni »
Fólió
Első fólió néven hivatkoznak William Shakespeare darabjainak első gyűjteményére (London, 1623) A fólió (latinos helyesírással: folio) latin eredetű szó, a magyar szakirodalomban ívrétnek is nevezik.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Fólió · Többet látni »
Fehér gólya
A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó nagy testű és elterjedési területén általánosan ismert gázlómadár.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Fehér gólya · Többet látni »
Fehérhegyi csata
A fehérhegyi csata a harmincéves háború első jelentős ütközete volt, és a Prága melletti Fehér-hegyen (Bílá Hora) zajlott.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Fehérhegyi csata · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Felvidék · Többet látni »
Frankfurt am Main
Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Frankfurt am Main · Többet látni »
Gáldi László
Gáldi László, születési nevén Göbl László (Miskolc, 1910. május 20. – Budapest, 1974. február 4.) magyar nyelvész, irodalomtörténész, romanista, műfordító, szótárszerkesztő.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Gáldi László · Többet látni »
Gönc
Gönc kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában, melynek székhelye.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Gönc · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Győr · Többet látni »
Hanau
Hanau város Németországban, Hessen tartományban.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Hanau · Többet látni »
Hanaui biblia
A hanaui biblia címlapja A hanaui biblia a vizsolyi biblia második, Szenczi Molnár Albert által javított kiadása.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Hanaui biblia · Többet látni »
Hangtan
A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Hangtan · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Harmincéves háború · Többet látni »
Heidelberg
Heidelberg (régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Heidelberg · Többet látni »
Heidelbergi káté
A heidelbergi káté a református egyház alapvető hittételeit tartalmazza.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Heidelbergi káté · Többet látni »
Heinrich Bullinger
Rézkarc Heinrich Bullingerről Heinrich Bullinger (magyarosan Bullinger Henrik), (Bremgarten, Aargau, 1504. július 18. – 1575. szeptember 17.) svájci reformátor.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Heinrich Bullinger · Többet látni »
Helyesírás
A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Helyesírás · Többet látni »
Herborn
Herborn város Németországban, Hessen tartományban.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Herborn · Többet látni »
Herepei János (művelődéstörténész)
Herepei János (Kolozsvár, 1891. október 11. – Szeged, 1970. október 30.) erdélyi magyar művelődéstörténész, muzeológus, néprajzkutató, régész.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Herepei János (művelődéstörténész) · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
I. Rákóczi György
Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és I. Rákóczi György · Többet látni »
Institutio Christianae religionis
Az Institutio Christianae religionis, röviden Institutio (a latin cím körülbelüli jelentése: „a keresztény vallás rendszere”) Kálvin János fő műve, a kálvinista teológia összefoglalása.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Institutio Christianae religionis · Többet látni »
Irodalomelmélet
Az irodalomelmélet az irodalmi művek belső összefüggéseit, keletkezésük, recepciójuk és újraértelmezésük feltételeit, valamint az irodalom és más kulturális formák egymás közötti viszonyát vizsgálja, rendszerezi.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Irodalomelmélet · Többet látni »
IV. Frigyes pfalzi választófejedelem
IV.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és IV. Frigyes pfalzi választófejedelem · Többet látni »
Jancsó Elemér
Sírja a Házsongárdi temetőben (Kertek rész) – bal oldali sírkő Kezdivásárhelyi Jancsó Elemér (Marosújvár, 1905. április 10. – Kolozsvár, 1971. november 12.) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, Jancsó Ödön fia, Jancsó Béla öccse, Jancsó Miklós apja, Jancsó Noémi nagyapja.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Jancsó Elemér · Többet látni »
Január 17.
