Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szekszárdi járás

Index Szekszárdi járás

A Szekszárdi járás Tolna vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

24 kapcsolatok: Alsónána, Alsónyék, Őcsény, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Járás, Kölesd, Közös önkormányzati hivatal, Község, Kistormás, Magyarország, Medina (Magyarország), Pörböly, Sárpilis, Sióagárd, Szálka (település), Szedres, Szekszárd, Szekszárdi járás, Tolna vármegye, Várdomb, 1950-es járásrendezés.

Alsónána

Alsónána (németül Unternanau vagy Raitznona) község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Szekszárdi járás és Alsónána · Többet látni »

Alsónyék

Alsónyék község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Szekszárdi járás és Alsónyék · Többet látni »

Őcsény

Őcsény község Tolna vármegye Szekszárdi járásában, a megyeszékhely központjától mintegy 6 km-es távolságra.

Új!!: Szekszárdi járás és Őcsény · Többet látni »

Báta

Báta község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Szekszárdi járás és Báta · Többet látni »

Bátaszék

Bátaszék város Tolna vármegye Szekszárdi járásában.

Új!!: Szekszárdi járás és Bátaszék · Többet látni »

Decs

Decs nagyközség Tolna vármegye Szekszárdi járásában.

Új!!: Szekszárdi járás és Decs · Többet látni »

Harc

Harc község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Szekszárdi járás és Harc · Többet látni »

Járás

Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.

Új!!: Szekszárdi járás és Járás · Többet látni »

Kölesd

Kölesd község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Szekszárdi járás és Kölesd · Többet látni »

Közös önkormányzati hivatal

#ÁTIRÁNYÍTÁS Körjegyzőség.

Új!!: Szekszárdi járás és Közös önkormányzati hivatal · Többet látni »

Község

Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.

Új!!: Szekszárdi járás és Község · Többet látni »

Kistormás

Kistormás (németül Klaadarmisch vagy Kleindarmisch) község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Szekszárdi járás és Kistormás · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Szekszárdi járás és Magyarország · Többet látni »

Medina (Magyarország)

Medina község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban, a Sió folyó jobb partján.

Új!!: Szekszárdi járás és Medina (Magyarország) · Többet látni »

Pörböly

Pörböly község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Szekszárdi járás és Pörböly · Többet látni »

Sárpilis

Sárpilis község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Szekszárdi járás és Sárpilis · Többet látni »

Sióagárd

Sióagárd egy község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Szekszárdi járás és Sióagárd · Többet látni »

Szálka (település)

Szálka község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Szekszárdi járás és Szálka (település) · Többet látni »

Szedres

Szedres község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Szekszárdi járás és Szedres · Többet látni »

Szekszárd

római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.

Új!!: Szekszárdi járás és Szekszárd · Többet látni »

Szekszárdi járás

A Szekszárdi járás Tolna vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Új!!: Szekszárdi járás és Szekszárdi járás · Többet látni »

Tolna vármegye

Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.

Új!!: Szekszárdi járás és Tolna vármegye · Többet látni »

Várdomb

Várdomb (németül Wardum) község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Szekszárdi járás és Várdomb · Többet látni »

1950-es járásrendezés

Az 1950-es járásrendezés a tanácsrendszer magyarországi bevezetéséhez kapcsolódó közigazgatási területi reform egyik eleme volt az 1950-es megyerendezés mellett.

Új!!: Szekszárdi járás és 1950-es járásrendezés · Többet látni »

Átirányítja itt:

Központi járás (Tolna vármegye).

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »