Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szabad királyi város

Index Szabad királyi város

A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.

114 kapcsolatok: Adó, Alvinc, Arad (Románia), Újbánya, Újvidék, Bakabánya, Bazin, Bártfa, Bélabánya, Belovár, Beregszász, Beszterce (település), Besztercebánya, Brassó, Breznóbánya, Buda (történelmi település), Budapest, Comes Saxonum, Dés, Debrecen, Eperjes (Szlovákia), Erdélyi szász univerzitás, Erdélyi szászok, Erzsébetváros (Románia), Eszék, Esztergom, Fehérvári jog, Felsőbánya, Fiume, Győr, Gyulafehérvár, Horvát-Szlavónország, Horvátország, Hrvatska Kostajnica, Jablanac, Kapronca, Kassa, Késmárk, Körmöcbánya, Középkor, Kőrös (Horvátország), Kőszeg, Királyföld, Királyi személynök, Kismarton, Kisszeben, Kiváltság, Kolozsvár, Komárom (Szlovákia), Korpona (Szlovákia), ..., Lőcse, Libetbánya, Magyar Királyság, Magyar nemesség, Marosvásárhely, Máramarossziget, Medgyes, Mezőváros, Modor, Nagybánya, Nagyszeben, Nagyszombat (település), Nyitra (település), Pécs, Pest (történelmi település), Plébánia, Podolin, Polgárság, Pozsega, Pozsony, Rendezett tanácsú város, Rendi országgyűlés, Ruszt, Segesvár, Selmec- és Bélabánya, Selmecbánya, Somorja, Sopron, Szabadka, Szakolca, Szamosújvár, Szatmárnémeti, Szászsebes, Szászváros, Szék (település), Székesfehérvár, Szeged, Szentgyörgy (Szlovákia), Sziszek, Tárnoki szék, Tárnokmester, Törvényhatóság, Temesvár, Trencsén, Turócbéla, Ungvár, Vasvár, Vármegye, Végrendelet, Versec, Zágráb, Zólyom, Zengg, Zombor, 11. század, 12. század, 14. század, 15. század, 1687-es országgyűlés, 17. század, 18. század, 1828, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1876-os megyerendezés. Bővíteni index (64 több) »

Adó

Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.

Új!!: Szabad királyi város és Adó · Többet látni »

Alvinc

A Martinuzzi-kastély Dörre Tivadar rajza a kastélyról A kastély egyik reneszánsz ablakkerete A ferences templom A romos református templom Alvinc környéke 1769–1773 között Alvinc (röviden, vagy, szászul Wints vagy Wänts) falu Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Szabad királyi város és Alvinc · Többet látni »

Arad (Románia)

Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.

Új!!: Szabad királyi város és Arad (Románia) · Többet látni »

Újbánya

Újbánya (latinul Regiomontanum) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.

Új!!: Szabad királyi város és Újbánya · Többet látni »

Újvidék

Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.

Új!!: Szabad királyi város és Újvidék · Többet látni »

Bakabánya

Bakabánya (szlovákul Pukanec, németül Pukantz) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Új!!: Szabad királyi város és Bakabánya · Többet látni »

Bazin

Grínád (Grinava) városrész temploma Bazin (szlovákul Pezinok, németül Bösing, Pösing latinul Bazinium) város Szlovákiában.

Új!!: Szabad királyi város és Bazin · Többet látni »

Bártfa

Bártfa város Szlovákiában.

Új!!: Szabad királyi város és Bártfa · Többet látni »

Bélabánya

Bélabánya (régi nevén Fejérbánya) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban.

Új!!: Szabad királyi város és Bélabánya · Többet látni »

Belovár

Belovár város és község Horvátországban, Belovár-Bilogora megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Belovár · Többet látni »

Beregszász

Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.

Új!!: Szabad királyi város és Beregszász · Többet látni »

Beszterce (település)

Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.

