Kommunikáció

289 kapcsolatok: A Ház, Adolf Loos, Almási Balogh Loránd, Andrássy út, Apatin, Apponyi Albert, Art déco, Arts and Crafts movement, Újlipótváros, Újpest (történelmi település), Újszínház, Astoria Szálló (Budapest), Attila hun király, Ádám–Éva-ház, Ágoston Emil, Áldás Utcai Általános Iskola, Árkay Aladár, Árpád magyar fejedelem, Árpád-házi Szent Erzsébet, Üllői út, Óbudai Gázgyár, Babocsay-villa, Baumgarten Sándor, Baumhorn Lipót, Bálint Zoltán (építész), Bárczy István, Bécs, Böhm Henrik, Berlin, BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnáziuma, Braille-írás, Budapest, Budapest X. kerülete, Cifrapalota, Cour d’honneur, Csete György, Csiky Gergely Színház (Kaposvár), Csongrád (település), Debrecen, Deszkatemplom, Dohány utca, Dohány utcai zsinagóga, Dudás Kálmán, Eberling Béla, Eger, Első világháború, Erdély, Erkel Színház, Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945), Fasori református templom, ..., Fővárosi Állat- és Növénykert, Fiumei Úti Sírkert, Fodor Gyula (építész), Gaál Mózes (író, 1863–1936), Gödöllő, Gellért gyógyfürdő, Gellért Szálló, Gerenday Antal, Gerenday Béla, Giergl Kálmán, Grand Hotel Aranybika, Gróf-palota (Szeged), Gresham-palota, Gutenberg-otthon, Gyöngyös (település), Györgyi Dénes, Haász Gyula, Hajós Alfréd, Hajdú vármegye, Hármas halom, Hódmezővásárhely, Hegedűs Ármin, Herczegh Zsigmond, Hikisch Rezső, Historizáló építészet Magyarországon, Hungária fürdő, Hungária körgyűrű, Hunok, Iparművészeti Múzeum, Iparosotthon, Jakab Dezső, Jámbor Lajos (építész), Jánszky Béla, Jónás Dávid, Jónás Zsigmond, Kakasos templom (Kolozsvár), Kaposvár, Kassa, Kazinczy utcai zsinagóga (Budapest), Kármán Géza Aladár, Kék templom (Pozsony), Kós Károly (építész), Körösfői-Kriesch Aladár, Közigazgatási Palota (Marosvásárhely), Kőrössy Albert Kálmán, Kecskemét, Kernstok Károly (festő, 1873–1940), Kertész K. Róbert, Király utca (Pécs), Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kismarty-Lechner Jenő, Kiss Tamás (építész), Kissvábhegy, Kollár József (építész), Kolozsvár, Komor Marcell, Kopeczek György, Korb Flóris, Kotál Henrik, Kozma Lajos (építész), Kozma utcai izraelita temető, Kultúrpalota (Marosvásárhely), Kunszentmárton, Laczkó Dezső Múzeum, Lajta Béla, Lánchíd, Lázár Béla, Löffler Béla (építész), Löffler Sándor, Lechner Ödön, Lechner Károly, Lipótmező, Liptószentmiklós, Liszt Ferenc, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Ludwig Förster, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Magyar építészet a 20. század első felében, Magyar Építőművészek Szövetsége, Magyar Ede, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Magyar Királyság, Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, Magyar Természettudományi Múzeum, Magyarország, Magyarország építészete, Magyarország címere, Magyarország népessége, Malonyai Dezső (író), Maróti Géza, Marosvásárhely, Málnai Béla, Márk Lajos, Márkus Géza, Második világháború, Móricz-ház (Szeged), München, Medgyaszay István (építész), Megyeháza (Debrecen), Megyeháza (Kolozsvár), Mende Valér, Mihailich Győző, Miskolc, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Morbitzer Nándor, Mozgásjavító Általános Iskola, Mozsgó, Nagy Sándor (festő), Nagy Virgil, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nádor Terem, Nemzeti Szalon, Neostílus, Nyíregyháza, Nyitra (település), Organikus építészet, Osztrák–Magyar Monarchia, Otto Wagner, Palics, Paulay Ede utca 35., Pápa (település), Párisi Nagy Áruház, Párizs, Párizsi udvar, Pártos Gyula (építész), Pécs, Püspökladány, Pesti Izraelita Hitközség, Peter Behrens (építész), Piac utca, Piaristák, Pilch Andor, Piramis, Pogány Móric, Poroszló (település), Postatakarékpénztár, Pozsony, Quittner Zsigmond, Raichle J. Ferenc, Ray Rezső Vilmos, Rákóczi út, Rárósmúlyad, Rátétmunka, Régi-Új Magyar Építőművészet, Révész Sámuel (építész), Róth Miksa, Reök-palota, Református templom (Pápa), Reichl Kálmán, Reneszánsz, Rizalit, Romanika, Román Ernő, Román Miklós, Sacelláry-kastély, Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető, Sándy Gyula, Schmahl Henrik, Schodits Lajos, Sebestyén Artúr, Senyei Károly, Sepsiszentgyörgy, Sgraffito, Sidló Ferenc, Soproni Petőfi Színház, Spiegel Frigyes, Sterk Izidor, Strobl Alajos, Stukkó, Sváb Gyula, Szabadka, Szatmárnémeti, Széchenyi tér (Pécs), Székely László (építész, 1877–1934), Székely Nemzeti Múzeum, Székesfehérvár, Szecesszió, Szeged, Szeghalmy Bálint, Szent Erzsébet-templom (Rárósmúlyad), Szent László Gimnázium (Budapest), Szent László-templom (Kőbánya), Szentes, Szepes vármegye, Szerbia budapesti nagykövetsége, Sziklai Zsigmond, Szivessy Tibor, Szombathely, Sztána, Tata, Tér és Forma, Török Bankház, Törley-mauzóleum, Tündérpalota, Tőry Emil, Telcs Ede, Temesvár, Temesvári Piarista Gimnázium, Thonet-ház, Toroczkai Wigand Ede, Ullmann Gyula, Vajdaság Autonóm Tartomány, Varjúvár, Vasbeton, Vastag-ház (Szeged), Vaszary János (festő), Váci utca, Vágó József (építész), Vágó László, Vállalkozók Lapja, Városháza (Újpest), Városháza (Kecskemét), Városháza (Kiskunfélegyháza), Városmajori Gimnázium, Velencei Biennálé, Veszprém, Veszprémi Petőfi Színház, Victor Horta, Vidor Emil, Wälder Gyula, Wechselmann Ignác, Wekerle Sándor (miniszterelnök), Wekerletelep, William Morris, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, Ybl Lajos, Ybl Miklós, Zürich, Zebegény, Zielinski Szilárd, Zrumeczky Dezső, Zsinagóga (Hódmezővásárhely), Zsolnay Miklós, Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt., Zsolnay-mauzóleum, 1896-os millenniumi ünnepségek, 19. század. Bővíteni index (239 több) » « Shrink index

A Ház

A Ház építészeti és művészeti folyóirat volt, ami 1908 és 1911 között jelent meg Málnai Béla szerkesztésében.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és A Ház · Többet látni »

Adolf Loos

Adolf Loos (teljes nevén: Adolf Franz Karl Viktor Maria Loos) (Brno, Osztrák–Magyar Monarchia, 1870. december 10. – Kalksburg bei Wien, ma Liesing része, 1933. augusztus 23.) osztrák építész, több jelentős írás szerzője.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Adolf Loos · Többet látni »

Almási Balogh Loránd

Almási Balogh Loránd (Arad, 1869. november 27. – Budapest, 1945. február 2.) magyar építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Almási Balogh Loránd · Többet látni »

Andrássy út

Az Andrássy út (1957-től 1990-ig: Népköztársaság útja) Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely Budapest VI. kerületét, a Terézvárost szeli át.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Andrássy út · Többet látni »

Apatin

Apatin (szerbül Апатин / Apatin, németül Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Apatin · Többet látni »

Apponyi Albert

Gróf nagyapponyi Apponyi Albert György Gyula Mária (Bécs, 1846. május 29. – Genf, 1933. február 7.) politikus, miniszter, belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, 1921-től 1933-ig a Szent István Akadémia elnöke.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Apponyi Albert · Többet látni »

Art déco

Az art déco az art décoratif (díszítőművészet) francia kifejezés rövidítése, az I. világháború előtt megszületett iparművészeti irányzat, melynek hatásai ugyanakkor az építészetben, festészetben, alkalmazott grafikákban, a szobrászatban és a filmművészetben is megmutatkoznak.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Art déco · Többet látni »

Arts and Crafts movement

#ÁTIRÁNYÍTÁS Arts and Crafts mozgalom.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Arts and Crafts movement · Többet látni »

Újlipótváros

Az Újlipótváros Budapest XIII. kerületének egyik városrésze 1950.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Újlipótváros · Többet látni »

Újpest (történelmi település)

Újpest egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Újpest (történelmi település) · Többet látni »

Újszínház

Az Új Színház, 2012-től megnevezése Újszínház Budapest színházainak egyike, a Paulay Ede utcában.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Újszínház · Többet látni »

Astoria Szálló (Budapest)

Az Astoria Szálló Budapest legrégebbi eredeti formájában megmaradt szállodája.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Astoria Szálló (Budapest) · Többet látni »

Attila hun király

Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Attila hun király · Többet látni »

Ádám–Éva-ház

Az 1904-ben épült, Ádám–Éva-háznak nevezett épület Kaposvár egyik szecessziós stílusú műemléke.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Ádám–Éva-ház · Többet látni »

Ágoston Emil

Ágoston Emil, születési és 1907-ig használt nevén Adler Emil (Aranyosmarót, 1876. december 19.Ágoston Emil házassági bejegyzéséből. – Berlin, 1921. június 12. vagy 15.) magyar építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Ágoston Emil · Többet látni »

Áldás Utcai Általános Iskola

Az Áldás Utcai Általános Iskola egy 20. század elején létesült budapesti alapfokú oktatási intézmény, amelynek épülete ma már műemléki védelem alatt áll.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Áldás Utcai Általános Iskola · Többet látni »

Árkay Aladár

A rákospalotai templom terve Református templom paplakással Katolikus templom terve A szénatéri mozgóképszínház terve Családi ház vázlata Emléktáblái:XII. kerület Városmajor utca 54. 170px Árkay Aladár (Temesvár, 1868. február 1. – Budapest, 1932. február 2.) magyar műépítész, iparművész, festő; Árkay Sándor műlakatos fia, Árkay Bertalan építész apja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Árkay Aladár · Többet látni »

Árpád magyar fejedelem

Bíborbanszületett Konstantin szerint Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt a honfoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Árpád magyar fejedelem · Többet látni »

Árpád-házi Szent Erzsébet

Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek Árpád-házi Szent Erzsébet (Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak vagy Pozsony, 1207. július 7. – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Árpád-házi Szent Erzsébet · Többet látni »

Üllői út

Az Üllői út Budapest leghosszabb sugárútja, a Belvárostól a város délkeleti határáig húzódik Üllő felé.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Üllői út · Többet látni »

Óbudai Gázgyár

A Óbudai Gázgyár szénből városi gázt előállító üzem volt Budapest III. kerületében, amely 1913-tól 1984-ig üzemelt.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Óbudai Gázgyár · Többet látni »

Babocsay-villa

A Babocsay-villa Budapesten, a Terézvárosban a Dózsa György út 92/b (Andrássy út 129.) alatt, közvetlenül az Andrássy út sarkán, a Hősök tere torkolatában áll.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Babocsay-villa · Többet látni »

Baumgarten Sándor

Baumgarten Sándor (Dunaföldvár, 1864. január 21. – Budapest, 1928. május 31.) zsidó származású magyar építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Baumgarten Sándor · Többet látni »

Baumhorn Lipót

Baumhorn Lipót (Kisbér, 1860. december 28. – Budapest, 1932. július 8.) magyarországi zsidó építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Baumhorn Lipót · Többet látni »

Bálint Zoltán (építész)

Bálint Zoltán, születési nevén Bleyer Zoltán (Nagyvárad, 1871. március 6. – Budapest, 1939. január 17.) magyar építész, Bálint Rezső neurológus és Bálint Imre testvére, Bálint András színművész nagyapja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Bálint Zoltán (építész) · Többet látni »

Bárczy István

Bárczy István László, születési és 1898-ig használt nevén Sacher István (Pest, 1866. október 3. – Budapest, 1943. június 1.) jogász, politikus, Budapest polgármestere, majd főpolgármestere.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Bárczy István · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Bécs · Többet látni »

Böhm Henrik

Böhm Henrik (Várpalota, 1867. április 10. – Budapest, 1936. október 23.) zsidó származású magyar építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Böhm Henrik · Többet látni »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Berlin · Többet látni »

BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnáziuma

A BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnáziuma (korábbi nevén Gróf Széchenyi István Községi Felsőkereskedelmi Fiúiskola, illetve Fővárosi Kereskedelmi Iskola) egy nagy múltú budapesti oktatási intézmény.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnáziuma · Többet látni »

Braille-írás

A 6 pontos Braille-karakter pontjainak számozása A 8 pontos Braille-karakter pontjainak számozása A Braille-írás vagy Braille-ábécé (ejtése:, nem *) egy speciális technikát alkalmazó ábécé, amelyet a francia Louis Braille alkotott meg 1821-ben a vak emberek számára.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Braille-írás · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Budapest · Többet látni »

Budapest X. kerülete

Óhegy) Lakótelep a Mádi utcában Fővárosi Serfőző/Globus Konzervgyár téglagótika épületei Budapest X. kerülete, összefoglaló nevén Kőbánya a főváros pesti oldalán elhelyezkedő kerület.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Budapest X. kerülete · Többet látni »

Cifrapalota

A Cifrapalota Kecskeméten található szecessziós épület, volt bérház, jelenleg képtárként és múzeumként üzemel.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Cifrapalota · Többet látni »

Cour d’honneur

#ÁTIRÁNYÍTÁS Franciaudvar.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Cour d’honneur · Többet látni »

Csete György

Csete György (Szentes, 1937. november 5. – Budapest, 2016. június 28.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas okleveles építészmérnök, akadémikus (MMA).

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Csete György · Többet látni »

Csiky Gergely Színház (Kaposvár)

A Kaposváron található Csiky Gergely Színház (egykori nevén: Nemzeti Színház) a város egyik jelképe, az ország egyik legnagyobb és leghíresebb színháza.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Csiky Gergely Színház (Kaposvár) · Többet látni »

Csongrád (település)

Csongrád város Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban, melynek székhelye.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Csongrád (település) · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Debrecen · Többet látni »

Deszkatemplom

A Deszkatemplom a miskolci Tetemváron álló református templom, és mint a neve is mutatja, fából épült.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Deszkatemplom · Többet látni »

Dohány utca

A Dohány utcai zsinagóga oromzatának részlete A Dohány utca Budapest VII.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Dohány utca · Többet látni »

Dohány utcai zsinagóga

A Dohány utcai zsinagóga vagy ahogyan a köznyelvben előfordul: a Nagy zsinagóga Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában, a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, illetve a legnagyobb egész Európában.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Dohány utcai zsinagóga · Többet látni »

Dudás Kálmán

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dudás Kálmán (költő).