Névnapok: Antal, Antónia + Anton, Antos, Aszter, Leonetta, Oros, Rexana, Roxán, Roxána, Rozalinda, Toni, Uros.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Január 17. · Többet látni »
Johann Heinrich Bisterfeld
Johann Heinrich Bisterfeld (magyaros névalakban Bisterfeld János Henrik) (Siegen, 1605 – Gyulafehérvár, 1655. február 6.) evangélikus teológus, Bethlen Gábor fejedelem titkos tanácsosa és gyulafehérvári tanár, az angol puritanizmus híve.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Johann Heinrich Bisterfeld · Többet látni »
Johann Piscator
Johannes Piscator (Strassburg, 1546. március 27. – Herborn, 1625. július 26.) elzászi német református teológus, Biblia-fordító.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Johann Piscator · Többet látni »
Johann t’Serclaes Tilly
Johann t'Serclaes Tilly Johann t'Serclaes Tilly (Tilly vára, Vallon-Brabant, Belgium, 1559 februárja – Ingolstadt, 1632. április 30.) a harmincéves háború egyik híres hadvezére, vallon nemzetiségű volt.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Johann t’Serclaes Tilly · Többet látni »
Johannes Kepler
Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Johannes Kepler · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Kassa · Többet látni »
Kálvin János
Kálvin János (franciául: Jean Calvin; latinul Ioannes Calvinus; Noyon, 1509. július 10. – Genf, 1564. május 27.), francia származású svájci reformátor, keresztény tudós, a kálvinizmus névadója, Bamber Gascoigne szerint „a legnagyobb elme és a legjobb szervező” a reformáció vezéralakjai között, aki megteremtette Genfben az „istenfélő város tökéletesen működő prototípusát”.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Kálvin János · Többet látni »
Károlyi Gáspár
Károlyi Gáspár (a protestáns gyakorlatban: Károli; Nagykároly, 1529 körül – Gönc, 1592. január 3.) Eredeti neve Radicsics Gáspár volt, de később a szülővárosáról Carolinak avagy Caroliusnak nevezte magát.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Károlyi Gáspár · Többet látni »
Károlyi-biblia
A Károlyi-biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-Biblia) vagy vizsolyi Biblia a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Károlyi-biblia · Többet látni »
Kövesdi Pál
Kövesdi Pál (? – Sopron, 1682. május 5.) magyar evangélikus lelkész, tanár.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Kövesdi Pál · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Kolozsvár · Többet látni »
Konkordancia
Konkordancia vagy harmónia általában a dolgok és tulajdonságaik (például színük, hangjuk), valamint alkotórészeik egymással és az egésszel való zavartalan, egymáshoz illeszkedő, összhangban lévő állapotát jelenti.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Konkordancia · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Latin nyelv · Többet látni »
Lelkipásztor
A lelkipásztor vagy lelkész egy keresztény gyülekezet vagy egyházközség vezetője, aki felelős a közösség lelki irányításáért.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Lelkipásztor · Többet látni »
Loys Bourgeois
Loys Bourgeois (egyes forrásokban Louis) (Párizs, 1510 körül – Párizs, 1560 után) kántor, zeneszerző, a református zsoltárkönyv számos zsoltárának dallamszerzője.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Loys Bourgeois · Többet látni »
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Luther Márton · Többet látni »
Lutherstadt Wittenberg
Lutherstadt Wittenberg (eredeti nevén: Wittenberg, latinosan Wittenberga, régi magyaros neve: Vittenberga) város Németországban Szász-Anhalt tartományban.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Lutherstadt Wittenberg · Többet látni »
Magyarországi Református Egyház
A Magyarországi Református Egyház a Magyarországon bejegyzett református egyház hivatalos elnevezése.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Magyarországi Református Egyház · Többet látni »
Marburg
Marburg an der Lahn város Hessenben, Németországban.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Marburg · Többet látni »
Martin Opitz
Martin Opitz (Bunzlau, 1597. december 23. – Danzig, 1639. augusztus 20.) német barokk költő.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Martin Opitz · Többet látni »
Móric hessen–kasseli tartománygróf
"Könyves" Móric hessen–kasseli tartománygróf (Kassel, 1572. május 25.– Eschwege, 1632. március 15.) Hessen-Kassel uralkodója 1592 és 1627 között.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Móric hessen–kasseli tartománygróf · Többet látni »
Morfológia (nyelvészet)
Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »
Nagy Géza (lelkész, 1887–1971)
Nagy Géza, dr.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Nagy Géza (lelkész, 1887–1971) · Többet látni »
Oppenheim (Németország)
Oppenheim város Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban, Mainz és Worms között.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Oppenheim (Németország) · Többet látni »
Pápai Páriz Ferenc
Ars heraldica, 1695 Pápai Páriz Ferenc (Dés, 1649. május 10. – Nagyenyed, 1716. szeptember 10.) tanár, az orvoslás és a filozófia doktora.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Pápai Páriz Ferenc · Többet látni »
Pázmány Péter
Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Pázmány Péter · Többet látni »
Pereszlényi Pál
Pereszlényi Pál (Pereszlény, Hont megye, 1631. január 25. – Besztercebánya, 1689. január 6.) Jézus-társasági áldozópap és tanár, nyelvészeti író.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Pereszlényi Pál · Többet látni »
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Pestis · Többet látni »
Petrus Ramus
Petrus Ramus vagy eredeti francia nevén Pierre de La Ramée (Cuts, 1515 – Párizs, 1572. augusztus 26.) francia humanista filozófus, logikus, matematikus, teológus.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Petrus Ramus · Többet látni »
Poétika
#ÁTIRÁNYÍTÁS: Költészet.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Poétika · Többet látni »
Pozsony vármegye
