Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Buda (történelmi település), Fiume, Habsburg–Lotaringiai Sándor Lipót magyar nádor, József nádor, Magyarország, Március 2., Muraszombat, Nádor, Szapáry család, Szécsisziget, Szerém vármegye, Vágváralja, 1711, 1719, 1757, 1759, 1790–91-es országgyűlés, 1792, 1796, 1815.
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Szapáry János és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Fiume
--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Új!!: Szapáry János és Fiume · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Sándor Lipót magyar nádor
Habsburg–Lotaringiai Sándor Lipót főherceg (Firenze, 1772. augusztus 14. – Laxenburg, Alsó-Ausztria, 1795. július 12.), osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Toszkána hercege, 1790-től haláláig Magyarország nádora.
Új!!: Szapáry János és Habsburg–Lotaringiai Sándor Lipót magyar nádor · Többet látni »
József nádor
Habsburg József nádor, József Antal főherceg (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) (Firenze, 1776. március 9. – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. u. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún.
Új!!: Szapáry János és József nádor · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szapáry János és Magyarország · Többet látni »
Március 2.
Névnapok: Lujza + Absa, Absolon, Axel, Harri, Harriet, Hendrik, Henriett, Henrietta, Henrik, Kada, Károly, Lél, Szendile.
Új!!: Szapáry János és Március 2. · Többet látni »
Muraszombat
Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.
Új!!: Szapáry János és Muraszombat · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: Szapáry János és Nádor · Többet látni »
Szapáry család
A szapári, muraszombaii és széchyszigeti gróf '''Szapáry''' család címere (a Siebmacher féle könyvből). A címert 1620. július 6-án szerezte meg a család adományként II. Ferdinánd magyar királytól Báró Szapáry Péter (fl. 1630-1703), a család vagyonának és tekintélyének megalapozója (ismeretlen festő) Barabás Miklós festménye) Gróf Szapáry Géza (1828–1898) politikus, Zala vármegye főispánja, fiumei kormányzó. (Barabás Miklós festménye) Gróf Szapáry Gyula (1832–1905), Magyarország miniszterelnöke. (Ábrányi Lajos alkotása) A szapári, muraszombati és széchyszigeti gróf Szapáry család régi magyar nemesi család.
Új!!: Szapáry János és Szapáry család · Többet látni »
Szécsisziget
Szécsisziget község Zala vármegyében, a Lenti járásban.
Új!!: Szapáry János és Szécsisziget · Többet látni »
Szerém vármegye
Szerém vármegye (németül Komitat Syrmien, horvátul Srijem / Srijemska županija, szlovákul Srijemská župa, szerbül: Срем) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.
Új!!: Szapáry János és Szerém vármegye · Többet látni »
Vágváralja
Vágváralja (1899-ig Vág-Podhrágy, szlovákul Považské Podhradie) Vágbeszterce településrésze Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágbesztercei járásában.
Új!!: Szapáry János és Vágváralja · Többet látni »
1711
Nincs leírás.
Új!!: Szapáry János és 1711 · Többet látni »
1719
Nincs leírás.
Új!!: Szapáry János és 1719 · Többet látni »
1757
Nincs leírás.
Új!!: Szapáry János és 1757 · Többet látni »
1759
Nincs leírás.
Új!!: Szapáry János és 1759 · Többet látni »
1790–91-es országgyűlés
II. Lipót magyar küldöttséget fogad, 1790. augusztus 20. Az 1790–91-es országgyűlés negyed évszázados szünet után összehívott magyar országgyűlés volt, amely felélesztette a rendek és az uralkodó együttműködését.
Új!!: Szapáry János és 1790–91-es országgyűlés · Többet látni »
1792
Tuileriák palotájának megrohamozása.
Új!!: Szapáry János és 1792 · Többet látni »
1796
Nincs leírás.
Új!!: Szapáry János és 1796 · Többet látni »
1815
Nincs leírás.
Új!!: Szapáry János és 1815 · Többet látni »
