Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Abakan (folyó), Altaj, Amfibolit, Angara, Archaikum, Bajkál-tó, Bajkálmellék, Belső-Ázsia, Csuna, Gleccser, Gneisz, Homokkő, Irkut, Jenyiszej, Kan (folyó), Közép-szibériai-fennsík, Kitoj, Krasznojarszk, Krasznojarszki-víztározó, Kuznyecki-Alatau, Mészkő (kőzet), Minuszinszki-medence, Mongólia, Mongol nyelv, Oka (Angara), Orosz nyelv, Oroszország, Pala (kőzet), Paleozoikum, Szajano-susenszkojei vízerőmű, Szibéria déli hegyvidékei, Tuba (folyó).
Abakan (folyó)
Az Abakan (oroszul Абакан, hakaszul Ағбан) folyó Oroszország ázsiai részén, Szibéria déli részén, Hakaszföldön.
Új!!: Szajánok és Abakan (folyó) · Többet látni »
Altaj
Az Altaj (IPA /ɑːlˈtaɪ/), más néven Altaj-hegység, egy röghegység Közép- és Kelet-Ázsiában, Oroszország, Kína, Mongólia és Kazahsztán közös határvidékén és ahol az Irtisz és az Ob folyók forrásvidéke található.
Új!!: Szajánok és Altaj · Többet látni »
Amfibolit
Késői törésnyomokat mutató új-zélandi amfibolit, zöld hornblende és klorit tartalommal Az amfibolit bázisos összetételű, közepesfokú mezometamorfózis (T.
Új!!: Szajánok és Amfibolit · Többet látni »
Angara
Az Angara folyó Oroszországban, a délkelet-szibériai térségben, a Jenyiszej jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Szajánok és Angara · Többet látni »
Archaikum
Az archaikum (vagy régebbi elnevezéssel azoikum, esetleg ősidő) a földtörténet egy eonja.
Új!!: Szajánok és Archaikum · Többet látni »
Bajkál-tó
A Bajkál-tó (burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) egy tektonikus eredetű hasadéktó amely a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található.
Új!!: Szajánok és Bajkál-tó · Többet látni »
Bajkálmellék
A Bajkálmellék tájegység (nagytáj) Oroszországban, Szibéria déli hegyvidékeinek része.
Új!!: Szajánok és Bajkálmellék · Többet látni »
Belső-Ázsia
Belső-Ázsia Ázsia belső, száraz, nomadizmusra alkalmas, történeti-földrajzi-kulturális tényezők alapján lehatárolt területeinek elnevezése.
Új!!: Szajánok és Belső-Ázsia · Többet látni »
Csuna
A Csuna (neve a felső szakaszán: Uda), folyó Oroszország ázsiai részén, az Irkutszki területen és a Krasznojarszki határterületen.
Új!!: Szajánok és Csuna · Többet látni »
Gleccser
A gleccser olyan jégtömeg, amely hóból alakul ki a hegységekben, és a gravitáció hatására lassan csúszik lefelé a jellegzetesen U keresztmetszetű gleccservölgyekben.
Új!!: Szajánok és Gleccser · Többet látni »
Gneisz
250px A gneisz vagy másképp gnejsz, gnájsz, metamorf kőzet, amely közepes vagy nagy fokú metamorfózison ment keresztül.
Új!!: Szajánok és Gneisz · Többet látni »
Homokkő
A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.
Új!!: Szajánok és Homokkő · Többet látni »
Irkut
Az Irkut (burját nyelven Эрхүү мγрэн) folyó Oroszország ázsiai részén, Burjátföldön és az Irkutszki területen; az Angara bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Szajánok és Irkut · Többet látni »
Jenyiszej
A Jenyiszej (oroszul: Енисей) – szibériai folyó, vízhozamát tekintve Oroszország legnagyobb, vízgyűjtőjének területét tekintve (az Ob után) második legnagyobb folyója.
Új!!: Szajánok és Jenyiszej · Többet látni »
Kan (folyó)
A Kan (oroszul Кан) folyó Oroszország ázsiai részén, Szibériában, a Krasznojarszki határterületen.
Új!!: Szajánok és Kan (folyó) · Többet látni »
Közép-szibériai-fennsík
A Közép-szibériai-fennsík (oroszul Среднесибирское плоскогорье) tájegység Oroszország ázsiai részén.