Pozsony vármegye (németül: Komitat Pressburg, latinul: Comitatus Posoniensis, szlovákul: Prešporská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Pozsony vármegye · Többet látni »
Protestáns Unió
A Protestáns Unió 1608. május 14-i chartája, ma a bajor állami levéltárban A Protestáns Unió (németül Protestantische Union) a Német-római Birodalom protestáns rendjeinek szövetsége volt, amely a németországi reformáció megerősödése érdekében, a császár katolizációs törekvése elleni védekezésül jött létre.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Protestáns Unió · Többet látni »
Református énekeskönyv (magyar nyelvű)
Az 1560-ban, Huszár Gál által Debrecenben kiadott református énekeskönyv címoldala A református énekeskönyv a református felekezet egyik legfontosabb könyve.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Református énekeskönyv (magyar nyelvű) · Többet látni »
Rohonc
Rohonc (vendül Rohunc) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Rohonc · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Román nyelv · Többet látni »
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Rudolf magyar király · Többet látni »
Sajnovics János
A ''Demonstratio'' címlapja Tordasi és kálozi Sajnovics János (hagyományosan: Sajnovits) (Tordas, 1733. május 12. – Buda, 1785. május 4.) jezsuita szerzetes, a finnugor nyelvrokonság korai kutatója, nyelvész, matematikus és csillagász.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Sajnovics János · Többet látni »
Stilisztika
A stilisztika a nyelvtudomány egyik ága.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Stilisztika · Többet látni »
Strasbourg
A Strasbourgi Egyetem főépülete, melyben az Európa Tanács első ülését tartotta Strasbourg (maɡyar kiejtés:, francia kiejtés (IPA):,, elzásziul Strossburi vagy Schdroosburi, rajnai frankul Strossburch, deákul Argentoratum) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill-folyó a Rajnába torkollik.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Strasbourg · Többet látni »
Sylvester János
''Ulj Testamentũ Mag'ar ńelveñ mell'et az Goͤroͤg és Diak ńelvboͤl vijonnan fordijtank az Mag'ar nipnek Kereßt'en huͤtben valo ippuͤliſire'' címmel (Újsziget, 1541)A Magyarországon nyomtatott első magyar nyelvű könyv, amit Sylvester János fordított görög és latin nyelvről magyarra, Sárvár-Újsziget, 1541, Nádasdy-Sylvester nyomda, Joannes Strutius és Abádi Benedek. A piros-fekete nyomású szöveggel (Sylv06). Nemcsak a címlap nagybetűi, hanem a címsorok, fejezetcímek is mind fából, egyedileg vannak metszve. (RMNy 49) Sylvester János (kevésbé ismert nevén Erdősi János) (Szinérváralja, 1504 körül – ?, 1551 után) humanista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtője.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Sylvester János · Többet látni »
Szathmári István
Szathmári István (Kisújszállás, 1925. február 20. – 2020. november 3.) magyar nyelvész, egyetemi tanár.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Szathmári István · Többet látni »
Székely István (reformátor)
Székely István (1505, Bencéd – 1565) 16. századi krónikaíró és reformátor.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Székely István (reformátor) · Többet látni »
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Székelyföld · Többet látni »
Szónoklattan
A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Szónoklattan · Többet látni »
Szenc
Szenc (1899-ig Szempcz, szlovákul Senec, németül Wartberg) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járás székhelye.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Szenc · Többet látni »
Szinonímia
A szemantikában a szinonímia (magyar megfelelője rokonértelműség) a nyelvi entitások között lehetséges jelentési viszonyok egyike.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Szinonímia · Többet látni »
Szintaxis (nyelvészet)
A grammatikában a szintaxis (a görög συν "közös" vagy ’együtt-’, és τάξις, ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) fogalomnak két értelmezése van.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Szintaxis (nyelvészet) · Többet látni »
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Szlovák nyelv · Többet látni »
Sztárai Mihály
Emléktáblája Gyulán Sztárai Mihály (Sztára, 1500 körül – Pápa, 1575 eleje (?)) reformátor, evangélikus lelkész, a Dunántúli evangélikus egyházkerület szuperintendense (azaz püspöke) 1553-tól haláláig, énekszerző, a 16. századi magyar irodalom jelentős alakja.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Sztárai Mihály · Többet látni »
Sztoikus filozófia
sztoa Epiktétosz kézikönyve a sztoicizmusról A sztoikus filozófia vagy sztoicizmus a Kr.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Sztoikus filozófia · Többet látni »
Tőzsér Árpád
Tőzsér Árpád (Gömörpéterfala, 1935. október 6. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjas szlovákiai magyar író, költő, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító (cseh, szlovák, lengyel, orosz, francia) és egyetemi oktató, érdemes művész.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Tőzsér Árpád · Többet látni »
Teodor Corbea
Teodor Corbea (Brassó, 1670 – 1725) román zsoltárfordító, a legrégebbi latin–román szótár szerzője.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Teodor Corbea · Többet látni »
V. Frigyes pfalzi választófejedelem
V.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és V. Frigyes pfalzi választófejedelem · Többet látni »
Városszalónak
Városszalónak (németül Stadtschlaining) város Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és Városszalónak · Többet látni »
1574
Nincs leírás.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és 1574 · Többet látni »
1608
Nincs leírás.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és 1608 · Többet látni »
1634
Nincs leírás.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és 1634 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és 18. század · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Szenczi Molnár Albert és 19. század · Többet látni »
