Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
65 kapcsolatok: A Föld legnagyobb szigeteinek listája, Ainu nyelv, Ainuk (nép), Amur (folyó), Anton Pavlovics Csehov, Bronz, Csendes-óceán, Dalos György (író), Földrajzi szélesség, Gyarmat (terület), Hokkaidó, Jaltai konferencia, Japán, Japán Birodalom, Japán nyelv, Japán-tenger, Japánok, Jean-François de La Pérouse, Juzsno-Szahalinszk, Karafuto prefektúra, Kína, Kínai nyelv, Korea (történelmi), Korszakov (Szahalini terület), Kovakő, Kuril-szigetek, Magyarország, Mandzsu nyelv, Ming-dinasztia, Nyercsinszki szerződés, Ohotszki-tenger, Orosz Birodalom, Orosz nyelv, Orosz–japán háború, Oroszok, Oroszország, Pinjin, Szahalin japán megszállása (1905), Szahalin-alagút, Szahalini terület, Szibéria, Sziget, Szovjetunió, Sztanovoj-hegylánc, Tatár-szoros, Usszuri, 1409, 1435, 1616, 1679, ..., 1689, 17. század, 1787, 18. század, 1805, 1809, 1845, 1849, 1855, 1857, 1875, 1905, 1945, 1949, 2005. Bővíteni index (15 több) »
A Föld legnagyobb szigeteinek listája
Ebben a cikkben a Föld km²-es és annál nagyobb területű szigetei vannak nagyság szerint sorba állítva.
Új!!: Szahalin és A Föld legnagyobb szigeteinek listája · Többet látni »
Ainu nyelv
Japán második legnagyobb számú kisebbsége az ainu nép (ainu アィヌ・イタㇰ Aynu.
Új!!: Szahalin és Ainu nyelv · Többet látni »
Ainuk (nép)
Ezo szigetén (Hokkaidó) hagyományos öltözetben (A kép megjelent a Die Gartenlaube hetilapban 1880-ban) Az ainuk vagy ajnuk (a japán forrásokban ezo/emisi/ebiszu vagy ainu), Japán egyik őslakó népessége, akik Japánban (Hokkaidón, és korábban északkelet Honsún) és Oroszországban (Szahalinon, a Kuril-szigeteken, illetve korábban a Kamcsatka-félszigeten) élnek.
Új!!: Szahalin és Ainuk (nép) · Többet látni »
Amur (folyó)
Az Amur (oroszul: Амур, kínaiul: 黑龍江) Ázsia egyik legnagyobb folyója.
Új!!: Szahalin és Amur (folyó) · Többet látni »
Anton Pavlovics Csehov
Anton Pavlovics Csehov (Taganrog, 1860. január 29. – Badenweiler, 1904. július 15.) orosz író, drámaíró, orvos.
Új!!: Szahalin és Anton Pavlovics Csehov · Többet látni »
Bronz
hajtóműházban A bronz a réz különféle ötvözeteinek általános elnevezése.
Új!!: Szahalin és Bronz · Többet látni »
Csendes-óceán
A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.
Új!!: Szahalin és Csendes-óceán · Többet látni »
Dalos György (író)
Dalos György (eredeti neve: Deutsch György) (Budapest, 1943. szeptember 23. –) Füst Milán-díjas és az NSZK Szövetségi Érdemrendjének Első Osztályú Érdemkeresztjével kitüntetett magyar író, műfordító és költő.
Új!!: Szahalin és Dalos György (író) · Többet látni »
Földrajzi szélesség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Földrajzi koordináta-rendszer#Földrajzi szélesség.
Új!!: Szahalin és Földrajzi szélesség · Többet látni »
Gyarmat (terület)
Gyarmatosított területek a világon 1945-ben A gyarmat szónak a történelemben két fő jelentése van: az egyik az ókorban egyes nagy népek által idegen területen létrehozott település.
Új!!: Szahalin és Gyarmat (terület) · Többet látni »
Hokkaidó
Hokkaidó (japánul 北海道,, Hepburn-átírással Hokkaidō, jelentése: Északi Tengeri Körzet) avagy Ezo a legészakibb és második legnagyobb japán sziget.
Új!!: Szahalin és Hokkaidó · Többet látni »
Jaltai konferencia
Churchill, Roosevelt és Sztálin a konferencián. Andrew Cunningham, a brit flotta admirálisa és Charles Portal, a RAF marsallja Churchill mögött áll, William D. Leahy, az amerikai haditengerészet admirálisa pedig Roosevelt mögött Színes felvétel az értekező három vezetőről és embereikről A jaltai konferencia (kódnevén Argonauta konferencia) 1945.
Új!!: Szahalin és Jaltai konferencia · Többet látni »
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Új!!: Szahalin és Japán · Többet látni »
Japán Birodalom
A (ismertebb nevén a Japán Birodalom vagy Japán Császárság) 1867.
Új!!: Szahalin és Japán Birodalom · Többet látni »
Japán nyelv
A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon.
Új!!: Szahalin és Japán nyelv · Többet látni »
Japán-tenger
A Japán-tenger egy félig körülzárt tenger, amelyet nyugatról az ázsiai kontinens (Észak-Korea, Dél-Korea és Oroszország), keletről pedig Japán (Hokkaidó és Honsú szigetek) és Szahalin szigete határol.
Új!!: Szahalin és Japán-tenger · Többet látni »
Japánok
A japánok (日本人, nihondzsin, jelentése „japán emberek”) nagyrészt a Japán-szigeteken élő nép.
Új!!: Szahalin és Japánok · Többet látni »
Jean-François de La Pérouse
Jean-François de Galaup, La Pérouse grófja (Albi, 1741. augusztus 23. – Vanikoro, 1788) francia tengerésztiszt és felfedező.
Új!!: Szahalin és Jean-François de La Pérouse · Többet látni »
Juzsno-Szahalinszk
Juzsno-Szahalinszk az Oroszország távol-keleti részén található Szahalini terület székhelye, Szahalin szigetének legnagyobb városa.
Új!!: Szahalin és Juzsno-Szahalinszk · Többet látni »
Karafuto prefektúra
, ismertebb nevén Dél-Szahalin egy japán közigazgatási egység volt Szahalin szigetének területén 1907 és 1945 között.
Új!!: Szahalin és Karafuto prefektúra · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Szahalin és Kína · Többet látni »
Kínai nyelv
A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.
Új!!: Szahalin és Kínai nyelv · Többet látni »
Korea (történelmi)
Korea egy régió a Koreai-félsziget területén, ahol Kidzsa király i. e. 1100 körül alapította az első dinasztiát.
Új!!: Szahalin és Korea (történelmi) · Többet látni »
Korszakov (Szahalini terület)
Korszakov ((Ótomari)) város Oroszországban, a Távol-keleti szövetségi körzet Szahalini területén, a terület fővárosától 40 km-re délre.
Új!!: Szahalin és Korszakov (Szahalini terület) · Többet látni »
Kovakő
Kovásodott mocsárciprus Visontán a külfejtésben (faopál) A kovakő a kvarc régies ásványtani elnevezése, a szakirodalom ma már csak ritkán használja.
Új!!: Szahalin és Kovakő · Többet látni »
Kuril-szigetek
A Kuril-szigetek (oroszul Кури́льские острова́, IPA:, japánul 千島列島 vagy クリル列島, más néven 北方領土 am. Északi területek; magyarul régiesen Kurili-szigetek) 56 vulkanikus szigetből és sok kisebb sziklából álló, kettős ív alakban elterülő szigetcsoport az Ohotszki-tenger és a Csendes-óceán között.
Új!!: Szahalin és Kuril-szigetek · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szahalin és Magyarország · Többet látni »
Mandzsu nyelv
A mandzsu nyelv az altaji nyelvcsaládon belül a mandzsu-tunguz nyelvek családjába tartozik.
Új!!: Szahalin és Mandzsu nyelv · Többet látni »
Ming-dinasztia
Jung-lö császár idején A Ming-dinasztia (1368–1644, 明朝; pinjin: Míng Cháo) 276 éven át uralkodott Kínában, a mongol Jüan-dinasztia bukásától a mandzsu Csing-dinasztia létrejöttéig.
Új!!: Szahalin és Ming-dinasztia · Többet látni »
Nyercsinszki szerződés
Albazin orosz erőd a Csing-dinasztia csapatainak támadásakor. 17. századi holland metszet A nyercsinszki (nyibuchui) szerződés az első szerződés volt Oroszország és Kína között, 1689-ben.
Új!!: Szahalin és Nyercsinszki szerződés · Többet látni »
Ohotszki-tenger
Az Ohotszki-tenger (oroszul Охoтское море) a Csendes-óceán nyugati részének egyik tengere, amelyet keletről a Kamcsatka-félsziget, délkeletről a Kuril-szigetek, délen Hokkaidó szigete, nyugaton Szahalin szigete, illetve a kelet-szibériai partvonal határolnak.
Új!!: Szahalin és Ohotszki-tenger · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Szahalin és Orosz Birodalom · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Szahalin és Orosz nyelv · Többet látni »
Orosz–japán háború
Az orosz–japán háború (1904–1905) Oroszország és Japán háborúja volt a 20. század elején, elsődleges tétje pedig az, hogy a két nagyhatalom közül melyikük lesz a Távol-Kelet (elsősorban Kína és Korea) gyarmatosítója.
Új!!: Szahalin és Orosz–japán háború · Többet látni »
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Új!!: Szahalin és Oroszok · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Szahalin és Oroszország · Többet látni »
Pinjin
A pinjin átírás (汉语拼音), más néven kínai fonetikus ábécé (Hanyu pinyin wenzi – „a kínai nyelv szótaglistája”) a kínai írott nyelv (mandarin) latin betűkre való átírásának nemzetközileg használt, szabványos módszere.
Új!!: Szahalin és Pinjin · Többet látni »
Szahalin japán megszállása (1905)
Szahalin japán megszállása az orosz–japán háború alatt történt 1905.
Új!!: Szahalin és Szahalin japán megszállása (1905) · Többet látni »
Szahalin-alagút
A Szahalin-alagút (oroszul: Сахалинский тоннель) egy felhagyott építési projekt, amelyet a Nevelszkoj-szoros (a Tatár-szoros legszűkebb szakasza) alatt tervezett megvalósítani a Szovjetunió, az 1950-es években, a sztálini időszakban.
Új!!: Szahalin és Szahalin-alagút · Többet látni »
Szahalini terület
A Szahalini terület (oroszul Сахалинская область) az Oroszországi Föderáció tagja.
Új!!: Szahalin és Szahalini terület · Többet látni »
Szibéria
Az Oroszországi Föderáció alanyai az Urálon túl        a Szibériai szövetségi körzetben        földrajzi értelemben: kb. Szibéria területén        köznyelvi, tágabb értelemben: Szibériában Szibéria (oroszul: Сибирь, Szibir) köznyelvi, általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti.
Új!!: Szahalin és Szibéria · Többet látni »
Sziget
A sziget vízzel teljesen körbezárt kisebb szárazföld.
Új!!: Szahalin és Sziget · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Szahalin és Szovjetunió · Többet látni »
Sztanovoj-hegylánc
A Sztanovoj-hegylánc (avagy Sztanovoj-hegység; oroszul Станово́й хребе́т, kínai írással 外兴安岭, pinjin átírással Wài Xīng'ān Lǐng) hegység Oroszországban, Szibéria déli részén.
Új!!: Szahalin és Sztanovoj-hegylánc · Többet látni »
Tatár-szoros
A Tatár-szoros vagy Tatár-öböl (kínai 韃靼海峽, japán 間宮海峡, azaz Mamija-szoros, orosz Татарский пролив) szoros a Csendes-óceán északi részén, amely Szahalin szigetét választja el Délkelet-Oroszországnak az ázsiai kontinensen fekvő területeitől, összekötve északon az Ohotszki-tengert és délen a Japán-tengert.
Új!!: Szahalin és Tatár-szoros · Többet látni »
Usszuri
Az Usszuri (oroszul: Уссури, kínaiul: 乌苏里江) folyó Kína és Oroszország határán, az Amur legnagyobb hozamú, jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Szahalin és Usszuri · Többet látni »
1409
Nincs leírás.
Új!!: Szahalin és 1409 · Többet látni »
1435
Nincs leírás.
Új!!: Szahalin és 1435 · Többet látni »
1616
Nincs leírás.
Új!!: Szahalin és 1616 · Többet látni »
1679
Nincs leírás.
Új!!: Szahalin és 1679 · Többet látni »
1689
Az alkotmányos királyság ekkor alakult ki.
Új!!: Szahalin és 1689 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Szahalin és 17. század · Többet látni »
1787
Nincs leírás.
Új!!: Szahalin és 1787 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Szahalin és 18. század · Többet látni »
1805
Nincs leírás.
Új!!: Szahalin és 1805 · Többet látni »
1809
Nincs leírás.
Új!!: Szahalin és 1809 · Többet látni »
1845
Nincs leírás.
Új!!: Szahalin és 1845 · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Szahalin és 1849 · Többet látni »
1855
Nincs leírás.
Új!!: Szahalin és 1855 · Többet látni »
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Új!!: Szahalin és 1857 · Többet látni »
1875
Nincs leírás.
Új!!: Szahalin és 1875 · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Szahalin és 1905 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Szahalin és 1945 · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Szahalin és 1949 · Többet látni »
2005
* A fizika világéve.
Új!!: Szahalin és 2005 · Többet látni »
