Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szekrényessy József

Index Szekrényessy József

Székelyhídi Szekrényessy József (Győr, 1811. április 16. – Újpest, 1877. augusztus 7.) Széchenyi István belső munkatársa, a pesti Nemzeti Casino és Lovaregylet titkára, az első magyar közjegyző, ügyvéd, író, a korabeli Pest egyik legjelentősebb kulturális szervezője, akit a közvélemény a „kis Széchenyi” jelzővel tisztelt meg.

54 kapcsolatok: A Pallas nagy lexikona, Andrássy György, Angolkert, Arckép, Újpest (történelmi település), Úri utca (Budapest), Augusztus 7., Óbuda (városrész), Bach-korszak, Barabás Miklós (festő), Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium, Bodajk, Buda (történelmi település), Budai Várnegyed, Clark Ádám, Császár-Komjádi Béla Sportuszoda, Duna, Edelény, Egressy Béni, Füvészkert (Budapest), Fejér vármegye, Gróf, Győr, Heinrich Hentzi, Irinyi János, Irinyi József, Közjegyző, Kivégzés, Klasszicizmus, Kuthy Lajos, Laborfalvi Róza, Magyar Nemzeti Múzeum, Margit-sziget, Mátray Gábor, Nemzeti Casino, Nemzeti Színház, Orczy-park, Pest (történelmi település), Pesti Vigadó, Rudas gyógyfürdő, Rumbach Sebestyén, Széchenyi István, Szekrényessy Attila (történész), Szekrényessy Árpád, Szekrényessy Endre, Szekrényessy Kálmán, Szekrényessy Margit (író), Vahot Imre, Vörösmarty Mihály, Zugliget, ..., 1811, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1850-es évek, 1877. Bővíteni index (4 több) »

A Pallas nagy lexikona

A Pallas nagy lexikona, alcímén Az összes ismeretek enciklopédiája a 19. század legvégének nagy irodalmi alkotása, az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon.

Új!!: Szekrényessy József és A Pallas nagy lexikona · Többet látni »

Andrássy György

Krasznahorkai és csíkszentkirályi gróf Andrássy György (Kassa, 1797. február 5. – Bécs, 1872. december 19.) császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, Magyarország főpohárnokmestere, a Tiszai Vaspályatársaság és a Felső-magyarországi Bányamívelő Egyesület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Szekrényessy József és Andrássy György · Többet látni »

Angolkert

A tájképi kert vagy angolkert kerttörténeti stílus és kertforma, ami napjaink kertjeinek elődjének tekinthető.

Új!!: Szekrényessy József és Angolkert · Többet látni »

Arckép

Az arckép vagy portré az embernek akár szobrászati, akár festészeti, akár fényképészeti műben előállított képmása.

Új!!: Szekrényessy József és Arckép · Többet látni »

Újpest (történelmi település)

Újpest egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.

Új!!: Szekrényessy József és Újpest (történelmi település) · Többet látni »

Úri utca (Budapest)

Az Úri utca Budapest I. kerületében a Várnegyedben található, a Dísz tértől a Kapisztrán térig húzódik.

Új!!: Szekrényessy József és Úri utca (Budapest) · Többet látni »

Augusztus 7.

Névnapok: Ibolya + Afrodité, Arabella, Áfra, Afrodita, Ajándok, Albert, Cseperke, Csepke, Donát, Donatella, Donátó, Kajetán, Kötöny, Szixtusz, Ulrik, Uránia, Vénusz.

Új!!: Szekrényessy József és Augusztus 7. · Többet látni »

Óbuda (városrész)

Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben.

Új!!: Szekrényessy József és Óbuda (városrész) · Többet látni »

Bach-korszak

Felix zu Schwarzenberg bemutatja az 1848. november 21-én létrehozott kormányát a császárnak A Magyar Királyság történetének 1851-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.

Új!!: Szekrényessy József és Bach-korszak · Többet látni »

Barabás Miklós (festő)

Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.

Új!!: Szekrényessy József és Barabás Miklós (festő) · Többet látni »

Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium Magyarország egyik legrégebbi zeneoktatási intézménye és egyben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlóiskolája, ami a hivatalos nevében is szerepel.

Új!!: Szekrényessy József és Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium · Többet látni »

Bodajk

Bodajk város Fejér vármegyében, a Móri járásban.

Új!!: Szekrényessy József és Bodajk · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: Szekrényessy József és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Budai Várnegyed

A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.

Új!!: Szekrényessy József és Budai Várnegyed · Többet látni »

Clark Ádám

Clark Ádám (Adam Clark, Edinburgh, 1811. augusztus 14. – Buda, 1866. június 23.) skót mérnök, a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője és a budai Váralagút tervezője.

Új!!: Szekrényessy József és Clark Ádám · Többet látni »

Császár-Komjádi Béla Sportuszoda

A Császár-Komjádi Béla Sportuszoda az egykori Császár fürdő egyes épületrészeiből és az 1976-ban megnyitott Komjádi versenyuszodából álló épületegyüttes.

Új!!: Szekrényessy József és Császár-Komjádi Béla Sportuszoda · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Szekrényessy József és Duna · Többet látni »

Edelény

Edelény kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járás központja.

Új!!: Szekrényessy József és Edelény · Többet látni »

Egressy Béni

Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest, 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.

Új!!: Szekrényessy József és Egressy Béni · Többet látni »

Füvészkert (Budapest)

A budapesti Füvészkert (avagy ELTE Füvészkert) Magyarország első botanikus kertje, mely 2006-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem különleges (a kari szervezetbe nem tartozó) oktatási egységeként Budapest VIII. kerületében, Józsefvárosban az Illés utca 25.

Új!!: Szekrényessy József és Füvészkert (Budapest) · Többet látni »

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Új!!: Szekrényessy József és Fejér vármegye · Többet látni »

Gróf

A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.

Új!!: Szekrényessy József és Gróf · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: Szekrényessy József és Győr · Többet látni »

Heinrich Hentzi

Heinrich Hentzi von Arthurm (Debrecen, 1785. október 24. – Buda, 1849. május 21., nol.hu) császári és királyi vezérőrnagy, az 1848–49-es szabadságharcban az osztrák császári hadsereg egyik katonai vezetője, 1849 januárjától haláláig a budai vár parancsnoka.

Új!!: Szekrényessy József és Heinrich Hentzi · Többet látni »

Irinyi János

Budapest, VIII. kerület, Mikszáth tér 1. A bronz dombormű Horvay János szobrászművész alkotása Irinyi Irinyi János (Albis, 1817. május 18. – Vértes, 1895. december 17.) magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja.

Új!!: Szekrényessy József és Irinyi János · Többet látni »

Irinyi József

Az Irinyi József szülőháza helyén álló emlékmű Albison Irinyi József mellszobra az albisi református templomkertben Irinyi Irinyi József (Albis, 1822. március 13. – Pest, 1859. február 20.) magyar hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő, Irinyi János öccse.

Új!!: Szekrényessy József és Irinyi József · Többet látni »

Közjegyző

Közjegyzői iroda bejárata, Vigo, Spanyolország A közjegyző olyan hivatalos személy, akit a törvény közhitelességgel ruház fel, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtson.

Új!!: Szekrényessy József és Közjegyző · Többet látni »

Kivégzés

Brünhilde frank királynét lovakhoz kötözve kivégzik, miniatúra (1475) Kivégzés lenyilazással, illusztráció, Sáhnáme Középkori kivégzés máglyán Élő ember élő kutyákkal történő együtt akasztása a középkorban A kivégzés a kiszabott halálbüntetés végrehajtása, egy ember életének a kivégzés időpontjában hatályos törvények szerint történő jogszerű elvétele.

Új!!: Szekrényessy József és Kivégzés · Többet látni »

Klasszicizmus

Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.

Új!!: Szekrényessy József és Klasszicizmus · Többet látni »

Kuthy Lajos

Kővágóörsi Kuthy Lajos (Érmihályfalva, 1813. január 9. – Nagyvárad, 1864. augusztus 27.) regény- és drámaíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Szekrényessy József és Kuthy Lajos · Többet látni »

Laborfalvi Róza

Gerenday-cég kivitelezése Laborfalvi Róza, születési nevén Benke Judit (Miskolc, 1817. április 8. – Budapest, Józsefváros, 1886. november 20.) magyar színésznő, Jókai Mór felesége.

Új!!: Szekrényessy József és Laborfalvi Róza · Többet látni »

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.

Új!!: Szekrényessy József és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »

Margit-sziget

A Margit-sziget (németül: Margareteninsel, törökül: Kızadası, a középkorban: Nyulak szigete) 2,5 km hosszú, 500 méter széles, 0,965 km2 (96,5 hektár) méretű sziget a Dunán, Budapest területén, Margitsziget néven (egybeírva) a főváros egyik városrésze.

Új!!: Szekrényessy József és Margit-sziget · Többet látni »

Mátray Gábor

Mátray Gábor portréja Mátray Gábor (eredeti családnevén Rothkrepf Gábor) (Nagykáta, 1797. november 23. – Budapest, 1875. július 17.) zenetörténész, zeneszerző, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1833).