Új!!: Szabad királyi város és Beszterce (település) · Többet látni »

Besztercebánya

Besztercebánya (város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye.

Új!!: Szabad királyi város és Besztercebánya · Többet látni »

Brassó

Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.

Új!!: Szabad királyi város és Brassó · Többet látni »

Breznóbánya

Breznóbánya város Szlovákiában.

Új!!: Szabad királyi város és Breznóbánya · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: Szabad királyi város és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Szabad királyi város és Budapest · Többet látni »

Comes Saxonum

A comes Saxonum, vagyis szászok ispánja illetve szászok grófja (rövidebben szászgróf) az erdélyi szász univerzitás elnöke volt, egyúttal nagyszebeni királybíró.

Új!!: Szabad királyi város és Comes Saxonum · Többet látni »

Dés

Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Dés · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Szabad királyi város és Debrecen · Többet látni »

Eperjes (Szlovákia)

Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.

Új!!: Szabad királyi város és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »

Erdélyi szász univerzitás

Az erdélyi szász univerzitás vagy szász universitas vagy szász egyetem (latinul universitas saxonum, németül Nationsuniversität) az erdélyi szászok önkormányzati szerve volt 1486-tól 1876-ig; ezt követően alapítványként működött 1937-ig.

Új!!: Szabad királyi város és Erdélyi szász univerzitás · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

Új!!: Szabad királyi város és Erdélyi szászok · Többet látni »

Erzsébetváros (Románia)

A vár 210px Erzsébetváros, 1733-ig Ebesfalva (románul Dumbrăveni, 1930-ig Ibașfalău vagy Elisabetopole, németül Elisabethstadt vagy Eppeschdorf, szászul Appeschterf, latinul Elisabetopolis) város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Erzsébetváros (Románia) · Többet látni »

Eszék

Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.

Új!!: Szabad királyi város és Eszék · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Szabad királyi város és Esztergom · Többet látni »

Fehérvári jog

Szent István király, Képes krónika III. István királlyá koronázása, a Képes krónika miniatúrája A fehérvári jog a magyar városok önkormányzati jogalapját képező szabadságjogcsalád, amit elsőként a Magyar Királyság világi fővárosának számító Székesfehérvár kapott meg, mely ezzel első igazi városunkká alakult.

Új!!: Szabad királyi város és Fehérvári jog · Többet látni »

Felsőbánya

A városháza 2017-ben Felsőbánya (románul Baia Sprie, németül Mittelstadt, latinul Mons Medius) város Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Felsőbánya · Többet látni »

Fiume

--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Fiume · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: Szabad királyi város és Győr · Többet látni »

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Gyulafehérvár · Többet látni »

Horvát-Szlavónország

Horvát-Szlavónország vagy a Horvát–Szlavón Királyság (horvátul Kraljevina Hrvatska i Slavonija, németül Königreich Kroatien und Slawonien) Magyarország társországa, a Magyar Királyság autonóm része, Szent István Korona Országainak egyike volt 1868–1918 között.

Új!!: Szabad királyi város és Horvát-Szlavónország · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Szabad királyi város és Horvátország · Többet látni »

Hrvatska Kostajnica

Hrvatska Kostajnica város és község Horvátországban Sziszek-Monoszló megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Hrvatska Kostajnica · Többet látni »

Jablanac

Jablanac falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében, közigazgatásilag Zengghez tartozik.

Új!!: Szabad királyi város és Jablanac · Többet látni »

Kapronca

Kapronca város és község Horvátországban, a Kapronca folyó völgyében.

Új!!: Szabad királyi város és Kapronca · Többet látni »

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Új!!: Szabad királyi város és Kassa · Többet látni »

Késmárk

Késmárk (szlovákul Kežmarok, németül Käsmark, Käsemarkt vö: "sajtvásár", latinul Kesmarkium, lengyelül Kiezmark, szepességi szász nyelven Kejsenmark) város Szlovákiában.

Új!!: Szabad királyi város és Késmárk · Többet látni »

Körmöcbánya

Körmöcbánya falai a Szent Katalin templommal Körmöcbánya környéke 1733 körül Körmöcbánya város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában.

Új!!: Szabad királyi város és Körmöcbánya · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Szabad királyi város és Középkor · Többet látni »

Kőrös (Horvátország)

Kőrös (horvátul Križevci, németül Kreuz, latinul Crisium) város és község Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Kőrös (Horvátország) · Többet látni »

Kőszeg

A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.

Új!!: Szabad királyi város és Kőszeg · Többet látni »

Királyföld

Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.

Új!!: Szabad királyi város és Királyföld · Többet látni »

Királyi személynök

A királyi személynök, más néven a király személyének képviselője, ha a király nincs jelen, főleg az igazságszolgáltatásban olyan ügyeknél, melyeket a király személyes bíráskodásának tartottak fenn.

Új!!: Szabad királyi város és Királyi személynök · Többet látni »

Kismarton

Kismarton (németül Eisenstadt, horvátul Željezno) város Ausztriában, Burgenland tartomány székhelye.

Új!!: Szabad királyi város és Kismarton · Többet látni »

Kisszeben

Kisszeben város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye.

Új!!: Szabad királyi város és Kisszeben · Többet látni »

Kiváltság

pannonhalmi kiváltságlevél A kiváltság (privilégium) a szónak tágabb értelmében minden kivételes jog (jus singulare), minden eltérés a rendes vagy közönséges jogtól (jus generale, commune). A kivételes jog lehet kedvező (favorabile) vagy hátrányos (odiosum) aszerint, hogy az érintett jogait a közönséges joggal szemben kitágítja vagy megszorítja.

Új!!: Szabad királyi város és Kiváltság · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Szabad királyi város és Kolozsvár · Többet látni »

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Új!!: Szabad királyi város és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Korpona (Szlovákia)

Korpona a XVI. századbanBorovszky Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város A barokk stílusúvá átépített plébániatemplom A kórház épülettömbje Korpona (szlovákul Krupina, németül Karpfen, latinul Carpona, korábban Corpona) város Szlovákiában.

Új!!: Szabad királyi város és Korpona (Szlovákia) · Többet látni »

Lőcse

Lőcse város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye.

Új!!: Szabad királyi város és Lőcse · Többet látni »

Libetbánya

Libetbánya község, egykor jelentős bányaváros Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Új!!: Szabad királyi város és Libetbánya · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Szabad királyi város és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyar nemesség

Barabás Miklós festőművész ''Előkelő hölgy portréja'' című 1860-as munkája A magyar nemesség vagy magyar arisztokrácia, a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó nemesi társadalmi osztály volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Szabad királyi város és Magyar nemesség · Többet látni »

Marosvásárhely

Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Marosvásárhely · Többet látni »

Máramarossziget

Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Máramarossziget · Többet látni »

Medgyes

Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Medgyes · Többet látni »

Mezőváros

16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.

Új!!: Szabad királyi város és Mezőváros · Többet látni »

Modor

Modor (szlovákul Modra, németül Modern, latinul Modorinum) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Bazini járásában.

Új!!: Szabad királyi város és Modor · Többet látni »

Nagybánya

Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.

Új!!: Szabad királyi város és Nagybánya · Többet látni »

Nagyszeben

Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.

Új!!: Szabad királyi város és Nagyszeben · Többet látni »

Nagyszombat (település)

Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.

Új!!: Szabad királyi város és Nagyszombat (település) · Többet látni »

Nyitra (település)

Nyitra (németül: Neutra, latinul: Nitria) Szlovákia negyedik legnépesebb városa (2022), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.

Új!!: Szabad királyi város és Nyitra (település) · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: Szabad királyi város és Pécs · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Szabad királyi város és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Plébánia

A plébánia a köznapi nyelvhasználatban (és a régebbi egyházjogi értelmezésben) a római katolikus egyháznak, közelebbről az egyházmegyének igazgatási egysége, amelyhez az adott területen élő hívek tartoznak, élén a hívek szolgálatára és vezetésére kijelölt pappal, azaz a plébánossal (vagy ritkábban: papi közösséggel).

Új!!: Szabad királyi város és Plébánia · Többet látni »

Podolin

Podolin (szlovákul Podolínec, németül Pudlein, lengyelül Podoliniec) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Új!!: Szabad királyi város és Podolin · Többet látni »

Polgárság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Polgár (városlakó).

Új!!: Szabad királyi város és Polgárság · Többet látni »

Pozsega

Pozsega (1992-ig Slavonska Požega) város és község Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megye székhelye.

Új!!: Szabad királyi város és Pozsega · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Szabad királyi város és Pozsony · Többet látni »

Rendezett tanácsú város

A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.

Új!!: Szabad királyi város és Rendezett tanácsú város · Többet látni »

Rendi országgyűlés

A rendi országgyűlésben a főurak és az egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak.

Új!!: Szabad királyi város és Rendi országgyűlés · Többet látni »

Ruszt

Ruszt belvárosa A Fertő látképe Rusztnál A katolikus plébániatemplom Ruszt (németül Rust, horvátul Rušta, latinul Rusthum) város Ausztriában, Burgenland tartományban, a Fertő nyugati partján, a magyar határ közelében.

Új!!: Szabad királyi város és Ruszt · Többet látni »

Segesvár

Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Segesvár · Többet látni »

Selmec- és Bélabánya

Selmec- és Bélabánya Selmecbányából és Bélabányából álló szabad királyi, majd törvényhatósági jogú város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Szabad királyi város és Selmec- és Bélabánya · Többet látni »

Selmecbánya

Marsigli szerint, 1726 Selmecbánya (1863) Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.

Új!!: Szabad királyi város és Selmecbánya · Többet látni »

Somorja

Somorja (szlovákul Šamorín, németül Sommerein, latinul Fanum Sancte Mariae) város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában.

Új!!: Szabad királyi város és Somorja · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Új!!: Szabad királyi város és Sopron · Többet látni »

Szabadka

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.

Új!!: Szabad királyi város és Szabadka · Többet látni »

Szakolca

Szakolca város Szlovákiában.

Új!!: Szabad királyi város és Szakolca · Többet látni »

Szamosújvár

Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Szamosújvár · Többet látni »

Szatmárnémeti

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.

Új!!: Szabad királyi város és Szatmárnémeti · Többet látni »

Szászsebes

A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Szászsebes · Többet látni »

Szászváros

A városháza A vár látképe két templomával, keletről Szászváros egyik legjellemzőbb építménye: a vár kapuzata (mögötte az evangélikus templom) 220px A ferences kolostor A szászvárosi zsinagóga Az ortodox katedrális (1936 és 1943 között, George Cristinel tervei szerint épült) Az 1833-ban elhunyt Kosztin Jánosné Biró Teréziának a családi sírkápolnába épített sírköve a szászvárosi katolikus temetőben Látkép Szászváros (románul Orăștie, németül Broos, szászul Bros, latinul Saxopolis) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Szászváros · Többet látni »

Szék (település)

Szék (korábban Székakna, románul Sic, németül Secken) falu, az azonos nevű község központja Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Szék (település) · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: Szabad királyi város és Székesfehérvár · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Szabad királyi város és Szeged · Többet látni »

Szentgyörgy (Szlovákia)

Szentgyörgy (szlovákul Svätý Jur, korábban Jur pri Bratislave, németül Sankt Georgen, latinul Sanct Georgius) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Bazini járásában.

Új!!: Szabad királyi város és Szentgyörgy (Szlovákia) · Többet látni »

Sziszek

Sziszek (horvátul Sisak, latinul Siscia, németül Sisseg) város Horvátországban, Sziszek-Monoszló megye székhelye.

Új!!: Szabad királyi város és Sziszek · Többet látni »

Tárnoki szék

A tárnoki szék a tárnokmester által vezetett felsőbb bíróság volt a középkor végén és az újkor elején Magyarországon.

Új!!: Szabad királyi város és Tárnoki szék · Többet látni »

Tárnokmester

I. Károly tárnokmesterének Nekcsei Demeter tárnokmesternek a címere a Nekcsei-biblia miniatúráján A tárnokmester (magister tavernicorum regalium, (németül: Tarnackmeister vagy Königlicher Oberschatzmeister)) vagy főtárnok (camerarius) a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője.

Új!!: Szabad királyi város és Tárnokmester · Többet látni »

Törvényhatóság

A törvényhatóságok a kétszintű helyi önkormányzati rendszer felső szintjét képező, területi alapon szervezett közjogi testületek voltak Magyarországon 1950-ig.

Új!!: Szabad királyi város és Törvényhatóság · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: Szabad királyi város és Temesvár · Többet látni »

Trencsén

A várkápolna alapfalai Trencsén, németül Trentschin, latinul Trentsinium) város Szlovákiában. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület, és a Trencséni járás központja. Hozzá tartozik Csákfalva, Csákháza, Diósfalu, Trencsénpüspöki, Vágapátfalva, Vágaranyos, Vágbékás, Vághidas és Vágszabolcs is.

Új!!: Szabad királyi város és Trencsén · Többet látni »

Turócbéla

Turócbéla (1899-ig Bella, szlovákul Belá) Bélagyulafalva településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Új!!: Szabad királyi város és Turócbéla · Többet látni »

Ungvár

Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.

Új!!: Szabad királyi város és Ungvár · Többet látni »

Vasvár

A középkori gyepű rekonstruált kapuja A templom román kori kapuja A városba a 8-as főút felől bevezető út Vasvár főtere Vasvár város Vas vármegye Vasvári járásában.

Új!!: Szabad királyi város és Vasvár · Többet látni »

Vármegye

A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.

Új!!: Szabad királyi város és Vármegye · Többet látni »

Végrendelet

A végrendelet (régiesen testamentum) a végintézkedés egyik formája: egyoldalú jognyilatkozat, amelyben a nyilatkozó magánszemély azt határozza meg, hogy halála után ki vagy kik váljanak vagyona tulajdonosává.

Új!!: Szabad királyi város és Végrendelet · Többet látni »

Versec

Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.

Új!!: Szabad királyi város és Versec · Többet látni »

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Új!!: Szabad királyi város és Zágráb · Többet látni »

Zólyom

Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye.

Új!!: Szabad királyi város és Zólyom · Többet látni »

Zengg

Zengg (németül Zengg, horvátul Senj (ejtsd: Szeny), latinul Senia) város és község Horvátországban, Lika-Zengg megyében.

Új!!: Szabad királyi város és Zengg · Többet látni »

Zombor

Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.

Új!!: Szabad királyi város és Zombor · Többet látni »

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

Új!!: Szabad királyi város és 11. század · Többet látni »

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

Új!!: Szabad királyi város és 12. század · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: Szabad királyi város és 14. század · Többet látni »

15. század

A 15.

Új!!: Szabad királyi város és 15. század · Többet látni »

1687-es országgyűlés

Az 1683 utáni másfél évtizedben a Habsburg Birodalom csapatai az oszmán hadsereget fokozatosan kiszorították Magyarország területéről.

Új!!: Szabad királyi város és 1687-es országgyűlés · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Szabad királyi város és 17. század · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Szabad királyi város és 18. század · Többet látni »

1828

Nincs leírás.

Új!!: Szabad királyi város és 1828 · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Szabad királyi város és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1876-os megyerendezés

Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.

Új!!: Szabad királyi város és 1876-os megyerendezés · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »