Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
78 kapcsolatok: A varázsfuvola (opera), Abafi Lajos, Ady Endre, Ausztria, Balassa József (nyelvész), Barcsay Ábrahám, Báróczi Sándor, Bécs, Bölöni György, Benedek Elek (író), Benedek Marcell, Bláthy Ottó Titusz, Born Ignác, Brassó, Dömötör Mihály (politikus), Erdélyi szászok, Espersit János, Esterházy Pál Antal, Európa, Fekete Ignác (újságíró), Felvilágosodás, Heltai Jenő (író), I. Ferenc magyar király, Ignotus Hugó, II. József magyar király, Index.hu, József Attila, Joannovics György, Kazinczy Ferenc, Kádár János (politikus), Kármán József (író), Kernstok Károly (festő, 1873–1940), Kiegyezés, Kiszely Gábor, Kossuth Lajos, Kosztolányi Dezső, Kresz Géza (orvos), Magyar jakobinus mozgalom, Magyar Királyság, Magyar szabadkőművesek listája, Magyarország, Magyarország 1919–1945 között, Magyarországi Tanácsköztársaság, Mária Terézia magyar királynő, Mechwart András, Nagy Töhötöm, Orczy Lőrinc, Osztrák–Magyar Monarchia, Pálóczi Horváth Ádám, Pest (történelmi település), ..., Pulszky Ferenc, Raffay Ernő, Ráday Gedeon (író), Sumonyi Zoltán, Szabadkőművesség, Széchényi Ferenc (politikus), Szeged, Szombathely, Türr István, Than Mór, Thoma Mihály Ágoston, Tuszkai Ödön, Ungvár, Vén Emil, Wekerle Sándor (miniszterelnök), Wolfgang Amadeus Mozart, Zalaegerszeg, 1733, 1745, 1749, 1795, 1804, 1869, 1870, 1920, 1945, 1950, 1989. Bővíteni index (28 több) »
A varázsfuvola (opera)
A varázsfuvola (Die Zauberflöte) kétfelvonásos német opera.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és A varázsfuvola (opera) · Többet látni »
Abafi Lajos
Abafi Lajos (közismert írói álnevén. Polgári neve: Aigner Lajos; (Nagyjécsa, 1840. február 11. – Budapest, 1909. június 19.) magyar irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész, a magyarországi szabadkőművesség történetírója.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Abafi Lajos · Többet látni »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Ady Endre · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Ausztria · Többet látni »
Balassa József (nyelvész)
Balassa József, születési és 1881-ig használt nevén Weidinger József (Baja, 1864. február 11. – Budapest, 1945. február 26.) magyar nyelvész, tanár.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Balassa József (nyelvész) · Többet látni »
Barcsay Ábrahám
Nagybarcsai Barcsay Ábrahám (Bartsay Ábrahám) (Piski, 1742. február 2. – Csora, 1806. március 3.) magyar királyi testőr, a klasszicista költészet egyik hazai képviselője, a magyar testőrírók közé tartozott.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Barcsay Ábrahám · Többet látni »
Báróczi Sándor
Báróczi Sándor (egyéb névalakjai: Báróczy Sándor vagy Bárótzi Sándor) (Ispánlaka, 1735. április 11. – Bécs, 1809. december 24.) magyar királyi testőr, író; a testőrírók közé tartozott.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Báróczi Sándor · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Bécs · Többet látni »
Bölöni György
Bölöni György Sámuel (Szilágysomlyó, 1882. október 30. – Budapest, 1959. szeptember 11.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Bölöni György · Többet látni »
Benedek Elek (író)
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Benedek Elek (író) · Többet látni »
Benedek Marcell
Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) magyar egyetemi tanár, író, irodalomtörténész és műfordító, színházigazgató, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Benedek Marcell · Többet látni »
Bláthy Ottó Titusz
Galileo Ferraris professzor szakvéleménye Az első transzformátorok (Déri-Bláthy-Zipernowsky, Budapest, 1885) Kerepesi temető: 34-1-45. Petri Lajos műve Bláthy Ottó Titusz (Tata, 1860. augusztus 11. – Budapest, 1939. szeptember 26.) gépészmérnök, feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Bláthy Ottó Titusz · Többet látni »
Born Ignác
Born Ignác (németül Ignaz Edler von Born; Gyulafehérvár, 1742. december 26. – Bécs, 1791. július 24.) erdélyi szász geológus, felvilágosult tudós, udvari tanácsos, a világ első nemzetközi tudományos társaságának az alapítója.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Born Ignác · Többet látni »
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Brassó · Többet látni »
Dömötör Mihály (politikus)
Dömötör Mihály (Binóc, 1875. október 1. – Fajsz, 1962. február 2.) ügyvéd, politikus, rövid ideig belügyminiszter.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Dömötör Mihály (politikus) · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Erdélyi szászok · Többet látni »
Espersit János
Espersit János szabadkőműves főmesteri öltözékben Espersit János (Nagyszentmiklós, 1879. január 18. – Mezőhegyes, 1931. november 29.) magyar újságíró, költő, ügyvéd.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Espersit János · Többet látni »
Esterházy Pál Antal
Herceg galántai Esterházy Pál Antal (Bécs, 1786. március 11. – Regensburg, 1866. május 21.) diplomata, a király személye körüli miniszter, Sopron vármegye örökös főispánja, az Aranygyapjas rend lovagja, a Magyar Királyi Szent István-rend nagykeresztese, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Esterházy Pál Antal · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Európa · Többet látni »
Fekete Ignác (újságíró)
Fekete Ignác, született Grósz (Nagykálló, 1858. október 18. – Budapest, 1937. március 8.) ügyvéd, újságíró.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Fekete Ignác (újságíró) · Többet látni »
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Felvilágosodás · Többet látni »
Heltai Jenő (író)
'''Heltai Jenő''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 40. szám alatt Heltai Jenő, született Herzl Eugen (Pest, 1871. augusztus 11. – Budapest, 1957. szeptember 3.) Kossuth-díjas magyar író, költő, újságíró, producer, dramaturg, Herzl Tivadar politikus, publicista és író unokatestvére.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Heltai Jenő (író) · Többet látni »
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és I. Ferenc magyar király · Többet látni »
Ignotus Hugó
Ignotus Hugó, (szül. Veigelsberg Hugó, Pest, 1869. november 17. – Budapest, 1949. augusztus 3.) magyar költő, író és újságíró.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Ignotus Hugó · Többet látni »
II. József magyar király
II.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és II. József magyar király · Többet látni »
Index.hu
Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Index.hu · Többet látni »
József Attila
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és József Attila · Többet látni »
Joannovics György
Joannovics György (George Ioanovici Temesvár, 1821. november 24. – Budapest, 1909. január 10.) magyarországi román nemzetiségű politikus, nyelvész, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1867), majd tiszteleti (1881) tagja.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Joannovics György · Többet látni »
Kazinczy Ferenc
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Kazinczy Ferenc · Többet látni »
Kádár János (politikus)
Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Kádár János (politikus) · Többet látni »
Kármán József (író)
Kármán József (Losonc, 1769. március 14. – Losonc, 1795. június 3.) magyar író, ügyvéd.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Kármán József (író) · Többet látni »
Kernstok Károly (festő, 1873–1940)
Kernstok Károly, Kernstok Károly József, névváltozat: Kernstock (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 10.) magyar festő- és grafikusművész, a magyar avantgárd egyik tehetséges képviselője, ifj. Kernstok Károly festőművész apja.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Kernstok Károly (festő, 1873–1940) · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Kiegyezés · Többet látni »
Kiszely Gábor
Kiszely Gábor (Budapest, 1949. július 10. – Budapest, 2011. október 13.) író, történész, állambiztonsági szakértő.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Kiszely Gábor · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Kossuth Lajos · Többet látni »
Kosztolányi Dezső
Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Kosztolányi Dezső · Többet látni »
Kresz Géza (orvos)
345x345px Szemlőhegyi Kresz Géza (Pest, 1845. augusztus 30. – Budapest, 1901. április 10.) magyar orvos, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület igazgatója.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Kresz Géza (orvos) · Többet látni »
Magyar jakobinus mozgalom
Martinovics és társai kivégzése a Vérmezőn. Egykori szemtanú vízfestménye, 1795. május 20., Budahttp://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1795_majus_20_a_magyar_jakobinusok_kivegzese/ A magyar jakobinusok kivégzése, rubicon.hu Kerepesi temetőben (11/1-sziget) Emléktábla:a Hadtörténeti Múzeumban Korabeli osztrák gúnyrajz a magyar jakobinus összeesküvőkről A magyar jakobinus mozgalom a francia forradalom politikai eszméinek, a nagy szejm működésével csúcsra jutott lengyelországi reform- és függetlenségi mozgalomnak, illetve I. Ferenc abszolutista törekvéseinek hatására 1794-ben a Magyar Királyságban szerveződött titkos mozgalom volt.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Magyar jakobinus mozgalom · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar szabadkőművesek listája
Ady Endre felvételi kérelme a szabadkőművességbe 1. oldal Ady Endre felvételi kérelme a szabadkőművességbe 2. oldal.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Magyar szabadkőművesek listája · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Magyarország · Többet látni »
Magyarország 1919–1945 között
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Királyság (1920–1945).
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Magyarország 1919–1945 között · Többet látni »
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Mechwart András
Mechwart András hengerszéke Belecskai Mechwart András (Schweinfurt, 1834. december 6. – Budapest, 1907. június 14.) gépészmérnök, a magyarországi villamosipar elindítója.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Mechwart András · Többet látni »
Nagy Töhötöm
Nagy Töhötöm Sándor (Bozitópuszta, 1908. június 23. – Budapest, 1979. február 21.) jezsuita szerzetes, szervező, szabadkőműves, közíró.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Nagy Töhötöm · Többet látni »
Orczy Lőrinc
Báró orci Orczy Lőrinc (Tarnaörs, 1718. augusztus 9. – Pest, 1789. július 28.) magyar főispán, tábornok és költő.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Orczy Lőrinc · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Pálóczi Horváth Ádám
Pálóczi Horváth Ádám (Kömlőd, 1760. május 11. – Nagybajom, 1820. január 28.) költő, író, hagyománygyűjtő.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Pálóczi Horváth Ádám · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pulszky Ferenc
Pulszky Ferenc 1837-ben (Kozina Sándor rajza) Donáth Gyula Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél Emánuel (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) magyar politikus, régész és műgyűjtő, az MTA tagja.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Pulszky Ferenc · Többet látni »
Raffay Ernő
Raffay Ernő (Borjád, 1948. október 17. –) magyar történész, politikus.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Raffay Ernő · Többet látni »
Ráday Gedeon (író)
Rádai gróf Ráday Gedeon (Ludány (Alsóludány), 1713. október 1. – Pécel, 1792. augusztus 6.) magyar költő, műfordító és politikus.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Ráday Gedeon (író) · Többet látni »
Sumonyi Zoltán
Sumonyi Zoltán vagy Sumonyi Papp Zoltán (született: Papp Zoltán) (Szatmárnémeti (ma: Románia), 1942. február 5. –) József Attila-díjas (1985) magyar író, költő, rádiós szerkesztő.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Sumonyi Zoltán · Többet látni »
Szabadkőművesség
A szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai fölé helyezett körző. Gyakran szerepel benne a G betű is. A nagy geométert, a világegyetem építőjét jelenti, vagyis a felsőbb lényt, a felsőbb értelmet, bárki vagy bármi is legyen az a szabadkőműves testvériség egyes tagjainak a hite szerint Diagram két amerikai szabadkőműves rendszer (a York és a Skót rítus) fokozatairól A szabadkőművesség (angolul freemasonry, franciául franc-maçonnerie, németül Freimaurerei vagy Freimaurertum) az egyetemes emberi összetartozást, az emberek testvériségét hirdető vallásos-etikai színezetű mozgalom, amely a metafizikus és okkult gondolkozás különböző ágazatainak kombinációiból jött létre.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Szabadkőművesség · Többet látni »
Széchényi Ferenc (politikus)
Gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Ferenc de Paola György (Széplak, Sopron vármegye, 1754. április 28. – Bécs, 1820. december 13.) államférfi, könyvtár- és múzeumalapító, Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, Széchenyi István édesapja.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Széchényi Ferenc (politikus) · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Szeged · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Szombathely · Többet látni »
Türr István
Türr István (született Thier) (Baja, 1825. augusztus 11. – Budapest, 1908. május 3.) szabadságharcos, olasz királyi altábornagy.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Türr István · Többet látni »
Than Mór
A Than fivérek szülőháza ma A Than fivérek szülőháza ma A Than fivérek emléktáblája a szülőházukon Apáti Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.) festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károly vegyész bátyja.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Than Mór · Többet látni »
Thoma Mihály Ágoston
Thoma Mihály Ágoston (eredeti nevén August Michael Thoma (A. M. Thoma), Gross Strelitz, 1803 – Budapest, 1878) magánzó, a magyarországi szabadkőművesség 1848-as újjászervezője, a „Kossuth Lajos a dicső fény hajnalához” páholy alapítója.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Thoma Mihály Ágoston · Többet látni »
Tuszkai Ödön
Tuszkai Ödön, néhol Tuszkay, 1892-ig Tuszkau Ödön eredetileg Tuszkau Illés Ödön, (Székesfehérvár, 1863. március 27. – 1945) orvosdoktor; szülészmester, nőorvos, egészségtanár és iskolaorvos..
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Tuszkai Ödön · Többet látni »
Ungvár
Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Ungvár · Többet látni »
Vén Emil
Vén Emil (született Weisz, Fiume, 1902. április 9. – Budapest, 1984. július 13.) Munkácsy-díjas (1950) magyar festőművész.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Vén Emil · Többet látni »
Wekerle Sándor (miniszterelnök)
Idősebb Wekerle Sándor (Mór, 1848. november 14. – Budapest, 1921. augusztus 26.) magyar jogász, politikus, szabadkőműves, előbb a Szapáry-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke először a Szabadelvű Párt színeiben 1892 és 1895 között, majd kétszer az Országos Alkotmánypárt színeiben 1906 és 1910, valamint 1917 és 1918 között.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Wekerle Sándor (miniszterelnök) · Többet látni »
Wolfgang Amadeus Mozart
Wolfgang Amadeus Mozart (teljes neve Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus, a bécsi klasszikusok egyike.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Wolfgang Amadeus Mozart · Többet látni »
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és Zalaegerszeg · Többet látni »
1733
Nincs leírás.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és 1733 · Többet látni »
1745
Nincs leírás.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és 1745 · Többet látni »
1749
Nincs leírás.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és 1749 · Többet látni »
1795
Nincs leírás.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és 1795 · Többet látni »
1804
Nincs leírás.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és 1804 · Többet látni »
1869
Nincs leírás.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és 1869 · Többet látni »
1870
Nincs leírás.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és 1870 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és 1920 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és 1945 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és 1950 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Szabadkőművesség Magyarországon és 1989 · Többet látni »