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Dudás Kálmán · Többet látni »

Eberling Béla

Eberling Béla, teljes nevén Eberling Béla József, 1938-tól Budaváry (Budapest, 1881. szeptember 19. – Budapest, Kőbánya, 1954. május 1.) magyar népies stílusú építész, minisztériumi műszaki tanácsos.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Eberling Béla · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Eger · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Első világháború · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Erdély · Többet látni »

Erkel Színház

Az Erkel Színház Budapesten, a VIII. kerületi II. János Pál pápa téren található.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Erkel Színház · Többet látni »

Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945)

Az első avagy régi Erzsébet híd (eredetileg Eskü téri híd) budapesti Duna-híd volt 1903–1945 között a mai Erzsébet híd helyén.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) · Többet látni »

Fasori református templom

A fasori református templom és a hozzá kapcsolódó paplak (parókia) Budapest VII. kerületében a Városligeti fasor délkeleti oldalán áll, tervezője Árkay Aladár.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Fasori református templom · Többet látni »

Fővárosi Állat- és Növénykert

A Fővárosi Állat- és Növénykert (a köznyelvben: Állatkert, rövidítve: FÁNK) Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Fővárosi Állat- és Növénykert · Többet látni »

Fiumei Úti Sírkert

A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Fiumei Úti Sírkert · Többet látni »

Fodor Gyula (építész)

A Steinhardt-ház A Csokonai utcai bérpalota kapuja Színi Fodor Gyula, (Pest, 1871. december 4. – Budapest, 1942. január 27.) magyar építész, vállalkozó, „a szecesszió nagymestere”.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Fodor Gyula (építész) · Többet látni »

Gaál Mózes (író, 1863–1936)

Gaál Mózes (Barót, Háromszék megye, 1863. augusztus 2. – Budapest, 1936. július 12.) főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, ifjúsági író, ifj. Gaál Mózes ifjúsági író, műfordító, dramaturg édesapja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Gaál Mózes (író, 1863–1936) · Többet látni »

Gödöllő

Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Gödöllő · Többet látni »

Gellért gyógyfürdő

A hullámmedence A Gellért gyógyfürdő Budapest egyik nevezetes gyógyfürdője, épülete a magyarországi szecesszió kiemelkedő alkotása.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Gellért gyógyfürdő · Többet látni »

Gellért Szálló

A Gellért Szálló (korábban Szent Gellért Szálloda, Hotel Gellért, Danubius Hotel Gellért) szálloda Budapesten, a Duna jobb partján.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Gellért Szálló · Többet látni »

Gerenday Antal

Gerenday Antal (Dömsöd, 1818. március 15. — Piszke, 1887. augusztus 7.) magyar szobrász.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Gerenday Antal · Többet látni »

Gerenday Béla

Gerenday Béla, (Pest, 1863. december 13. – Budapest, 1936. szeptember 10.) magyar szobrász.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Gerenday Béla · Többet látni »

Giergl Kálmán

A Klotild paloták, 1901 Zeneakadémia, 1907 Luxus Áruház, 1911 Giergl Kálmán (Pest, 1863. június 29. – Nógrádverőce, 1954. szeptember 10.) a magyar eklektika korszakának jelentős építésze.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Giergl Kálmán · Többet látni »

Grand Hotel Aranybika

A Grand Hotel Aranybika Debrecen és Magyarország egyik legpatinásabb szállodája.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Grand Hotel Aranybika · Többet látni »

Gróf-palota (Szeged)

A Gróf-palota a szegedi belváros legnagyobb önálló szecessziós stílusban emelt épülete, amely szinte változtatás nélkül maradt meg napjainkig.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Gróf-palota (Szeged) · Többet látni »

Gresham-palota

A Gresham-palota a magyar szecessziós építészet kiemelkedő épülete.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Gresham-palota · Többet látni »

Gutenberg-otthon

Az épület homlokzatának részlete Dombormű a ház falán A Gutenberg-otthon Budapest–Józsefvárosban, a Gutenberg téren található, műemlékvédelem alatt álló szecessziós épület.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Gutenberg-otthon · Többet látni »

Gyöngyös (település)

Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Gyöngyös (település) · Többet látni »

Györgyi Dénes

Györgyi Dénes (Budapest, 1886. április 25. – Balatonalmádi, 1961. november 25.) magyar építész, a Györgyi-Giergl művészcsalád tagja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Györgyi Dénes · Többet látni »

Haász Gyula

Haász Gyula, olykor Haasz, vagy Haas (Budapest, 1877. október 8. – Budapest, Józsefváros, 1951. október 13.) magyar építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Haász Gyula · Többet látni »

Hajós Alfréd

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Hajós Alfréd · Többet látni »

Hajdú vármegye

Hajdú vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hajdú vármegye – eredeti nevén Hajdú megye – (németül: Komitat Haiduck, latinul: Comitatus Hajdonicalis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén, mely 1950-ben beolvadt Hajdú-Bihar megyébe.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Hajdú vármegye · Többet látni »

Hármas halom

Névváltozatatok: hármas hegy, halom-lánczolat (Nagy Iván VI. 274.), hármas tér (Nagy Iván IX. 136.), hármas domb (Nagy Iván VI. 539.), hármasbércz (Thaly Kálmán, VU 1867/18. 215.), hármas szikla (Gudenus I. 295.), hármas hegy (Gudenus I. 184.), gyeptalaj (Gudenus I. 274.), szikla, hármas sziklabéc (Hangay 113.) de: Dreiberg A hármas halom a magyar heraldika egyik jellegzetes címerképe.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Hármas halom · Többet látni »

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Hódmezővásárhely · Többet látni »

Hegedűs Ármin

Hegedűs Ármin (Szécsény, 1869. október 5. – Budapest, 1945. június 29.) magyar építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Hegedűs Ármin · Többet látni »

Herczegh Zsigmond

Vakok intézete. Tervező: Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond Herczegh Zsigmond (Csanád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, 1849. január 15. – Budapest, 1914. július 27.) magyar építész, művészettörténész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Herczegh Zsigmond · Többet látni »

Hikisch Rezső

Hikisch Rezső, született: Hickisch Rudolf Ármin magyar építész, műegyetemi tanár.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Hikisch Rezső · Többet látni »

Historizáló építészet Magyarországon

A budapesti Országház A Központi Statisztikai Hivatal székháza A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Historizáló építészet Magyarországon · Többet látni »

Hungária fürdő

A Hungária fürdő, jelenleg Continental hotel Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában álló, egykor nagy múltú közfürdő volt.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Hungária fürdő · Többet látni »

Hungária körgyűrű

A Hungária körgyűrű Budapest harmadik körútja a Kiskörút és a Nagykörút után, a Belvárosból kifelé haladva.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Hungária körgyűrű · Többet látni »

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Hunok · Többet látni »

Iparművészeti Múzeum

A nyitott előcsarnok KT)'' Az Iparművészeti Múzeum országos múzeum Budapest IX. kerületében, az Üllői út 33-37.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Iparművészeti Múzeum · Többet látni »

Iparosotthon

A kecskeméti Iparosotthon Komor Marcell és Jakab Dezső építészek által tervezett szecessziós stílusú műemlék-épület, melyet 1906-ban avattak fel.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Iparosotthon · Többet látni »

Jakab Dezső

Jakab Dezső (Biharrév, 1864. november 4. – Budapest, 1932. augusztus 5.) zsidó származású magyar építész, Komor Marcell mellett a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Jakab Dezső · Többet látni »

Jámbor Lajos (építész)

Jámbor Lajos, születési nevén Frommer Lajos (Pest, 1869. október 31. – Budapest, 1955. november 6.) magyar építész, a magyar szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Jámbor Lajos (építész) · Többet látni »

Jánszky Béla

Jánszky Béla (Ózd, 1884. július 19. – Budapest, 1945. november 20.) magyar építész, szakíró, a Lechner Ödön által kezdeményezett „magyar formanyelv és építőstílus” (népies stílus) híve és követője.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Jánszky Béla · Többet látni »

Jónás Dávid

Jónás Dávid (Pest, 1871. augusztus 5. – Budapest, 1951. április 27.) műépítész, Jónás Zsigmond testvérbátyja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Jónás Dávid · Többet látni »

Jónás Zsigmond

Jónás Zsigmond (Budapest, 1879. augusztus 7. – Budapest, 1936. június 11.) műépítész, Jónás Dávid testvéröccse.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Jónás Zsigmond · Többet látni »

Kakasos templom (Kolozsvár)

A kolozsváriak Kakasos templom néven ismerik a Monostori úton elhelyezkedő, nemzeti szecessziós stílusban épült Felsővárosi református templomot.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kakasos templom (Kolozsvár) · Többet látni »

Kaposvár

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kaposvár · Többet látni »

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kassa · Többet látni »

Kazinczy utcai zsinagóga (Budapest)

A Kazinczy utcai zsinagóga szecessziós stílusban 1912–1913 között épült ortodox nagyzsinagóga Budapest VII. kerületében, a Kazinczy utca 29–31.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kazinczy utcai zsinagóga (Budapest) · Többet látni »

Kármán Géza Aladár

Kármán Géza Aladár (Pest, 1871. február 24. – Budapest, Terézváros, 1939. október 24.) magyar építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kármán Géza Aladár · Többet látni »

Kék templom (Pozsony)

A Kék templom vagy Árpád-házi Szent Erzsébet-templom (szlovákul Kostol svätej Alžbety) Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb munkája Pozsonyban, a magyar szecesszió egyik legszebb példája.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kék templom (Pozsony) · Többet látni »

Kós Károly (építész)

Kós Károly, eredeti nevén Kosch Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) magyar népies stílusú építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kós Károly (építész) · Többet látni »

Körösfői-Kriesch Aladár

Körösfői-Kriesch Aladár (egyes forrásokban Körösfői Kriesch) (Buda, 1863. október 29.– Budakeszi, 1920. június 16.) magyar festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Körösfői-Kriesch Aladár · Többet látni »

Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)

A marosvásárhelyi Közigazgatási Palota (Maros Megyei Főispánság, románul Palatul Prefecturii) épületét Bernády György polgármester kérésére építették 1905–1907 között.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Közigazgatási Palota (Marosvásárhely) · Többet látni »

Kőrössy Albert Kálmán

Királyhalmi Kőrössy Albert Kálmán, születési és 1891-ig használt nevén Neumann Albert (Szeged, 1869. június 18. – Budapest, 1955. április 21.) magyar építész, a magyaros szecesszió képviselője.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kőrössy Albert Kálmán · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kecskemét · Többet látni »

Kernstok Károly (festő, 1873–1940)

  Kernstok Károly, Kernstok Károly József, névváltozat: Kernstock (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 10.) magyar festő- és grafikusművész, a magyar avantgárd egyik tehetséges képviselője, ifj. Kernstok Károly festőművész apja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kernstok Károly (festő, 1873–1940) · Többet látni »

Kertész K. Róbert

Kertész Károly Róbert; gyakran rövidítve Kertész K. Róbert (Budapest, 1876. június 9. – Budapest, 1951. augusztus 28.) magyar építész, államtitkár, utazó, egyetemi magántanár, szakíró.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kertész K. Róbert · Többet látni »

Király utca (Pécs)

A Király utca Pécs belvárosának legismertebb sétálóutcája a Széchenyi tértől keleti irányban halad a Búza téren keresztül a Katalin utcáig, amelyben számos műemlék jellegű, nevezetes épület látható.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Király utca (Pécs) · Többet látni »

Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kiskunfélegyháza · Többet látni »

Kiskunhalas

Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kiskunhalas · Többet látni »

Kismarty-Lechner Jenő

Magyarok Nagyasszonya-templom az apszis felől evangélikus templom felől Jókai Mór síremléke. A tervezésnél figyelembe vették Jókai azon kívánságát, hogy sírhantja felett ne legyen kő (Budapest, Fiumei Úti Sírkert) Az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kara Sárospatakon (volt Tanítóképző Főiskola) Kismarty-Lechner Jenő, születési és 1942-ig használt nevén Lechner Jenő Ferenc Bódog (Budapest, 1878. augusztus 23. – Budapest, 1962. február 26.) magyar építész, építészettörténeti író.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kismarty-Lechner Jenő · Többet látni »

Kiss Tamás (építész)

Kiss Tamás (Iván, 1936. március 19. –) okleveles építészmérnök, városépítész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kiss Tamás (építész) · Többet látni »

Kissvábhegy

Kissvábhegy egybeírva Budapest egyik városrésze a XII. kerületben.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kissvábhegy · Többet látni »

Kollár József (építész)

Kollár József (Pest, 1869. december 18. – Budapest, 1943. július 8.) építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kollár József (építész) · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kolozsvár · Többet látni »

Komor Marcell

Komor Marcell emléktáblája egykori lakhelyén, a Keleti Károly utca 31/a szám alatt Komor Marcell (Pest, 1868. november 7. – Sopronkeresztúr, 1944. november 29.) magyar építész, Jakab Dezsővel együtt a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Komor Marcell · Többet látni »

Kopeczek György

Kopeczek György, születési nevén Kopeczek György Miklós (Máramarossziget, 1877. március 22. – Budapest, 1927. október 16.) magyar műépítész, bank vezérigazgató.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kopeczek György · Többet látni »

Korb Flóris

Kerepesi temető: 51-1-2. Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása Korb Flóris Nándor (Kecskemét, 1860. április 7. – Budapest, 1930. szeptember 16.) magyar építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Korb Flóris · Többet látni »

Kotál Henrik

Kotál Henrik (Budapest, 1874. július 5. – Szentgotthárd, 1955. szeptember 29.) magyar építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kotál Henrik · Többet látni »

Kozma Lajos (építész)

A Régi posta u. 13. sz. kapuja feletti dombormű (Kovács Margit alkotása) Kozma Lajos (született Fuchs Lajos) (Kiskorpád (Kaposszéplak puszta), 1884. június 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1948. november 26.) építész, iparművész és grafikus, műegyetemi tanár.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kozma Lajos (építész) · Többet látni »

Kozma utcai izraelita temető

A Kozma utcai izraelita temető, régies nevén Rákoskeresztúri zsidó temető (nem egyenlő a régi Rákoskeresztúri izraelita temetővel) Budapest X. kerületében, az Új köztemető mellett nyílt meg 1893-ban.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kozma utcai izraelita temető · Többet látni »

Kultúrpalota (Marosvásárhely)

A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kultúrpalota (Marosvásárhely) · Többet látni »

Kunszentmárton

Kunszentmárton város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járás központja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Kunszentmárton · Többet látni »

Laczkó Dezső Múzeum

A Laczkó Dezső Múzeum Veszprém és Veszprém vármegye legjelentősebb múzeuma.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Laczkó Dezső Múzeum · Többet látni »

Lajta Béla

Az Új Színház bejáratának részlete Bp. VIII., Vas u. 9–11. szakiskola Lajta Béla, születési és 1907-ig használt nevén Leitersdorfer Béla (Óbuda, 1873. január 23. – Bécs, 1920. október 12.) zsidó származású 20. századi magyar építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Lajta Béla · Többet látni »

Lánchíd

#ÁTIRÁNYÍTÁS Széchenyi lánchíd.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Lánchíd · Többet látni »

Lázár Béla

Japán kritikusok'' címen Pólya Tibor karikaturája Lázár Béláról (1915) Lázár Béla (Nagyvárad, 1869. február 8. – Budapest, Józsefváros, 1950. május 28.) művészeti író.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Lázár Béla · Többet látni »

Löffler Béla (építész)

Löffler Béla (Budapest, 1880. szeptember 14. – Palesztina?, 1939 november után) magyar építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Löffler Béla (építész) · Többet látni »

Löffler Sándor

#ÁTIRÁNYÍTÁS Löffler Samu Sándor.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Löffler Sándor · Többet látni »

Lechner Ödön

Lechner Ödön szobra az Iparművészeti Múzeum előttFarkas Béla és Kende Ferenc Lechner Ödön-szobra Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Lechner Ödön · Többet látni »

Lechner Károly

A kolozsvári ideg- és elmegyógyintézet főépülete 2020-ban Lechner Károly (Pest, 1850. március 21. – Budapest, 1922. január 19.) magyar orvos, elmegyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1921).

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Lechner Károly · Többet látni »

Lipótmező

A Lipótmező egy városrész Budapest II. kerületében.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Lipótmező · Többet látni »

Liptószentmiklós

Liptószentmiklós (1920-tól 1952-ig Liptovský Svätý Mikuláš) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásának székhelye.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Liptószentmiklós · Többet látni »

Liszt Ferenc

Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Liszt Ferenc · Többet látni »

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »

Ludwig Förster

A budapesti Dohány utcai zsinagóga A miskolci Kazinczy úti zsinagóga Ludwig Förster (teljes nevén Ludwig Christian Friedrich (von) Förster (magyarosan Förster Lajos) (Ansbach (Bayreuth), 1797. október 8. – Bad Gleichenberg, 1863. június 16.) osztrák építész, a historizmus képviselője.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Ludwig Förster · Többet látni »

Magyar Újságírók Országos Szövetsége

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) egyesületi formában működő szakmai, érdekvédelmi és kulturális szövetség.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Magyar Újságírók Országos Szövetsége · Többet látni »

Magyar építészet a 20. század első felében

Amennyiben a magyar századfordulót (1896–1914) egységes kultúr- és építészettörténeti korszaknak tekintjük (tekinthetjük), a magyar huszadik század – mint kultúrtörténeti korszak – az első világháború után született.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Magyar építészet a 20. század első felében · Többet látni »

Magyar Építőművészek Szövetsége

A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) önkéntes tagságon alapuló civil szervezet, magyar építészek számára.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Magyar Építőművészek Szövetsége · Többet látni »

Magyar Ede

Magyar Ede, születési nevén Oszadszki Ede (Orosháza, 1877. január 31. – Szeged, 1912. május 5.) magyar építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Magyar Ede · Többet látni »

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (rövidítve MFGI) 2012.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Magyar Földtani és Geofizikai Intézet · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyar Mérnök- és Építész-Egylet

A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1867–1944 között működött a Magyar Királyságban tevékenykedő építészek és műszaki szakemberek érdekvédelmi, tudományos és kulturális szervezeteként.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Magyar Mérnök- és Építész-Egylet · Többet látni »

Magyar Természettudományi Múzeum

A Magyar Természettudományi Múzeum Magyarország legnagyobb természetrajzi (ásványtani, kőzettani, földtani, őslénytani, növénytani, állattani, embertani) gyűjteménye.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Magyar Természettudományi Múzeum · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Magyarország · Többet látni »

Magyarország építészete

Magyarország építészetén a Magyar Királyság és Magyarország területének építészetét értjük a honfoglalástól napjainkig.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Magyarország építészete · Többet látni »

Magyarország címere

Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Magyarország címere · Többet látni »

Magyarország népessége

Magyarország népessége 2021.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Magyarország népessége · Többet látni »

Malonyai Dezső (író)

Malonyai vagy Malonyay Dezső (Pest, 1866. május 3. – Budapest, 1916. április 22.) író, művészettörténész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Malonyai Dezső (író) · Többet látni »

Maróti Géza

Zeneakadémia homlokzata (1907) Maróti szobraival Maróti Géza, születési nevén Rintel Géza (Barsvörösvár, 1875. március 1. – Budapest, 1941. május 6.) magyar építész, szobrász, festő, iparművész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Maróti Géza · Többet látni »

Marosvásárhely

Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Marosvásárhely · Többet látni »

Málnai Béla

Málnai Béla, született Manheimer Béla (Budapest, 1878. december 14. – Budapest, Terézváros, 1941. augusztus 31.) magyar építész, díszlettervező.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Málnai Béla · Többet látni »

Márk Lajos

Bródy Sándor "A nap lovagja" c. regényéhez (1906-os kiadás, 5. old.) Márk Lajos (Retteg, 1867. augusztus 25. – New York, 1942. március 18.) magyar festőművész és grafikus.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Márk Lajos · Többet látni »

Márkus Géza

Márkus Géza (Pest, 1871. augusztus 4. – Budapest, 1912. december 6.) magyar építész, a magyarországi szecesszió jelentős képviselője.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Márkus Géza · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Második világháború · Többet látni »

Móricz-ház (Szeged)

A Móricz-ház egy 1912-ben szecessziós stílusban épült műemlék épület, amely a szegedi Szent István tér déli szegletében emelkedik.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Móricz-ház (Szeged) · Többet látni »

München

München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és München · Többet látni »

Medgyaszay István (építész)

A veszprémi Petőfi Színház Medgyaszay István, születési nevén Benkó István (Budapest, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1959. április 29.) posztumusz Ybl Miklós-díjas magyar építész, szakíró.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Medgyaszay István (építész) · Többet látni »

Megyeháza (Debrecen)

A megyeháza homlokzata A Hajdú-Bihar vármegyei Megyeháza Debrecenben, a Piac utca 54.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Megyeháza (Debrecen) · Többet látni »

Megyeháza (Kolozsvár)

A kolozsvári megyeháza (prefektúra) a város egyik látványos, szecessziós stílusú kétemeletes épülete, a Belső-Magyar (Kossuth, Mareșal Foch, B-dul 21 Decembrie 1989) utca és a Bocskai (Avram Iancu) tér sarkán áll.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Megyeháza (Kolozsvár) · Többet látni »

Mende Valér

Felsőgallói Mende Valér Károly Mária (Pinkóc, 1886. április 4. – Bécs, 1918. január 7.) magyar építész, grafikus.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Mende Valér · Többet látni »

Mihailich Győző

Liget-úti híd, Temesvár, épült 1910 Mihailich Győző tervei alapján Újpesti víztorony a korai magyar vas- és vasbeton-építészet kimagasló alkotása, épült 1912 Mihailich Győző tervei alapján Mihailich Győző (Rékas, 1877. október 14. – Budapest, 1966. március 18.) hídépítő mérnök.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Mihailich Győző · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Miskolc · Többet látni »

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (rövidítve: MOME) legkorábbi jogelődje, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda, 1880-ban nyitotta meg kapuit.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Többet látni »

Morbitzer Nándor

Morbitzer Nándor, teljes nevén Morbitzer Nándor Mátyás (Budapest, 1878. február 5. – Budapest, 1950. június 1.) építészmérnök, építőmester (a Mérnöki Kamara tagja, törvényszéki hites szakértő, volt székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag), Morbitzer Dezső kertészmérnök testvére.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Morbitzer Nándor · Többet látni »

Mozgásjavító Általános Iskola

A Mozgásjavító Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola és Kollégium egy Budapest XIV.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Mozgásjavító Általános Iskola · Többet látni »

Mozsgó

Mozsgó község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban, Szigetvártól 9 km északkeletre, Almáskeresztúr mellett, a 67-es főúttól keletre légvonalban 1,5 km-re.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Mozsgó · Többet látni »

Nagy Sándor (festő)

Nagy Sándor (Németbánya, 1868. május 18. – Gödöllő, 1950. március 14.) magyar festő és grafikus.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Nagy Sándor (festő) · Többet látni »

Nagy Virgil

Nagy Virgil (Temesvár, 1859. április 25. – Budapest, 1921. november 8.) magyar építészmérnök, egyetemi tanár.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Nagy Virgil · Többet látni »

Nagykanizsa

Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Nagykanizsa · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Nagyvárad · Többet látni »

Nádor Terem

A Nádor Terem a Vakok Iskolája épületében található díszterem.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Nádor Terem · Többet látni »

Nemzeti Szalon

Az Erzsébet téri Kioszk eredeti, Hauszmann Alajos tervezte formájában A Nemzeti Szalon magyar képzőművészek és műpártolók egyesülete volt, amelyet Budapesten 1894.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Nemzeti Szalon · Többet látni »

Neostílus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Neostílusok.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Neostílus · Többet látni »

Nyíregyháza

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Nyíregyháza · Többet látni »

Nyitra (település)

Nyitra (németül: Neutra, latinul: Nitria) Szlovákia negyedik legnépesebb városa (2022), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Nyitra (település) · Többet látni »

Organikus építészet

Frank Lloyd Wright: Fallingwater, USA. Épült 1935–1939 Az organikus építészet (más néven szerves építészet) az építészet azon irányzata, amelynek programjában az szerepel, hogy az épület „természetesen” nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, „szerves” egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Organikus építészet · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Otto Wagner

Stadtbahnállomás Otto Wagner, teljes nevén: Otto Koloman Wagner (Penzing, 1841. július 13. – Bécs, 1918. április 11.) osztrák építész, a századforduló bécsi akadémikus építőművészetnek egyik kiemelkedő jelentőségű bírálója és megújítója.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Otto Wagner · Többet látni »

Palics

Palics vagy Palicsfürdő (/ Palić) közkedvelt fürdőváros Szerbiában, az azonos nevű tó partján a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától légvonalban 3 km távolságban.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Palics · Többet látni »

Paulay Ede utca 35.

