Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
47 kapcsolatok: Újszomolnok, Borovszky Samu, Cirókaófalu, Dara (Szlovákia), Eperjes (Szlovákia), Eperjesi kerület, Fényes Elek, Homonna, Kassa, Község, Kolera, Magyarország, Ruszinok, Szentháromság, Szinna, Szinnai járás, Szlovákia, Szlovákok, Takcsány, Ungi közigazgatási kirendeltség, Vályi András, Vlach jog, Zemplén vármegye, 1492, 15. század, 1567, 1585, 1600, 1612, 1641, 1645, 1657, 1772, 18. század, 1851, 1899, 19. század, 1910, 1912, 1920, 1939, 1947, 1952, 1980, 1983, 1988, 1992.
Újszomolnok
Újszomolnok (1899-ig Szmolnik) Takcsány településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Új!!: Takcsány és Újszomolnok · Többet látni »
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Új!!: Takcsány és Borovszky Samu · Többet látni »
Cirókaófalu
#ÁTIRÁNYÍTÁS Takcsány Kategória:Szlovákia megszűnt települései Kategória:Takcsány Kategória:Zemplén vármegye települései.
Új!!: Takcsány és Cirókaófalu · Többet látni »
Dara (Szlovákia)
Dara egykori kisközség, a Felvidéken, Szlovákiában, a lengyel határ közelében.
Új!!: Takcsány és Dara (Szlovákia) · Többet látni »
Eperjes (Szlovákia)
Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Takcsány és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »
Eperjesi kerület
Az Eperjesi kerület (szlovákul Prešovský kraj) közigazgatási egység Szlovákia északkeleti részén.
Új!!: Takcsány és Eperjesi kerület · Többet látni »
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Új!!: Takcsány és Fényes Elek · Többet látni »
Homonna
A város panorámája Lakótelepen Sídlisko Pod Sokolejom A Szabadság tér A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemplom Homonna város Kelet-Szlovákiában.
Új!!: Takcsány és Homonna · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Takcsány és Kassa · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Takcsány és Község · Többet látni »
Kolera
A kolera jelenléte a világban (sárga: szórványosan) A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség.
Új!!: Takcsány és Kolera · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Takcsány és Magyarország · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és Ruszinok · Többet látni »
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Új!!: Takcsány és Szentháromság · Többet látni »
Szinna
Szinna város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásának székhelye.
Új!!: Takcsány és Szinna · Többet látni »
Szinnai járás
A Szinnai járás A Szinnai járás (Okres Snina) Szlovákia Eperjesi kerületének közigazgatási egysége.
Új!!: Takcsány és Szinnai járás · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Takcsány és Szlovákia · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Takcsány és Szlovákok · Többet látni »
Takcsány
Takcsány (1899-ig Sztakcsin) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Új!!: Takcsány és Takcsány · Többet látni »
Ungi közigazgatási kirendeltség
Magyarország északkeleti határának változásai 1937 és 1940 között Kárpátalja közigazgatási beosztása 1939 tavasza (a magyar megszállás) és 1940 ősze (a második bécsi döntés végrehajtása) között Kárpátalja közigazgatási beosztása 1941 elején a második bécsi döntés végrehajtása után Az Ungi közigazgatási kirendeltség a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljai Kormányzói Biztosság része volt 1939-től 1944-ig, Kárpátalja 1939 márciusi magyar visszafoglalása után az Országgyűlés felhatalmazása alapján a magyar kormány szervezte.
Új!!: Takcsány és Ungi közigazgatási kirendeltség · Többet látni »
Vályi András
Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a pesti egyetemen a magyar nyelv első tanára.
Új!!: Takcsány és Vályi András · Többet látni »
Vlach jog
Vlach pásztor a hegyi legelőn A vlach jog (ius valachicum) a kétlegelős (transzhumáló) pásztorkodást folytató közép-európai és balkáni népek életmódját és gazdálkodását szabályozó jogok összessége volt.
Új!!: Takcsány és Vlach jog · Többet látni »
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Takcsány és Zemplén vármegye · Többet látni »
1492
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1492 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Takcsány és 15. század · Többet látni »
1567
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1567 · Többet látni »
1585
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1585 · Többet látni »
1600
1600 a 16. század utolsó éve.
Új!!: Takcsány és 1600 · Többet látni »
1612
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1612 · Többet látni »
1641
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1641 · Többet látni »
1645
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1645 · Többet látni »
1657
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1657 · Többet látni »
1772
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1772 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Takcsány és 18. század · Többet látni »
1851
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1851 · Többet látni »
1899
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1899 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Takcsány és 19. század · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1910 · Többet látni »
1912
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1912 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1920 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1939 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1947 · Többet látni »
1952
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1952 · Többet látni »
1980
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1980 · Többet látni »
1983
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1983 · Többet látni »
1988
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1988 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Takcsány és 1992 · Többet látni »
Átirányítja itt:
Nagypolány, Oroszruszka, Szedreske, Zellő.