Új!!: Szajánok és Közép-szibériai-fennsík · Többet látni »
Kitoj
A Kitoj folyó Oroszország ázsiai részén, az Irkutszki területen és Burjátföldön.
Új!!: Szajánok és Kitoj · Többet látni »
Krasznojarszk
Krasznojarszk (oroszul Красноярск) város Oroszország ázsiai részén, Szibériában, a transzszibériai vasútvonal 4098.
Új!!: Szajánok és Krasznojarszk · Többet látni »
Krasznojarszki-víztározó
A Krasznojarszki-víztározó (oroszul Красноярское водохранилище) Oroszország ázsiai részén, Szibériában, a Jenyiszejen kialakított mesterséges tó.
Új!!: Szajánok és Krasznojarszki-víztározó · Többet látni »
Kuznyecki-Alatau
A Kuznyecki-Alatau (oroszul Кузнецкий Алатау) hegység Oroszországban, Nyugat-Szibéria déli részén; közigazgatásilag a Kemerovói területhez és Hakaszföldhöz tartozik.
Új!!: Szajánok és Kuznyecki-Alatau · Többet látni »
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Új!!: Szajánok és Mészkő (kőzet) · Többet látni »
Minuszinszki-medence
A Minuszinszki-medence (orosz nyelven: Минусинская котловина) Oroszország ázsiai részén, az Altaj–Szaján földrajzi régióban elterülő, hegyekkel övezett medence a Krasznojarszki határterület déli részén és Hakaszföldön.
Új!!: Szajánok és Minuszinszki-medence · Többet látni »
Mongólia
Mongólia Belső-Ázsiában található ország.
Új!!: Szajánok és Mongólia · Többet látni »
Mongol nyelv
A mongol nyelv ((mongol helA hel szóban a h úgy ejtendő, mint a magyar ihletben.), klasszikus mongol betűkkel: 17px, ejtsd: Mongɣul kele) a mongol nyelvcsalád legközismertebb tagja és Mongólia lakóinak legfontosabb nyelve, ahol hivatalosan a cirill ábécével írnak.
Új!!: Szajánok és Mongol nyelv · Többet látni »
Oka (Angara)
Az Oka folyó Oroszország ázsiai részén, Burjátföldön és az Irkutszki területen; az Angara bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Szajánok és Oka (Angara) · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Szajánok és Orosz nyelv · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Szajánok és Oroszország · Többet látni »
Pala (kőzet)
Pala A pala a kevéssé átalakult metamorf kőzetek egy sajátos csoportja.
Új!!: Szajánok és Pala (kőzet) · Többet látni »
Paleozoikum
A paleozoikum (jelentése ősi élet, az ógörög παλαιός (palaiósz), azaz régi, és ζωή (zóé), azaz élet szavak összetétele), a magyar földrajzi irodalomban gyakran óidő, földtörténeti idő, a fanerozoikum eon három ideje közül a legkorábbi.
Új!!: Szajánok és Paleozoikum · Többet látni »
Szajano-susenszkojei vízerőmű
A Szajano-Susenszkojei-vízerőmű (oroszul Сая́но-Шу́шенская гидроэлектроста́нция, rövidítve Szajano-Susenszkaja GESZ) Oroszország ázsiai részén, Szibériában, a Jenyiszejen kialakított vízerőmű-rendszer utolsó tagja, Oroszország legnagyobb teljesítményű vízerőműve.
Új!!: Szajánok és Szajano-susenszkojei vízerőmű · Többet látni »
Szibéria déli hegyvidékei
Szibéria déli hegyvidékei a Bajkál-tóval és Mongólia hegyvidékei. Szibéria déli hegyvidékeit azon hegyvidékek, – azokon belül hegységek, fennsíkok, medencék – változatos sora alkotja, amely nyugaton a kazahsztáni Zajszan-tó medencéjétől (illetve az orosz-kazah határtól) Oroszországban mintegy 3000 km hosszan, keleten nagyjából a Maja és a Zeja völgyéig, illetve a Silka és az Arguny találkozásáig húzódik.
Új!!: Szajánok és Szibéria déli hegyvidékei · Többet látni »
Tuba (folyó)
A Tuba folyó Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, a Jenyiszej jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Szajánok és Tuba (folyó) · Többet látni »