Új!!: Szekrényessy József és Mátray Gábor · Többet látni »

Nemzeti Casino

A Nemzeti Casino olyan magyar egyesület, amely a nemzeti közművelődés, a közérdekű eszmecsere és párbeszéd, valamint a magyar társadalom és az ország fejlődésének előmozdítása érdekében jött létre a 19. század első harmadában.

Új!!: Szekrényessy József és Nemzeti Casino · Többet látni »

Nemzeti Színház

A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.

Új!!: Szekrényessy József és Nemzeti Színház · Többet látni »

Orczy-park

Az Orczy-park vagy Orczy-kert (korábbi nevén Asztalos János Ifjúsági Park) egy közpark Budapest VIII. kerületében.

Új!!: Szekrényessy József és Orczy-park · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Szekrényessy József és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó vagy röviden csak Vigadó Budapest belvárosában a Duna-parton található műemléképület, turisztikai látványosság és összművészeti rendezvényközpont.

Új!!: Szekrényessy József és Pesti Vigadó · Többet látni »

Rudas gyógyfürdő

A Rudas gyógyfürdő Budapest egyik, nagyrészt a török hódoltság idejéből megmaradt török fürdője (ilidzsá vagy más néven kaplidzsá).

Új!!: Szekrényessy József és Rudas gyógyfürdő · Többet látni »

Rumbach Sebestyén

Rumbach Sebestyén (született Rombach, Nagybánya, 1761 – Bécs, 1844. január 16.) orvos, gyógyfürdő-alapító.

Új!!: Szekrényessy József és Rumbach Sebestyén · Többet látni »

Széchenyi István

Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).

Új!!: Szekrényessy József és Széchenyi István · Többet látni »

Szekrényessy Attila (történész)

Szekrényessy Attila (Budapest, 1968. március 15.) magyar történész.

Új!!: Szekrényessy József és Szekrényessy Attila (történész) · Többet látni »

Szekrényessy Árpád

Székelyhídi Szekrényessy Árpád (Budapest, 1849. január 25. – Borsod (ma Edelény része), 1917. április 12.) magyar földbirtokos, mecénás, minisztériumi tanácsos, a Vaskorona-rend lovagja, az edelényi múzeum névadója.

Új!!: Szekrényessy József és Szekrényessy Árpád · Többet látni »

Szekrényessy Endre

Szekrényessy Endre (székelyhídi) (Győr, 1805. november 13. – Budapest 1874. február 26.) Pest rendőrfőkapitánya, királyi tanácsos, septemvir, törvényszéki bíró, író, nyelvújító.

Új!!: Szekrényessy József és Szekrényessy Endre · Többet látni »

Szekrényessy Kálmán

Székelyhídi Szekrényessy Kálmán (Pest, 1846. július 12. – Budapest, 1923. december 28.) az első magyar úszó, első magyar sportlap-alapító, szerkesztő, író, repülőgép-konstruktőr, több sportág hazai meghonosítója, az MTK és számos sportklub alapítója, dísztagja és elnöke, a Balaton és a Boden-tó első átúszója, az Irodalmi Társulat titkára, dzsidáskapitány, a kerékpár és az erőgép szavunk megalkotója.

Új!!: Szekrényessy József és Szekrényessy Kálmán · Többet látni »

Szekrényessy Margit (író)

székelyhídi Szekrényessy Margit (Pest, 1854. február 14. – Borsod (ma Edelény része), 1932. november 12.) írónő, földbirtokos az első magyar úszó Szekrényessy Kálmán húga.

Új!!: Szekrényessy József és Szekrényessy Margit (író) · Többet látni »

Vahot Imre

Kerepesi temető: 34/1-1-24.A síron tévesen szerepel 1870 a halál dátumául. Vachottfalvi Vahot Imre (született: Vachott) (Gyöngyös, 1820. február 25. – Budapest, Budaújlak, 1879. február 21.) magyar ügyvéd, színműíró, lapszerkesztő.

Új!!: Szekrényessy József és Vahot Imre · Többet látni »

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Szekrényessy József és Vörösmarty Mihály · Többet látni »

Zugliget

Zugliget (korábban: Sauwinkel) Budapest városrésze a XII. kerület területén.

Új!!: Szekrényessy József és Zugliget · Többet látni »

1811

Nincs leírás.

Új!!: Szekrényessy József és 1811 · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Szekrényessy József és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1850-es évek

adórendszer kialakulása.

Új!!: Szekrényessy József és 1850-es évek · Többet látni »

1877

Nincs leírás.

Új!!: Szekrényessy József és 1877 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »