Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
42 kapcsolatok: Újszőreg megállóhely, Újszeged vasútállomás, Útátjáró, Ókeresztúr, Bánság, Békéscsaba, Beodra, Cegléd–Szeged-vasútvonal, Csóka (Szerbia), Faalj, Gyála (Szerbia), Helyiérdekű vasút, Jugoszlávia, Karlova, Magyarország, Magyarország megszűnt vasútvonalainak listája, Második világháború, Nagybecskerek, Nagykikinda, Országhatár, Padé, Sínleerősítés, Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal, Szanád, Szőreg vasútállomás, Szeged, Szeged–Békéscsaba-vasútvonal, Szeged–Röszke-vasútvonal, Szeged–Temesvár-vasútvonal, Szeged–Vedresháza-vasútvonal, Szegedi vasúti Tisza-híd, Szerb Államvasutak, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Törökkanizsa, Temesvár, Tisza, Tiszaszentmiklós, Tiszasziget-Újszentiván vasútállomás, Trianoni békeszerződés, Uerdinger Schienenbus, Vedresháza megállóhely, Zenta.
Újszőreg megállóhely
Újszőreg megállóhely a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalon mára megszüntetett egykori vasúti megállóhely volt Szőreg területén.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Újszőreg megállóhely · Többet látni »
Újszeged vasútállomás
Újszeged vasútállomás egy Csongrád-Csanád vármegyei vasútállomás, ahol 2023.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Újszeged vasútállomás · Többet látni »
Útátjáró
„Vasúti átjáró kezdete” tábla, Andráskereszt Vonat halad át egy útátjáróban a walesi Harlechben Az útátjáró a vasúti pálya különleges létesítménye, amely lehetővé teszi mind a vasúti, mind a közúti jármű akadálytalan szintbeni közlekedését.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Útátjáró · Többet látni »
Ókeresztúr
Ókeresztúr (szerbül Српски Крстур / Srpski Krstur, régebbi magyar nevén Szerbkeresztúr) falu a szerbiai Vajdaság tartomány Észak-bánsági körzetében, közigazgatásilag Törökkanizsa község része.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Ókeresztúr · Többet látni »
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Bánság · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Békéscsaba · Többet látni »
Beodra
Beodra (szerbül Ново Милошево / Novo Miloševo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Törökbecse községben.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Beodra · Többet látni »
Cegléd–Szeged-vasútvonal
| A Cegléd–Szeged-vasútvonal a MÁV 140-es számú, részben kétvágányú -cel villamosított vasúti fővonala a Dél-Alföldön.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Cegléd–Szeged-vasútvonal · Többet látni »
Csóka (Szerbia)
Csóka (szerbül Чока / Čoka) város és község Szerbiában, a Délvidéken, az Észak-bánsági körzetben, a hajdani Torontál vármegyében.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Csóka (Szerbia) · Többet látni »
Faalj
Faaljas pálya Két vasúti pálya egymás mellett, különböző anyagból készült keresztaljakkal, a bal oldali vágány talpfákkal, a jobb oldali vágány vasbetonaljakkal készült A faalj (a köznyelvben talpfa) a legrégebbi és legáltalánosabban használt fajtája a vasúti keresztaljaknak, amelyekre a vasúti síneket erősítik.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Faalj · Többet látni »
Gyála (Szerbia)
Gyála (szerbül Ђала / Đala) település a szerbiai Vajdaság Észak-bánsági körzetében, közigazgatásilag Törökkanizsa községhez tartozik.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Gyála (Szerbia) · Többet látni »
Helyiérdekű vasút
A Karcag–Tiszafüred HÉV-vonal emléktáblája a karcagi vasútállomás falán A helyiérdekű vasút (röviden HÉV) eredetileg francia eredetű kifejezés; olyan vasutat jelöl, amelynek megépítéséhez egy térség, régió érdeke, s nem országos érdek fűződik.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Helyiérdekű vasút · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Jugoszlávia · Többet látni »
Karlova
A karlovai ortodox szerb templom Karlova (szerbül Карлово / Karlovo, németül Karlowo) egykor önálló község, ma Beodra (szerbül Novo Miloševo) falu északkeleti része Szerbiában, a Közép-bánsági körzetben, Törökbecse községben.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Karlova · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Magyarország · Többet látni »
Magyarország megszűnt vasútvonalainak listája
A magyarországi vasútvonal-bezárások áttekintő térképe Ebben a szócikkben Magyarország megszűnt vasútvonalainak listája látható.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Magyarország megszűnt vasútvonalainak listája · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Második világháború · Többet látni »
Nagybecskerek
Nagybecskerek (szerbül Зрењанин / Zrenjanin, korábban Велики Бечкерек / Veliki Bečkerek, németül Großbetschkerek, románul Becicherecul Mare, szlovákul Zreňanin) Szerbia egyik legnagyobb városa, Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, szerbiai Bánság legnagyobb városa, a Közép-bánsági körzet székhelye s jelentős ipari s kulturális központ.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Nagybecskerek · Többet látni »
Nagykikinda
Nagykikinda (szerbül Кикинда / Kikinda, a II. világháború végéig Велика Кикинда / Velika Kikinda) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Nagykikinda · Többet látni »
Országhatár
határkő jelöli. A magyarországi Ömböly és a romániai Károlyipuszta ''(Horea)'' közötti országhatár magyar oldala Az országhatár két politikai-adminisztratív szempontból egymástól független ország között húzódó adminisztrációs vonal, amelynek többféle funkciója, megjelenése, értelmezése és hatása van, ezek következtében pedig több meghatározása is lehetséges.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Országhatár · Többet látni »
Padé
Padé (szerbül Падеј / Padej) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Padé · Többet látni »
Sínleerősítés
A sínleerősítés feladata, hogy vasúti pályában a sínek és az alátámasztó aljak között szilárd, de rugalmas kapcsolatot létesítsen.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Sínleerősítés · Többet látni »
Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal
| Az egykori Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal Szerbiában, a Vajdaságban, Kelet-Bácskában található.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal · Többet látni »
Szanád
Szanád (szerbül Санад / Sanad) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Szanád · Többet látni »
Szőreg vasútállomás
Szőreg vasútállomás egy Csongrád-Csanád vármegyei vasútállomás, Szeged közigazgatási területén, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Szőreg vasútállomás · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Szeged · Többet látni »
Szeged–Békéscsaba-vasútvonal
| A 135-ös számú Szeged–Békéscsaba vasútvonal egy 97 kilométer hosszú, – a Szeged-Rókus és Baktó, valamint a Sártó és Kopáncs közötti szakaszok kivételével – egyvágányú, nem villamosított vasúti fővonal a Dél-Alföldön.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Szeged–Békéscsaba-vasútvonal · Többet látni »
Szeged–Röszke-vasútvonal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeged–Szabadka-vasútvonal.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Szeged–Röszke-vasútvonal · Többet látni »
Szeged–Temesvár-vasútvonal
| A Szeged-Temesvár vasútvonal a történelmi Magyarország fontos vasúti fővonala volt.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Szeged–Temesvár-vasútvonal · Többet látni »
Szeged–Vedresháza-vasútvonal
| A Szeged (Újszeged)-Vedresháza vasútvonal a korábbi Szeged-Karlova vasútvonal (835) 1920 után Magyarországon csonkán maradt szakasza volt.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Szeged–Vedresháza-vasútvonal · Többet látni »
Szegedi vasúti Tisza-híd
A Szegedi vasúti Tisza-híd egy egykori szegedi híd, amely 1944-ig bonyolította a Szegedet Temesvárral és a szomszédos Bánáttal összekötő vasútvonalak forgalmát.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Szegedi vasúti Tisza-híd · Többet látni »
Szerb Államvasutak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szerbia vasúti közlekedése.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Szerb Államvasutak · Többet látni »
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Szerb-Horvát-Szlovén Királyság · Többet látni »
Törökkanizsa
Törökkanizsa (szerbül Нови Кнежевац / Novi Kneževac, németül Neu-Kanischa) város és község Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Törökkanizsa · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Temesvár · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Tisza · Többet látni »
Tiszaszentmiklós
A görögkeleti templom Az evangélikus templom Tiszaszentmiklós (szerbül Остојићево / Ostojićevo, németül Sankt Nikolaus an der Theiß) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Tiszaszentmiklós · Többet látni »
Tiszasziget-Újszentiván vasútállomás
Az egykori Szeged-Karlova vasútvonal (835) állomása, 1920 után a Szeged-Vedresháza viszonylatra rövidült vonal állomása volt, Szőreg és Vedresháza között, Újszentiván község délnyugati csücskénél.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Tiszasziget-Újszentiván vasútállomás · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Uerdinger Schienenbus
#ÁTIRÁNYÍTÁS DR VT 2.09 sorozat.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Uerdinger Schienenbus · Többet látni »
Vedresháza megállóhely
Az egykori Szeged-Karlova vasútvonal (835) megállóhelye volt, 1920 után a Szeged-Vedresháza viszonylatra rövidült vonal egyvágányos fejvégállomása volt, Tiszaszigettől délre, a Gyálára vezető műút mellett, a szerb-magyar határ közelében.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Vedresháza megállóhely · Többet látni »
Zenta
Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb–magyar határtól.
Új!!: Szeged–Karlova-vasútvonal és Zenta · Többet látni »
