Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
61 kapcsolatok: Alsószölnök, Ausztria, Bassa Iván, Bándol, Bántornya, Belatinc, Budapest, Csendlak, Cserföld, Február 2., Horvát nyelv, Horvátok, Július 2., Jugoszlávia, Katolicizmus, Kühár István (katolikus pap), Küzmics Miklós, Klekl József (politikus), Kossics József, Magyarország, Magyarországi horvátok, Magyarországi szlovének, Német nyelv, Pápoc, Rohonc, Sopron vármegye, Szeptember 22., Szeptember 24., Szlovén Néppárt, Szlovén nyelv, Szlovénia, Szlovenszka krajina, Szombathely, Tótszentmárton, Tiborfa, Vas vármegye, Vashidegkút, Vend nyelv, Vendvidék, Zalaegerszeg, 1816, 1874, 1899, 1900, 1902, 1904, 1905, 1906, 1907, 1909, ..., 1910, 1913, 1914, 1917, 1918, 1928, 1930, 1931, 1941, 2003, 2006. Bővíteni index (11 több) »
Alsószölnök
Alsószölnök község Vas vármegyében, a Szentgotthárdi járásban.
Új!!: Szakovics József és Alsószölnök · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Szakovics József és Ausztria · Többet látni »
Bassa Iván
Bassa Iván szlovénül Ivan Baša (Belatinc, 1875. április 11. – Bagonya, 1931. február 13.) magyarországi szlovén katolikus lelkipásztor, író, a történelmi Vendvidék (ma nagyrészt a Muravidék) trianoni békeszerződés utáni politikai vezetője, a Szlovén Néppárt tagja.
Új!!: Szakovics József és Bassa Iván · Többet látni »
Bándol
Bándol (németül Weiden bei Rechnitz, horvátul Bandol, vendül Bándoul) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Új!!: Szakovics József és Bándol · Többet látni »
Bántornya
Bántornya település és a hasonló nevű község központja a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban, Szlovéniában.
Új!!: Szakovics József és Bántornya · Többet látni »
Belatinc
Belatinc (szlovénül Beltinci, vendül Böltinci, régebben Belotinci, németül Fellsdorf) település és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban.
Új!!: Szakovics József és Belatinc · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Szakovics József és Budapest · Többet látni »
Csendlak
Csendlak (1887-ig Tissina) főleg szlovének által lakott falu és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska statisztikai régióban.
Új!!: Szakovics József és Csendlak · Többet látni »
Cserföld
Cserföld (korábban Cserencsócz) falu és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban.
Új!!: Szakovics József és Cserföld · Többet látni »
Február 2.
Névnapok: Aida, Karolina + Adna, Apor, Aporka, Bodó, Brúnó, Brútusz, Johanna, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Milli, Mimi, Miriam, Mirjam, Opika, Teofánia, Tifani, Virgínia.
Új!!: Szakovics József és Február 2. · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szakovics József és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Szakovics József és Horvátok · Többet látni »
Július 2.
Névnapok: Ottó + Jenő, Manyi, Marcián, Maréza, Mária, Mia, Miett, Mietta, Odin, Ottokár, Sarolt, Várkony.
Új!!: Szakovics József és Július 2. · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szakovics József és Jugoszlávia · Többet látni »
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Új!!: Szakovics József és Katolicizmus · Többet látni »
Kühár István (katolikus pap)
Kühár István (szlovénül Števan Kühar) (Gradiscsa, 1887. augusztus 28. – Belatinc, 1922. január 1.) szlovén római katolikus pap, szerkesztő, a Vendvidék első világháború korabeli politikai életének egy fontos alakja, ugyanis a Szlovén Néppárt tagjaként részt a Szlovenszka krajina program kialakításában.
Új!!: Szakovics József és Kühár István (katolikus pap) · Többet látni »
Küzmics Miklós
Radgonában Weitzinger János nyomdász újra kiadta, az átdolgozó azonban ismeretlen. A könyv otthoni használatra és templomi fölolvasásra egyaránt való, továbbá imádságokat és egyházi énekeket is tartalmaz. Küzmics Miklós vendül és szlovénül Mikloš Küzmič, németesen Nikolaus Küzmitsch (Alsócsalogány, 1737. szeptember 15. k. – Felsőszentbenedek, 1804. április 11.) magyarországi szlovén (vend) római katolikus plébános, imakönyvszerkesztő, bibliafordító, vallási író, a tótsági kerület esperese.