A Paulay Ede utca 35. (korábban, az 1860-as évektől Szerecsen utca 32., majd 35.) Budapest VI. kerületében, eredetileg Lajta Béla tervei szerint 1908–1909-ben, art déco stílusban, mulatónak épült ház, később színházzá alakult.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Paulay Ede utca 35. · Többet látni »

Pápa (település)

Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Pápa (település) · Többet látni »

Párisi Nagy Áruház

A Párisi Nagy Áruház (1957 és 1999 között Divatcsarnok) elődje, a Terézvárosi Kaszinó, Petschacher Gusztáv tervei szerint épült, 1882-ben.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Párisi Nagy Áruház · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Párizs · Többet látni »

Párizsi udvar

A Párizsi udvar egy historizáló stílusú lakó- és irodaház Budapest V. kerületében, a Ferenciek terén.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Párizsi udvar · Többet látni »

Pártos Gyula (építész)

Pártos Gyula, születési nevén Puntzman Gyula (Apatin, 1845. augusztus 17. – Budapest, 1916. december 22.) építész, Lechner Ödön mellett a magyar stílusú szecesszió úttörője.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Pártos Gyula (építész) · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Pécs · Többet látni »

Püspökladány

Püspökladány város Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járás székhelye.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Püspökladány · Többet látni »

Pesti Izraelita Hitközség

A Pesti Izraelita Hitközség a történelmi Pest, majd Budapest 1873-as megalakulása után Budapest pesti részének izraelita közéletét összefogó vallási szervezet (hitközség) volt.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Pesti Izraelita Hitközség · Többet látni »

Peter Behrens (építész)

Peter Behrens (Hamburg, 1868. április 14. – Berlin, 1940. február 27.) német művész, a festészettől jutott el az építészetig, a tervezés, valamint az Arts and Crafts mozgalom útján.A kor hasonló jelentőségű építészeivel szemben (Le Corbusier vagy Mies van der Rohe) klasszikus szemlélete miatt nem használt olyan kötetlen tervezési módszereket.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Peter Behrens (építész) · Többet látni »

Piac utca

A Piac utca Debrecen egyik legfontosabb utcája.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Piac utca · Többet látni »

Piaristák

A piarista rend katolikus tanító szerzetesrend.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Piaristák · Többet látni »

Pilch Andor

Pilch Andor magyar építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Pilch Andor · Többet látni »

Piramis

A gízai piramisok a világ legismertebb piramisai A piramis négyzet alapú, gúla alakú építmény.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Piramis · Többet látni »

Pogány Móric

Pogány Móric, születési nevén Schau Móric (Nagyenyed, 1878. augusztus 13. – Budapest, 1942. július 4.) zsidó származású magyar építész, urbanista, egyetemi tanár; grafikusművész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Pogány Móric · Többet látni »

Poroszló (település)

Poroszló község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Poroszló (település) · Többet látni »

Postatakarékpénztár

A Magyar Királyi Postatakarékpénztár épületét (Budapest V. ker., Hold utca 4.) 1901-ben adták át, Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervei alapján épült szecessziós stílusban.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Postatakarékpénztár · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Pozsony · Többet látni »

Quittner Zsigmond

Vágfalvi Quittner Zsigmond (Pest, 1857. február 13. – Bécs, 1918. október 25.) magyar építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Quittner Zsigmond · Többet látni »

Raichle J. Ferenc

Városi Könyvtár, Szabadka Raichle J. Ferenc (vagy Raichl, Apatin, 1869. február 23. – Budapest, 1960. április 12.) magyar építész, a 19-20.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Raichle J. Ferenc · Többet látni »

Ray Rezső Vilmos

Ray Rezső Vilmos (Budapest, 1876. június 26. – Budapest, 1938. április 11.) magyar építész, Ray Rezső Lajos fia.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Ray Rezső Vilmos · Többet látni »

Rákóczi út

Uránia mozitól a Keleti pályaudvar felé (háttérben, az út „közepén”) tekintve A Rákóczi út Budapest egyik sugárútja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Rákóczi út · Többet látni »

Rárósmúlyad

Rárósmúlyad község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Rárósmúlyad · Többet látni »

Rátétmunka

A rátétmunkák vagy applikációk a kézművességben vagy iparművészetben két (esetleg több) anyag olyan összedolgozását jelentik, amelyek közül a felülre kerülő (ez a rátét) valamilyen mintát, motívumot képez.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Rátétmunka · Többet látni »

Régi-Új Magyar Építőművészet

A Régi-Új Magyar Építőművészet (1996-ig Magyar Építőművészet, 1997–2002 között Új Magyar Építőművészet) a Magyar Építőművészek Szövetségének kiadásában kéthavonta megjelenő magyar építészeti folyóirat.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Régi-Új Magyar Építőművészet · Többet látni »

Révész Sámuel (építész)

Révész Sámuel, gyakran Révész Samu, született: Rosenfeld Samu (Budapest, 1877. június 15. – Budapest, 1928. december 9.) magyar építész, Budapest számos régi bérházának tervezője.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Révész Sámuel (építész) · Többet látni »

Róth Miksa

A Semmelweis Egyetem Üllői út 78.-alatti telephelyén lévő klinikák üvegablakait is ő készítette (kb. 1907), legnagyobb a Sebészeti Klinika lépcsőházának hatalmas üvegablaka.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Róth Miksa · Többet látni »

Reök-palota

A Reök-palota Szeged belvárosában található szecessziós épület, amely 1907-ben épült Magyar Ede tervei alapján.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Reök-palota · Többet látni »

Református templom (Pápa)

A református templom A pápai Március 15.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Református templom (Pápa) · Többet látni »

Reichl Kálmán

Reichl Kálmán, teljes nevén Reichl Kálmán Béla László (Budapest, 1879. április 4. – Budapest, 1926. november 21.) magyar építész, festő.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Reichl Kálmán · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Reneszánsz · Többet látni »

Rizalit

A würzburgi püspöki palota homlokzata közép- és sarokrizalittal A rizalit az épület homlokzatsíkjából (az építési síkból) kiemelkedő rész, amely rendszerint a teljes épület magasságában végigfut.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Rizalit · Többet látni »

Romanika

Speyer, székesegyház Durham, székesegyház Román stílusnak vagy romanikának nevezzük az európai országok 11.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Romanika · Többet látni »

Román Ernő

Román Ernő, született Rennberger Ernő (Budapest, 1883. május 4. – Budapest, 1959. április 5.) magyar építész, Román Miklós építész öccse.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Román Ernő · Többet látni »

Román Miklós

Román Miklós, születési nevén Rennberger Miklós (Budapest, 1879. június 8. – Budapest, 1945. január 15.) magyar építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Román Miklós · Többet látni »

Sacelláry-kastély

A Sacelláry-kastély a Törley-kastély mellett, Budapest XXII. kerületében található szecessziós kastély.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Sacelláry-kastély · Többet látni »

Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető

#ÁTIRÁNYÍTÁS Salgótarjáni utcai zsidó temető.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető · Többet látni »

Sándy Gyula

Sándy Gyula (Eperjes, 1868. július 25. – Budapest, 1953. június 12.) építészmérnök, műegyetemi tanár.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Sándy Gyula · Többet látni »

Schmahl Henrik

Schmahl Henrik (Hamburg, 1849. október 3. – Stuttgart, 1912. július 13.) magyarországi német építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Schmahl Henrik · Többet látni »

Schodits Lajos

Schodits Lajos, néhol Schoditsch formában is (Pest, 1872. május 19. – Budapest, 1941. november 11.) magyar népies stílusú építész, főiskolai tanár, szakíró.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Schodits Lajos · Többet látni »

Sebestyén Artúr

Sebestyén Artúr, született Spitzer Artúr (Pest, 1868. január 18. – Budapest, 1945. november 28.) magyar építész, a szecesszió mestere.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Sebestyén Artúr · Többet látni »

Senyei Károly

Senyei Károly (Schmidt Károly) (Pest, 1854. január 15. – Budapest, 1919. február 7.) magyar szobrász.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Senyei Károly · Többet látni »

Sepsiszentgyörgy

Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Sepsiszentgyörgy · Többet látni »

Sgraffito

Stukkó, sgraffito, Stéphane Baron Sgraffito két rétege, Březnice Chateau, Csehország Sgraffito a Tündérpalota homlokzatán Sgraffito (graffito): díszítő eljárás, melyben egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják, ami által előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Sgraffito · Többet látni »

Sidló Ferenc

Szent István lovasszobra (Székesfehérvár, 1938) Danaidák kútja (1933) Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 22. – Budapest, 1954. január 8.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Sidló Ferenc · Többet látni »

Soproni Petőfi Színház

A Soproni Petőfi Színház Sopron belvárosában található, a Petőfi téren.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Soproni Petőfi Színház · Többet látni »

Spiegel Frigyes

Spiegel Frigyes (Pest, 1866. április 24. – Budapest, 1933. február 26.) magyar építész, a szecesszió kiemelkedő alakja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Spiegel Frigyes · Többet látni »

Sterk Izidor

Sterk Izidor (Pest, 1860. október 29. – Budapest, 1935. szeptember 8.) magyar építész, a szecesszió mestere.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Sterk Izidor · Többet látni »

Strobl Alajos

Liptóújvári Strobl Alajos, teljes nevén Strobl Alajos János Vilmos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Strobl Alajos · Többet látni »

Stukkó

Egy lakóház több mint 25 éves külső stukkó bevonata. A stukkó a belső felületek díszítésére szolgáló speciális keverékű gipszvakolat, gipszplasztika.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Stukkó · Többet látni »

Sváb Gyula

Sváb Gyula, születési nevén Schwab Gyula Antal (Budapest, 1879. július 31. – Budapest, 1938. január 10.) magyar építész, műegyetemi tanár, tanszékvezető, a népiskola-építési program egyik vezetője.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Sváb Gyula · Többet látni »

Szabadka

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Szabadka · Többet látni »

Szatmárnémeti

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Szatmárnémeti · Többet látni »

Széchenyi tér (Pécs)

A Széchenyi tér a pécsi belváros közigazgatási, kereskedelmi és idegenforgalmi központja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Széchenyi tér (Pécs) · Többet látni »

Székely László (építész, 1877–1934)

Székely László és a szülei sírja, Calea Șagului temetőben, Temesvár Dóm-tér), Temesvár, épült 1910 Székely László tervei alapján Hungária fürdő, mai nevén Neptun fürdő - más néven „Székely Ház”, épült Székely László tervei alapján és az ő költségén Székely László (Nagyszalonta, 1877. augusztus 3. – Temesvár, 1934. január 23.) magyar építész, közel két évtizeden át Temesvár főépítésze, a magyarországi szecesszió egyik mestere.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Székely László (építész, 1877–1934) · Többet látni »

Székely Nemzeti Múzeum

A Székely Nemzeti Múzeum (románul: Muzeul Național Secuiesc) Székelyföld legrégibb múzeuma, 1875-ben alapították.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Székely Nemzeti Múzeum · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Székesfehérvár · Többet látni »

Szecesszió

Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Szecesszió · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Szeged · Többet látni »

Szeghalmy Bálint

Szeghalmy Bálint (Nagyvárad, 1889. április 21. – Deggendorf, NSZK, 1963. június 16.) a két világháború közötti református templomok építésze.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Szeghalmy Bálint · Többet látni »

Szent Erzsébet-templom (Rárósmúlyad)

A rárósmúlyadi Szent Erzsébet-templom Medgyaszay István tervei szerint épült a gróf Kőrfy Rudolf kezdeményezésére 1909-1910-ben, aki a falu számára templomot, családja számára pedig temetkezési helyet szeretett volna emelni.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Szent Erzsébet-templom (Rárósmúlyad) · Többet látni »

Szent László Gimnázium (Budapest)

A Szent László Gimnázium (teljes nevén Kőbányai Szent László Gimnázium, 2011-ig Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Szent László Gimnázium) a főváros egyik nagy múltú, híres gimnáziuma, az ELTE gyakorlóhelye.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Szent László Gimnázium (Budapest) · Többet látni »

Szent László-templom (Kőbánya)

A Szent László-templom római katolikus plébániatemplom Kőbányán, a Szent László téren, a városrész egyik legismertebb nevezetessége.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Szent László-templom (Kőbánya) · Többet látni »

Szentes

Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Szentes · Többet látni »

Szepes vármegye

Szepes vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Szepes vármegye · Többet látni »

Szerbia budapesti nagykövetsége

Szerbia budapesti nagykövetsége (1919 és 2003 között: Jugoszlávia budapesti követsége, illetve 1956-tól nagykövetsége) Budapesten az Andrássy út és a Dózsa György út sarkán, a Dózsa György út 92/b szám alatt, az úgynevezett Babocsay-villában található.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Szerbia budapesti nagykövetsége · Többet látni »

Sziklai Zsigmond

Sziklai Zsigmond, 1882-ig Steinbeck Zsigmond (Pest, 1864. április 18. – Budapest, 1937. március 21.) magyar műépítész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Sziklai Zsigmond · Többet látni »

Szivessy Tibor

Szivessy Tibor (Szeged, 1884. szeptember 29. – Budapest, 1963. november 22.) magyar népies stílusú építész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Szivessy Tibor · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Szombathely · Többet látni »

Sztána

Sztána (románul Stana) falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében, Kalotaszegen.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Sztána · Többet látni »

Tata

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Tata · Többet látni »

Tér és Forma

A Tér és Forma 1928–1948 között megjelent magyar építészeti folyóirat, a magyar modern mozgalom legfontosabb fóruma.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Tér és Forma · Többet látni »

Török Bankház

A Török Bankház – hivatalos nevén 1906-tól: Török A. és Társa Bankház Részvénytársaság – egyike volt azoknak a fővárosi pénzintézeteknek, amelyek egy korabeli szerencsejáték, az osztálylottó (osztálysorsjáték) szervezésével lett ismertek.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Török Bankház · Többet látni »

Törley-mauzóleum

A Törley-mauzóleum Budafokon, Budapest XXII. kerületében, a Sarló utca 6-os szám alatt található.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Törley-mauzóleum · Többet látni »

Tündérpalota

A Tündérpalota Budapest VIII. kerületében, a Népligettel szemben, a Könyves Kálmán körút, a Győrffy István utca, a Villám utca és az Elnök utca által körülhatárolt területen fekvő, magyar szecessziós stílusú épület.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Tündérpalota · Többet látni »

Tőry Emil

Tőry Emil, születési nevén Tőry Emil Ágoston Rudolf (Pest, 1863. április 17. – Budapest, 1928. május 31.) építész, építészeti szakíró, Tőry Gusztáv (1857–1925) jogász, politikus testvére.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Tőry Emil · Többet látni »

Telcs Ede

Telcs Ede (eredetileg Teltsch, néhol helytelenül Telsch), (Baja, 1872. május 12. – Budapest, 1948. július 18.) magyar szobrász – éremművész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Telcs Ede · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Temesvár · Többet látni »

Temesvári Piarista Gimnázium

A Temesvári Piarista Gimnázium egy 1790 és 1948 között, Temesváron működött, a piarista rend fenntartásában levő középiskola volt.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Temesvári Piarista Gimnázium · Többet látni »

Thonet-ház

A Thonet-ház Budapest V. kerülete szívében a Váci utca 11/A és az Aranykéz utca 3.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Thonet-ház · Többet látni »

Toroczkai Wigand Ede

Tatán, Toroczkai Wigand Ede munkája. Wigand Ede (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945. január 22.) magyar népies stílusú építész, iparművész és író.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Toroczkai Wigand Ede · Többet látni »

Ullmann Gyula

Lovag erényi Ullmann Gyula (Pest, 1872. február 5. – Budapest, Terézváros, 1926. június 11.) magyar műépítész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Ullmann Gyula · Többet látni »

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Varjúvár

„Szeretném megérni, hogy kicsiny-kis portámat olyan rendben lássam, ahogyan én azt elgondoltam magamnak.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Varjúvár · Többet látni »

Vasbeton

Vasbeton készítése A vasbeton betonból és a betonba ágyazott acélbetétekből álló építőanyag.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Vasbeton · Többet látni »

Vastag-ház (Szeged)

A Vastag-ház a szegedi szecessziós lakóházépítés egy alkotása.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Vastag-ház (Szeged) · Többet látni »

Vaszary János (festő)

Vaszary János (teljes nevén: Vaszary János Miklós) (Kaposvár, 1867. november 30. – Budapest, 1939. április 19.) magyar festőművész és grafikus.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Vaszary János (festő) · Többet látni »

Váci utca

A Váci utca Budapest leghíresebb bevásárlóövezete, az V. kerületben található, a Vörösmarty teret köti össze a Vámház körúttal.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Váci utca · Többet látni »

Vágó József (építész)

Vágó József, született Weinberger József (Nagyvárad, 1877. december 23. – Salies-de-Béarn, 1947. június 7.) magyar építész, a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja, testvérével, Lászlóval számos jelentős épület tervezője.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Vágó József (építész) · Többet látni »

Vágó László

Vágó László, született Weinberger László (Nagyvárad, 1875. március 30. – Budapest, 1933. december 30.) magyar építész, a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja, öccsével, Vágó Józseffel számos jelentős épület tervezője.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Vágó László · Többet látni »

Vállalkozók Lapja

A Vállalkozók Lapja: az építő-, szállító-, műszaki és iparügyek üzletforgalmának félhivatalos közlönye 1879-1944 között jelent meg.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Vállalkozók Lapja · Többet látni »

Városháza (Újpest)

Az újpesti városháza az egykor önálló Újpest város önkormányzatának központi hivatala volt; ma Budapest IV. kerületének adminisztratív központja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Városháza (Újpest) · Többet látni »

Városháza (Kecskemét)

A kecskeméti Városháza a város főterén, a Kossuth tér 1.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Városháza (Kecskemét) · Többet látni »

Városháza (Kiskunfélegyháza)

A városháza oromzata, részlet A kiskunfélegyházi városháza városi közigazgatási épület, amelyet 1909 és 1911 között építettek szecessziós stílusban Vas József és Morbitzer Nándor tervei alapján, a régi városháza helyére.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Városháza (Kiskunfélegyháza) · Többet látni »

Városmajori Gimnázium

A Városmajori Gimnázium (rövidítve VMG vagy Major) egy 1989-ben alapított középiskola Budapest XII. kerületében.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Városmajori Gimnázium · Többet látni »

Velencei Biennálé

#ÁTIRÁNYÍTÁS Velencei biennálé.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Velencei Biennálé · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Veszprém · Többet látni »

Veszprémi Petőfi Színház

A Veszprémi Petőfi Színház a város színházainak egyike.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Veszprémi Petőfi Színház · Többet látni »

Victor Horta

Victor Horta (Gent, 1861. január 6. – Brüsszel, 1947. szeptember 9.) belga építész és iparművész.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Victor Horta · Többet látni »

Vidor Emil

Vidor Emil (Pest, 1867. március 27. – Budapest, 1952. június 8.) magyar szecessziós műépítész, a Palatinus-házak tervezője, a nagypolgári villaépítészet mestere.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Vidor Emil · Többet látni »

Wälder Gyula

Budapest, Madách téri bérház (1937–38) Szent Márton-templom az 1930-as bővítést követően Szombathely, Domonkos kultúrház Wälder Gyula (Szombathely, 1884. február 25. – Budapest, 1944. június 10.) magyar építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Wälder Gyula · Többet látni »

Wechselmann Ignác

#ÁTIRÁNYÍTÁS Wechselman Ignác.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Wechselmann Ignác · Többet látni »

Wekerle Sándor (miniszterelnök)

Idősebb Wekerle Sándor (Mór, 1848. november 14. – Budapest, 1921. augusztus 26.) magyar jogász, politikus, szabadkőműves, előbb a Szapáry-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke először a Szabadelvű Párt színeiben 1892 és 1895 között, majd kétszer az Országos Alkotmánypárt színeiben 1906 és 1910, valamint 1917 és 1918 között.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Wekerle Sándor (miniszterelnök) · Többet látni »

Wekerletelep

A Wekerletelep, régi hivatalos nevén Kispesti Állami Munkástelep Budapest XIX. kerülete egyik sajátos karakterű városrésze, amely a 20. század elején keletkezett a Kispesthez tartozó területen végrehajtott tervszerű állami építkezés eredményeként.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Wekerletelep · Többet látni »

William Morris

William Morris (Walthamstow, 1834. március 24. – London, 1896. október 3.) angol festőművész, iparművész, író, költő, szocialista aktivista.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és William Morris · Többet látni »

Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Ybl Lajos

Ybl Lajos lovag, teljes születési nevén Ybl Lajos János Mihály (Pest, 1855. szeptember 25. – Budapest, 1934. január 24.) műépítész, várkapitány.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Ybl Lajos · Többet látni »

Ybl Miklós

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ybl Miklós (építész, 1814–1891).

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Ybl Miklós · Többet látni »

Zürich

Zürich Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Zürich · Többet látni »

Zebegény

Zebegény (szlovákul Zebegíň) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Zebegény · Többet látni »

Zielinski Szilárd

Zielinski Szilárd mellszobra Szegeden Zielinski Szilárd (Mátészalka, 1860. május 1. – Budapest, 1924. április 24.) építőmérnök, műegyetemi tanár, a magyarországi vasbetonépítés úttörője.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Zielinski Szilárd · Többet látni »

Zrumeczky Dezső

Kistapolcsányi, zrumovai és csácai Zrumeczky Dezső András Kálmán, néhol Zrumetzky Dezső néven (Inárcspuszta, 1883. augusztus 17. – Budapest, 1917. január 31.) magyar népies stílusú építész, grafikus.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Zrumeczky Dezső · Többet látni »

Zsinagóga (Hódmezővásárhely)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hódmezővásárhelyi zsinagóga.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Zsinagóga (Hódmezővásárhely) · Többet látni »

Zsolnay Miklós

#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsolnay család#Zsolnay Miklós Kategória:1857-ben született személyek Kategória:1922-ben elhunyt személyek Miklós Kategória:Magyar üzletemberek Kategória:Pécsiek.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Zsolnay Miklós · Többet látni »

Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 1999-ben a Zsolnay Porcelángyár Rt. szétválásakor jött létre.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. · Többet látni »

Zsolnay-mauzóleum

A Zsolnay-mauzóleum Pécs „Ledina” nevű városrészén található épület, amely a Zsolnay család temetkezési helye volt.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és Zsolnay-mauzóleum · Többet látni »

1896-os millenniumi ünnepségek

300px Az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik (millenniumi) évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat volt országszerte 1896.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és 1896-os millenniumi ünnepségek · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Szecessziós építészet Magyarországon és 19. század · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező