Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
40 kapcsolatok: Adud ad-Daula, Aleppó, Arab írás, Bagdad, Bahá ad-Daula, Baszra, Beduin, Bizánci Birodalom, Buvajhidák, Dijár Bakr, Dijár Rabía, Dzsazíra, Dzsibál, Fársz, Gorgán, Huzesztán, Kermán, Konstantinápoly, Kurdok, Mezopotámia, Moszul, Muajjid ad-Daula, Nisibis, Omán, Perzsa-öböl, Saraf ad-Daula, Siráz, 964, 983, 984, 985, 986, 987, 989, 990, 991, 993, 994, 995, 998.
Adud ad-Daula
Adud ad-Daula (tudományos átiratban ʿAḍud ad-Dawla, arab betűkkel عضد الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá Fanná Huszrau (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ Fannā Ḫusraw, arab betűkkel أبو شجاع فناخسرو; Iszfahán, 936. szeptember 24. – Bagdad, 983. március 26.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának legjelentősebb tagja, Mezopotámia és Irán nagy részének egyesítője volt.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Adud ad-Daula · Többet látni »
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Aleppó · Többet látni »
Arab írás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arab ábécé.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Arab írás · Többet látni »
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Bagdad · Többet látni »
Bahá ad-Daula
Bahá ad-Daula (tudományos átiratban Bahāʾ ad-Dawla, arab betűkkel بهاء الدولة), eredeti nevén Abu Naszr Fírúz (tudományos átiratban Abū Naṣr Fīrūz, arab betűkkel أبو نصر فيروز; Siráz?, 970 k. – Arradzsán, 1012. december 22.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Mezopotámia ura, később Kermán és Fársz fejedelme is volt.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Bahá ad-Daula · Többet látni »
Baszra
Baszra vagy el-Baszra (arabul البصرة – al-Baṣra, átírásváltozata al-Başrah, magyarul időnként Bászra) város Irak délkeleti peremén, Baszra kormányzóság székhelye, az ország harmadik legnépesebb városa (2 010 000 fő, 2012, becslés).
Új!!: Szamszám ad-Daula és Baszra · Többet látni »
Beduin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Beduinok.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Beduin · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Buvajhidák
A Buvajhidák vagy Bújidák egy iráni származású síita emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században, melyek 945–1055 között az Abbászida kalifákat is ellenőrzésük alatt tartották Bagdadban.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Buvajhidák · Többet látni »
Dijár Bakr
Dijár Bakr (arab írással ديار بكر) a középkori muszlim világban Felső-Mezopotámia (arab nevén Dzsazíra) egyik tartománya volt.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Dijár Bakr · Többet látni »
Dijár Rabía
Dijár Rabía (arab írással ديار ربيعة) a középkori muszlim világban Felső-Mezopotámia (arab nevén Dzsazíra) egyik tartománya volt.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Dijár Rabía · Többet látni »
Dzsazíra
Az al-'''Dzsazíra''' régió Felső-Mezopotámia, arab nevén al-Dzsazíra („a sziget”; arab betűkkel الجزيرة) a középkori muszlim világ egyik nagy régiója volt.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Dzsazíra · Többet látni »
Dzsibál
Dzsibál egy 19. századi térképen A Dzsibál (arab betűkkel الجبال, tudományos átiratban al-Ǧibāl, jelentése: „a hegyek”), 12. századtól használatos elnevezéssel Perzsa-Irak (arabul العراق العجمي, tudományosan al-ʿIrāq al-ʿaǧamī, magyarosan al-Irák al-adzsami) történeti földrajzi régió.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Dzsibál · Többet látni »
Fársz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fársz tartomány.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Fársz · Többet látni »
Gorgán
Gorgán (Gorgan, perzsa nyelven: گرگان) korábban Astrabad vagy Astarabad (استرآباد) Gulisztán tartomány fővárosa Iránban.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Gorgán · Többet látni »
Huzesztán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Huzesztán tartomány.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Huzesztán · Többet látni »
Kermán
Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Kermán · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Konstantinápoly · Többet látni »
Kurdok
A kurdok az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó kurd nyelvet beszélő népcsoport.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Kurdok · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Mezopotámia · Többet látni »
Moszul
Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Moszul · Többet látni »
Muajjid ad-Daula
Muajjid ad-Daula (tudományos átiratban Muʾayyid ad-Dawla, arab betűkkel مؤيد الدولة), eredeti nevén Abu Manszúr Búja (tudományos átiratban Abū Manṣūr Būya, arab betűkkel أبو منصور بوية; ? – Gorgán, 984 januárja) dzsibáli fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Rukn ad-Daula fia volt.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Muajjid ad-Daula · Többet látni »
Nisibis
#ÁTIRÁNYÍTÁS Niszibisz.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Nisibis · Többet látni »
Omán
Omán vagy hivatalos nevén az Ománi Szultanátus (arab: سلْطنةُ عُمان) Magyarországnál háromszor nagyobb területű ország az Arab-félsziget délkeleti peremén.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Omán · Többet látni »
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Perzsa-öböl · Többet látni »
Saraf ad-Daula
Saraf ad-Daula (tudományos átiratban Šaraf ad-Dawla, arab betűkkel شرف الدولة), eredeti nevén Abu l-Favárisz Sírdíl vagy Sírzíl (tudományos átiratban Abū l-Fawāris Šīrdīl/Šīrzīl, arab betűkkel أبو الفوارس شيرديل; Siráz?, 962/963 – Bagdad, 989. szeptember 6.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Kermán és Fársz fejedelme, később főemír és Mezopotámia ura volt.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Saraf ad-Daula · Többet látni »
Siráz
Az Eram Kert, Siráz legnépszerűbb kertje. Siráz város Irán délnyugati részében, Teherántól 942 km-re.
Új!!: Szamszám ad-Daula és Siráz · Többet látni »
964
Nincs leírás.
Új!!: Szamszám ad-Daula és 964 · Többet látni »
983
Nincs leírás.
Új!!: Szamszám ad-Daula és 983 · Többet látni »
984
Nincs leírás.
Új!!: Szamszám ad-Daula és 984 · Többet látni »
985
Nincs leírás.
Új!!: Szamszám ad-Daula és 985 · Többet látni »
986
Nincs leírás.
Új!!: Szamszám ad-Daula és 986 · Többet látni »
987
Nincs leírás.
Új!!: Szamszám ad-Daula és 987 · Többet látni »
989
Nincs leírás.
Új!!: Szamszám ad-Daula és 989 · Többet látni »
990
Nincs leírás.
Új!!: Szamszám ad-Daula és 990 · Többet látni »
991
Nincs leírás.
Új!!: Szamszám ad-Daula és 991 · Többet látni »
993
Nincs leírás.
Új!!: Szamszám ad-Daula és 993 · Többet látni »
994
Kategória:10. század.
Új!!: Szamszám ad-Daula és 994 · Többet látni »
995
Nincs leírás.
Új!!: Szamszám ad-Daula és 995 · Többet látni »
998
Nincs leírás.
Új!!: Szamszám ad-Daula és 998 · Többet látni »
