Tartalomjegyzék
31 kapcsolatok: Antiszemitizmus, Barankovics István, Baross Szövetség, Bécsi döntések, Budapest, Csepel (történelmi település), Demokrata Néppárt, Dunaharaszti, Eckhardt Sándor (irodalomtörténész), EMSZO, Január 7., KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom, Keresztényszocializmus, Latin rítusú katolikus egyház, Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Május 6., Második világháború, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Nagy gazdasági világválság, Németek, Népszínház utca, Névmagyarosítás, Országgyűlés, Quadragesimo anno, Rendszerváltás Magyarországon, Ries István, Szigetszentmárton, Varga László (politikus, 1910–2003), 1908, 1956-os forradalom.
Antiszemitizmus
Az antiszemitizmus (szó szerint: szemitaellenesség) a zsidókkal szembeni vallási vagy faji gyűlölet.
Megnézni Szabados Pál és Antiszemitizmus
Barankovics István
Barankovics István (Polgár, 1906. december 13. – New York, 1974. március 13.) magyar hírlapíró, a Demokrata Néppárt elnöke 1945-től annak 1949.
Megnézni Szabados Pál és Barankovics István
Baross Szövetség
A Baross Szövetség egy 1919 és 1945 között működött gazdasági-érdekvédelmi egyesület (teljes neve: Baross Szövetség Kereskedő, Iparos, Rokonszakmák és Termelők Országos Egyesülete), amelyet a keresztény iparosok, kereskedők, gazdák és vállalkozók érdekeinek képviseletére hívtak életre.
Megnézni Szabados Pál és Baross Szövetség
Bécsi döntések
A bécsi döntések nemzetközi választottbírósági döntések voltak, amelyekkel a náci Németország és a fasiszta Olaszország békés úton, döntőbíráin keresztül igyekezett kielégíteni Magyarországnak a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára irányuló követeléseit.
Megnézni Szabados Pál és Bécsi döntések
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Szabados Pál és Budapest
Csepel (történelmi település)
Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.
Megnézni Szabados Pál és Csepel (történelmi település)
Demokrata Néppárt
A '''Demokrata Néppárt''' emléktáblája,Budapest, V. kerület, Galamb utca 4. '''Barankovics István''' (1906–1974) magyar hírlapíró, a Demokrata Néppárt elnöke 1945-től annak 1949.
Megnézni Szabados Pál és Demokrata Néppárt
Dunaharaszti
Dunaharaszti város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Szabados Pál és Dunaharaszti
Eckhardt Sándor (irodalomtörténész)
Eckhardt Sándor (Arad, 1890. december 23. – Budapest, 1969. május 16.) irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az irodalomtudományok doktora (1955).
Megnézni Szabados Pál és Eckhardt Sándor (irodalomtörténész)
EMSZO
Az EMSZO jelképe Az EMSZO (Egyházközségi Munkásszakosztályok) a katolikus egyházon belül a 20.
Megnézni Szabados Pál és EMSZO
Január 7.
Névnapok: Attila, Ramóna + Artúr, Atilla, Bálint, Ellina, Etele, Lucián, Luciána, Melani, Melánia, Nikétás, Rajmond, Rajmund, Sziglind, Valentin.
Megnézni Szabados Pál és Január 7.
KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS KALOT.
Megnézni Szabados Pál és KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom
Keresztényszocializmus
püspök, a 20. század eleji magyarországi keresztényszocializmus vezéregyénisége A keresztényszocializmus a 19.
Megnézni Szabados Pál és Keresztényszocializmus
Latin rítusú katolikus egyház
JHS, YHS - Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja, latinul ''„Iesus Hominum Salvator”'' azaz „Jézus, az emberek Üdvözítője” http://lexikon.katolikus.hu/I/IHS.html Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu szentmisén (Tallinn, Észtország) azonos.
Megnézni Szabados Pál és Latin rítusú katolikus egyház
Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete
A Hivatásszervezet jelképe A Hivatásszervezet, a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete keresztény érdekvédelmi szervezet a 20.
Megnézni Szabados Pál és Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890.
Megnézni Szabados Pál és Magyarországi Szociáldemokrata Párt
Május 6.
Névnapok: Frida, Ivett + Ditta, Eliz, Evetke, Federika, Friderika, Ida, Iduna, Ivetta, János, Judit, Jutka, Ovídiusz, Szavéta, Tamara, Tankréd, Zsóka.
Megnézni Szabados Pál és Május 6.
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Szabados Pál és Második világháború
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Megnézni Szabados Pál és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
Nagy gazdasági világválság
A nagy gazdasági világválság vagy nagy világgazdasági válság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága.
Megnézni Szabados Pál és Nagy gazdasági világválság
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Megnézni Szabados Pál és Németek
Népszínház utca
Utcakép A Népszínház utca Budapest VIII. kerületében található, a Blaha Lujza teret köti össze a Teleki László térrel.
Megnézni Szabados Pál és Népszínház utca
Névmagyarosítás
A névmagyarosítás, azaz az idegen vagy idegen hangzású családnevek magyarosítása a 19.
Megnézni Szabados Pál és Névmagyarosítás
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Megnézni Szabados Pál és Országgyűlés
Quadragesimo anno
A Quadragesimo anno XI. Piusz pápa szociális enciklikája.
Megnézni Szabados Pál és Quadragesimo anno
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Megnézni Szabados Pál és Rendszerváltás Magyarországon
Ries István
Ries István (Küngös, 1885. november 14. – Vác, 1950. szeptember 15.) magyar szociáldemokrata politikus, igazságügy-miniszter, sportvezető.
Megnézni Szabados Pál és Ries István
Szigetszentmárton
II. világháborús halottai emlékére. Szigetszentmárton község Pest vármegyében, a Ráckevei járásban.
Megnézni Szabados Pál és Szigetszentmárton
Varga László (politikus, 1910–2003)
Varga László (Budapest, 1910. december 18. – Budapest, 2003. május 17.) magyar politikus, ügyvéd, író.
Megnézni Szabados Pál és Varga László (politikus, 1910–2003)
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Megnézni Szabados Pál és 1908
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Megnézni Szabados Pál és 1956-os forradalom