Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
53 kapcsolatok: Bereg vármegye, Bihar vármegye, Borovszky Samu, Csehszlovákia, Csenger, Csengeri járás, Erdőd (Románia), Fehérgyarmat, Fehérgyarmati járás, Györffy György, I. István magyar király, Kaplon nemzetség, Kővárvidék, Királyi vármegye, Lápos (folyó), Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Máramaros vármegye, Mátészalka, Mátészalkai járás, Nagybánya, Nagykároly, Nagypalád, Nagysomkút, Nagyszőlősi járás, Németek, Partium, Románia, Románok, Szabolcs megye, Szabolcs vármegye, Szabolcs-Szatmár megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története, Szamos, Szatmár megye, Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye, Szatmár-Bereg megye, Szatmárnémeti, Szatmárvár, Szilágy vármegye, Szinérváralja, Szlovákok, Szolnok-Doboka vármegye, Túr, Trianoni békeszerződés, Ugocsa vármegye, Ukrajna, 1891, ..., 1910, 1920, 1950-es megyerendezés. Bővíteni index (3 több) »
Bereg vármegye
Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.
Új!!: Szatmár vármegye és Bereg vármegye · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Szatmár vármegye és Bihar vármegye · Többet látni »
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Új!!: Szatmár vármegye és Borovszky Samu · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Szatmár vármegye és Csehszlovákia · Többet látni »
Csenger
Csenger teljes címere Csenger város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járás székhelye.
Új!!: Szatmár vármegye és Csenger · Többet látni »
Csengeri járás
A Csengeri járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Szatmár vármegye és Csengeri járás · Többet látni »
Erdőd (Románia)
Erdőd (románul Ardud, németül Erdeed) kisváros Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében.
Új!!: Szatmár vármegye és Erdőd (Románia) · Többet látni »
Fehérgyarmat
Fehérgyarmat város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járás székhelye.
Új!!: Szatmár vármegye és Fehérgyarmat · Többet látni »
Fehérgyarmati járás
A Fehérgyarmati járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Szatmár vármegye és Fehérgyarmati járás · Többet látni »
Györffy György
Szigethi és nádudvari Györffy György (Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.) Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a történettudomány kandidátusa.
Új!!: Szatmár vármegye és Györffy György · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Szatmár vármegye és I. István magyar király · Többet látni »
Kaplon nemzetség
Kaplon nemzetség (Caplon, Coplyon, Caplan, Coplyan, Kaplony, Kaplyon, Kaplyn, Koplon, Koplen, Kopplyan) Árpád-kori nemzetség, amelyet a honfoglaló ősök egyenes leszármazójának tartanak.
Új!!: Szatmár vármegye és Kaplon nemzetség · Többet látni »
Kővárvidék
az első katonai felmérésen A kovási fatemplom Teleki-kastély kertjében Csernefalva Groppa A nyárfási fatemplom Drágavilma Kővárvidék (Kővár vidéke, Kővár-vidék, vagy) a vármegyerendszertől különálló közigazgatási egység volt a történeti Partiumban.
Új!!: Szatmár vármegye és Kővárvidék · Többet látni »
Királyi vármegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vármegye.
Új!!: Szatmár vármegye és Királyi vármegye · Többet látni »
Lápos (folyó)
A Lápos a Szamos jobb oldali mellékfolyója Romániában, Máramaros megyében.
Új!!: Szatmár vármegye és Lápos (folyó) · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Szatmár vármegye és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Szatmár vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szatmár vármegye és Magyarország · Többet látni »
Máramaros vármegye
Máramaros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Máramaros vármegye (németül: Maramuresch; románul: Maramureș; latinul: Maramarosiensis, Marmarosiensis, Maramarusiensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Új!!: Szatmár vármegye és Máramaros vármegye · Többet látni »
Mátészalka
Mátészalka város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járás székvárosa.
Új!!: Szatmár vármegye és Mátészalka · Többet látni »
Mátészalkai járás
A Mátészalkai járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Szatmár vármegye és Mátészalkai járás · Többet látni »
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Új!!: Szatmár vármegye és Nagybánya · Többet látni »
Nagykároly
Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Szatmár vármegye és Nagykároly · Többet látni »
Nagypalád
Nagypalád (ukránul Велика Паладь (Velika Palagy / Velyka Palad')) falu Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járásban.
Új!!: Szatmár vármegye és Nagypalád · Többet látni »
Nagysomkút
Nagysomkút (románul Șomcuta Mare, németül Gross-Schomkut) fiatal város Romániában Máramaros megyében.
Új!!: Szatmár vármegye és Nagysomkút · Többet látni »
Nagyszőlősi járás
A Nagyszőlősi járás (magyar átrásban: Vinohragyivszkij rajon) egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között.
Új!!: Szatmár vármegye és Nagyszőlősi járás · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Szatmár vármegye és Németek · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Szatmár vármegye és Partium · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Szatmár vármegye és Románia · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Szatmár vármegye és Románok · Többet látni »
Szabolcs megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabolcs vármegye.
Új!!: Szatmár vármegye és Szabolcs megye · Többet látni »
Szabolcs vármegye
Szabolcs vármegye (németül: Saboltsch) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén.
Új!!: Szatmár vármegye és Szabolcs vármegye · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye.
Új!!: Szatmár vármegye és Szabolcs-Szatmár megye · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye.
Új!!: Szatmár vármegye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története.
Új!!: Szatmár vármegye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története · Többet látni »
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Szatmár vármegye és Szamos · Többet látni »
Szatmár megye
Szatmár megye Románia északnyugati részén helyezkedik el.
Új!!: Szatmár vármegye és Szatmár megye · Többet látni »
Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye
Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.
Új!!: Szatmár vármegye és Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye · Többet látni »
Szatmár-Bereg megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye.
Új!!: Szatmár vármegye és Szatmár-Bereg megye · Többet látni »
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Új!!: Szatmár vármegye és Szatmárnémeti · Többet látni »
Szatmárvár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szatmárnémeti.
Új!!: Szatmár vármegye és Szatmárvár · Többet látni »
Szilágy vármegye
Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Szatmár vármegye és Szilágy vármegye · Többet látni »
Szinérváralja
római katolikus templom görögkatolikus) templom A zsinagóga Szinérváralja, 1907-ig Szinyérváralja (románul Seini, németül Warolli vagy Leuchtenburg) város Romániában, Máramaros megyében.
Új!!: Szatmár vármegye és Szinérváralja · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Szatmár vármegye és Szlovákok · Többet látni »
Szolnok-Doboka vármegye
Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szolnok-Doboka vármegye (németül: Sollnok-Dobeschdorf) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Szatmár vármegye és Szolnok-Doboka vármegye · Többet látni »
Túr
A Túr (románul Tur) folyó a Tisza egyik bal oldali mellékfolyója Romániában és Magyarországon.
Új!!: Szatmár vármegye és Túr · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Szatmár vármegye és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Ugocsa vármegye
Ugocsa vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében, utolsó székhelye Nagyszőlős volt.
Új!!: Szatmár vármegye és Ugocsa vármegye · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Szatmár vármegye és Ukrajna · Többet látni »
1891
Nincs leírás.
Új!!: Szatmár vármegye és 1891 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Szatmár vármegye és 1910 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Szatmár vármegye és 1920 · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Szatmár vármegye és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
