Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
24 kapcsolatok: A Hírnök (folyóirat), Debrecen, Debreceni Egyetem, Doktorátus, Dsida Jenő, Erdély, Erdélyi Magyar Lányok, Költészet, Magyar Nép (hetilap), Magyarország, Második világháború, Nagyvárad, Novella, November 22., November 25., Olaszország, Politika, Szalacs, Szilágyság (hetilap), Szilágysomlyó, Teológia, Zilah, 1900, 1956.
A Hírnök (folyóirat)
A Hírnök (1903–1942) katolikus családok társadalmi, irodalmi és művészeti folyóirata; kéthetenként, majd havonta jelent meg; P. Trefán Leonárd egy általa 1903-ban alapított római katolikus hitbuzgalmi közlönyből (Szt Ferenc Hírnöke /1903–1921/) alakította át az 1921.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és A Hírnök (folyóirat) · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Debrecen · Többet látni »
Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem (röviden: DE) Magyarországon, Debrecen városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Debreceni Egyetem · Többet látni »
Doktorátus
A doktorátus legtöbb országban a legmagasabb tudományos fokozat.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Doktorátus · Többet látni »
Dsida Jenő
Muhi Sándor tusrajza Dsida Jenőről (1994) Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Dsida Jenő · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Magyar Lányok
Az Erdélyi Magyar Lányok ifjúsági folyóirat volt Kolozsvárt 1920.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Erdélyi Magyar Lányok · Többet látni »
Költészet
A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Költészet · Többet látni »
Magyar Nép (hetilap)
Magyar Nép Politikai, gazdasági, szépirodalmi képes hetilap.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Magyar Nép (hetilap) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Második világháború · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Nagyvárad · Többet látni »
Novella
A novella a szépirodalomhoz tartozó kisepikai műfaj.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Novella · Többet látni »
November 22.
Névnapok: Cecília + Áprilka, Cecilla, Célia, Cicelle, Cilla, Csilla, Filemon, Seila, Sejla, Zéta.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és November 22. · Többet látni »
November 25.
1981 óta a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és November 25. · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Olaszország · Többet látni »
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Politika · Többet látni »
Szalacs
Szalacs (románul Sălacea) település Bihar megyében, Romániában.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Szalacs · Többet látni »
Szilágyság (hetilap)
Szilágyság – Zilahon megjelent politikai és társadalmi hetilap.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Szilágyság (hetilap) · Többet látni »
Szilágysomlyó
Szilágysomlyó központja Szilágysomlyó környéke 1769–1773 között Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Szilágysomlyó · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Teológia · Többet látni »
Zilah
Zilah (e. vagy, románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és Zilah · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és 1900 · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Szalacsi Rácz Imre és 1956 · Többet látni »