Új!!: Szakovics József és Küzmics Miklós · Többet látni »
Klekl József (politikus)
Klekl József, (Krajna, 1874. október 13. – Muraszombat, 1948. május 30.) magyarországi szlovén római katolikus pap, politikai vezető.
Új!!: Szakovics József és Klekl József (politikus) · Többet látni »
Kossics József
Kossics József 2001-ben felújított sírja a felsőszölnöki temetőben Kossics József szlovénul: Jožef Košič, az 1981-es Magyar életrajzi lexikonban nevét Kossits formában írják (Bagonya, 1788. október 9. – Felsőszölnök, 1867. december 26.) plébános, etnográfus, író, nyelvész, költő és történész volt egy személyben.
Új!!: Szakovics József és Kossics József · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szakovics József és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi horvátok
Szalántai bosnyák népviselet Bunyevác lány népviseletben 280px 2014-es magyarországi országgyűlési választások horvát nemzetiségi listáját népszerűsítő plakát A horvátok Magyarországon az egyik hivatalosan elismert nemzeti kisebbség.
Új!!: Szakovics József és Magyarországi horvátok · Többet látni »
Magyarországi szlovének
A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.
Új!!: Szakovics József és Magyarországi szlovének · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Szakovics József és Német nyelv · Többet látni »
Pápoc
Pápoc község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.
Új!!: Szakovics József és Pápoc · Többet látni »
Rohonc
Rohonc (vendül Rohunc) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.
Új!!: Szakovics József és Rohonc · Többet látni »
Sopron vármegye
Sopron vármegye (németül: Komitat Ödenburg, latinul: Comitatus Soproniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Szakovics József és Sopron vármegye · Többet látni »
Szeptember 22.
Névnapok: Móric + Armida, Armilla, Emerita, Írisz, Marót, Maurícia, Mór, Ottó, Tamás, Zelinda, Zella, Zöldike, Zsella Ez az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség napja és az ősz (a déli félgömbön a tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: Szakovics József és Szeptember 22. · Többet látni »
Szeptember 24.
Névnapok: Gellért, Mercédesz + Gerda, Gerhárd, Giszmunda, Grizelda, Grizeldisz, Mária, Meredisz, Zelda.
Új!!: Szakovics József és Szeptember 24. · Többet látni »
Szlovén Néppárt
A Szlovén Néppárt néhol Vend Néppárt (vendül Slovenska lüdska stranka) regionális szlovén nemzetiségi párt Magyarországon, amelyet Ivanóczy Ferenc hozott létre 1895-ben.
Új!!: Szakovics József és Szlovén Néppárt · Többet látni »
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szakovics József és Szlovén nyelv · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Szakovics József és Szlovénia · Többet látni »
Szlovenszka krajina
Szlovenszka krajina (szlovénül Slovenska krajina, régiesebb formában Szlovenszka kraina) összetett fogalom, amely egyrészről földrajzi, másrészről történelmi és politikai jelleget takar.
Új!!: Szakovics József és Szlovenszka krajina · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Szakovics József és Szombathely · Többet látni »
Tótszentmárton
A tótszentmártoni templom előtt álló Szent Flórián-szobor egy a települést sújtó régi tűzvésznek állít emléket Tótszentmárton község Zala vármegyében, a Letenyei járásban található.
Új!!: Szakovics József és Tótszentmárton · Többet látni »
Tiborfa
Tiborfa (korábban Tivadarc) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Szakovics József és Tiborfa · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Szakovics József és Vas vármegye · Többet látni »
Vashidegkút
Vashidegkút falu és községközpont Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Szakovics József és Vashidegkút · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Szakovics József és Vend nyelv · Többet látni »
Vendvidék
A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas vármegye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.
Új!!: Szakovics József és Vendvidék · Többet látni »
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Szakovics József és Zalaegerszeg · Többet látni »
1816
Gróf Nemes Ádám, az Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója.
Új!!: Szakovics József és 1816 · Többet látni »
1874
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1874 · Többet látni »
1899
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1899 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Szakovics József és 1900 · Többet látni »
1902
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1902 · Többet látni »
1904
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1904 · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1905 · Többet látni »
1906
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1906 · Többet látni »
1907
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1907 · Többet látni »
1909
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1909 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1910 · Többet látni »
1913
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1913 · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1914 · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1917 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1918 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1928 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1930 · Többet látni »
1931
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1931 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Szakovics József és 1941 · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Szakovics József és 2003 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Szakovics József és 2006 · Többet látni »
