Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szótő

Index Szótő

A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.

62 kapcsolatok: Adamikné Jászó Anna, Agglutináló nyelv, Alanyeset, Allofón, Analógia, Angol nyelv, Arab nyelv, Örmény nyelv, Birtokos eset, Etimon, Főnévi igenév, Flektáló nyelv, Flexió, Fogalom, Fonéma, Fonológia, Franciák, Gyök (nyelvészet), Hangtan, Hasonulás, Határozószó, Igeidő, Indoeurópai alapnyelv, Indoeurópai nyelvcsalád, Kémia, Kötőszó, Kijelentő mód, Latin nyelv, Magánhangzó, Magyar nyelv, Matematika, Mássalhangzó, Módosítószó, Melléknév, Melléknévi igenév, Modalitás (nyelvészet), Mondat (nyelvészet), Morféma, Morfémaosztályok (nyelvészet), Morfológia (nyelvészet), Névmás, Névutó, Nyelvészet, Nyelvcsalád, Nyelvtan, Nyelvtani kategória, Olasz nyelv, Pragmatika, Rag, Sémi nyelvek, ..., Szanszkrit nyelv, Szám (nyelvészet), Szó, Szóalkotás, Szóösszetétel, Szócsalád, Szóképzés, Szókincs, Személy (nyelvészet), Szintaxis, Tőhangváltás, Toldalék. Bővíteni index (12 több) »

Adamikné Jászó Anna

bélyegkép Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.

Új!!: Szótő és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »

Agglutináló nyelv

Az agglutináló nyelv a nyelvek egyik alaptípusa a flektáló, izoláló és inkorporáló nyelvek mellett.

Új!!: Szótő és Agglutináló nyelv · Többet látni »

Alanyeset

Az alanyeset vagy nominativus (a latin nomen, nominis „név” szóból) a ragozó nyelvekben a nyelvtani esetek egyike, amely általában az ige alanyát jelöli meg a mondatban.

Új!!: Szótő és Alanyeset · Többet látni »

Allofón

Az allofón vagy ejtésváltozat a fonológiában azon beszédhangok egyike, melyek azonos fonéma alá tartoznak.

Új!!: Szótő és Allofón · Többet látni »

Analógia

Analóg: hasonló, valamivel bizonyos szempontból egyező, annak megfelelő.

Új!!: Szótő és Analógia · Többet látni »

Angol nyelv

EN:Az angolt szimbolizáló ISO 639-1 nyelv kód Az angol nyelv (angolul: English language) jelenleg egyike a Föld leggyakrabban használt nyelveinek.

Új!!: Szótő és Angol nyelv · Többet látni »

Arab nyelv

Az arab nyelvű világ (zöld, ahol egyedüli hivatalos nyelv, kék, ahol egyike a hivatalos nyelveknek) Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.

Új!!: Szótő és Arab nyelv · Többet látni »

Örmény nyelv

Az örmény nyelv (örményül: հայերեն լեզու, IPA – hayeren lezu) az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágába tartozó nyelv, amelyet elsősorban Örményországban, Grúziában és az örmény diaszpórában beszélnek.

Új!!: Szótő és Örmény nyelv · Többet látni »

Birtokos eset

A birtokos eset, latin szóval genitivus az a nyelvtani eset, amely valaminek vagy valakinek (birtok) valamihez vagy valakihez (birtokos) tartozását fejezi ki.

Új!!: Szótő és Birtokos eset · Többet látni »

Etimon

Az etimon valamely emberi szó legősibb formája.

Új!!: Szótő és Etimon · Többet látni »

Főnévi igenév

A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.

Új!!: Szótő és Főnévi igenév · Többet látni »

Flektáló nyelv

A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.

Új!!: Szótő és Flektáló nyelv · Többet látni »

Flexió

spanyol ’macska’ szón keresztül:'''GAT'''-: szótőGAT'''O''': hímnem, egyes számGAT'''A''': nőnem, egyes számGAT'''OS''': hímnem, többes számGAT'''AS''': nőnem, többes számGATO'''S''': jelöletlen többes szám A flexió, flektálás vagy hajlítás a nyelvészetben a flektáló nyelvekre jellemző szóalak-változtatás, amellyel a különböző nyelvtani viszonyokat kifejezik.

Új!!: Szótő és Flexió · Többet látni »

Fogalom

A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).

Új!!: Szótő és Fogalom · Többet látni »

Fonéma

A beszélt nyelvben a fonéma a hangok elemi, elvont egysége, amely egy adott nyelvben önálló egységet alkot, mivel más fonémákkal szemben jelentésmegkülönböztető szerepe van.

Új!!: Szótő és Fonéma · Többet látni »

Fonológia

A fonológia vagy fonematika a nyelvtudománynak az az ága, amely a beszédhangoknak a nyelvi rendszerben elfoglalt helyét és szerepét vizsgálja, szemben a fonetikával, amely egy adott nyelv beszédhangjainak a leírásával foglalkozik.

Új!!: Szótő és Fonológia · Többet látni »

Franciák

A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.

Új!!: Szótő és Franciák · Többet látni »

Gyök (nyelvészet)

A gyök egy 18-19.

Új!!: Szótő és Gyök (nyelvészet) · Többet látni »

Hangtan

A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.

Új!!: Szótő és Hangtan · Többet látni »

Hasonulás

A hasonulás (idegen szóval asszimiláció) olyan hangváltozás, amikor egy hang a szomszédos hang hatására megváltozik: ahhoz hasonlóvá vagy azzal azonossá válik (részleges, ill. teljes hasonulás).

Új!!: Szótő és Hasonulás · Többet látni »

Határozószó

A hagyományos nyelvtanban a határozószó olyan szófaj, amelynek mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Új!!: Szótő és Határozószó · Többet látni »

Igeidő

Az igeidő (latinul tempus) alaktani kategória, amellyel a nyelvek a cselekvés, történés, állapot idejét fejezik ki a közlés idejéhez viszonyítva.

Új!!: Szótő és Igeidő · Többet látni »

Indoeurópai alapnyelv

Az indoeurópai alapnyelv, vagy rövidítve IE (angolul: Proto-Indo-European, PIE), az indoeurópai nyelvek feltételezett közös őse.

Új!!: Szótő és Indoeurópai alapnyelv · Többet látni »

Indoeurópai nyelvcsalád

Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.

Új!!: Szótő és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »

Kémia

A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.

Új!!: Szótő és Kémia · Többet látni »

Kötőszó

A kötőszó (latin szóval conjunctio) olyan viszonyszó, ami tagmondatokat köt össze egymással.

Új!!: Szótő és Kötőszó · Többet látni »

Kijelentő mód

A kijelentő mód (latinul indicativus) az igemódok egyike, amely tényszerű közlést, állítást, illetve bekövetkezett, folyamatban lévő vagy a jövőben bekövetkező cselekvést, történést, állapotot fejez ki.

Új!!: Szótő és Kijelentő mód · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.

Új!!: Szótő és Latin nyelv · Többet látni »

Magánhangzó

A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.

Új!!: Szótő és Magánhangzó · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Szótő és Magyar nyelv · Többet látni »

Matematika

Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika, tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Új!!: Szótő és Matematika · Többet látni »

Mássalhangzó

A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.

Új!!: Szótő és Mássalhangzó · Többet látni »

Módosítószó

A nyelvészetben a módosítószó olyan szófaj, amelynek modalizálási funkciója van, azaz „vagy valamely mondatrésznek, vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát, kifejezve egyúttal a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát, a beszélői attitűdöt is”.

Új!!: Szótő és Módosítószó · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Új!!: Szótő és Melléknév · Többet látni »

Melléknévi igenév

A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.

Új!!: Szótő és Melléknévi igenév · Többet látni »

Modalitás (nyelvészet)

A modalitás a mondat egyik szemantikai vonása, melyet a beszélő saját mondottai tartalmára vonatkozó attitűdje tulajdonítja neki.

Új!!: Szótő és Modalitás (nyelvészet) · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Új!!: Szótő és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »

Morféma

A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.

Új!!: Szótő és Morféma · Többet látni »

Morfémaosztályok (nyelvészet)

A leíró nyelvtan egyik területe, az alaktan, azaz a morfológia foglalkozik a szavak, szóalakok felépítésével, szerkezetével.

Új!!: Szótő és Morfémaosztályok (nyelvészet) · Többet látni »

Morfológia (nyelvészet)

Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.

Új!!: Szótő és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »

Névmás

A névmás a hagyományos magyar leíró nyelvtan (és általában a hagyományos nyelvtan) egyik legvitathatóbb szófaji kategóriája, amelyet hagyományosan úgy határoznak meg, mint „valódi névszókat (fő-, mellék- vagy számneveket) helyettesítő szó”.

Új!!: Szótő és Névmás · Többet látni »

Névutó

A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.

Új!!: Szótő és Névutó · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Új!!: Szótő és Nyelvészet · Többet látni »

Nyelvcsalád

Nyelvcsaládnak nevezzük azon nyelvek összességét, amelyek nyelvtörténetileg bizonyítottan avagy feltételezhetően egyetlen közös ősből származnak.

Új!!: Szótő és Nyelvcsalád · Többet látni »

Nyelvtan

A nyelvtan (latinul grammatica), vagy más néven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány.

Új!!: Szótő és Nyelvtan · Többet látni »

Nyelvtani kategória

A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentéssekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is.

Új!!: Szótő és Nyelvtani kategória · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: Szótő és Olasz nyelv · Többet látni »

Pragmatika

A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált (több hagyományos ismeretterületet átfogó, illetve azok határain elhelyezkedő) tudomány, a szemiotika egyik ága, mely a jel és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja.

Új!!: Szótő és Pragmatika · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípusú, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Új!!: Szótő és Rag · Többet látni »

Sémi nyelvek

A sémi nyelvek az afroázsiai nyelvcsalád (sémi-hámi nyelvcsalád) egyik ága.

Új!!: Szótő és Sémi nyelvek · Többet látni »

Szanszkrit nyelv

A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.

Új!!: Szótő és Szanszkrit nyelv · Többet látni »

Szám (nyelvészet)

A nyelvtani szám a névszókra, névmásokra (bizonyos nyelvekben a névelőkre is), valamint az igékre vonatkozó morfológiai kategória, amely azt mutatja meg, hogy az általuk kifejezett jelentés egy (kettő, három, négy, esetleg néhány) vagy több dologra/személyre utal.

Új!!: Szótő és Szám (nyelvészet) · Többet látni »

Szó

A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.

Új!!: Szótő és Szó · Többet látni »

Szóalkotás

A szóalkotás a szókincs gyarapításának azon módja, amely során a nyelvben már meglévő elemekből jön létre új szó.

Új!!: Szótő és Szóalkotás · Többet látni »

Szóösszetétel

A szóösszetétel a szóalkotás egy gyakori módja, amikor önállóan is használható szavakból egy új szó jön létre.

Új!!: Szótő és Szóösszetétel · Többet látni »

Szócsalád

Az szóalaktanban és a szókészlettanban használt szócsalád terminus olyan szavak csoportját jelenti, amelyek származásuk szerinti körét különböző nyelvészek kisebbnek vagy nagyobbnak ítélik meg.

Új!!: Szótő és Szócsalád · Többet látni »

Szóképzés

A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.

Új!!: Szótő és Szóképzés · Többet látni »

Szókincs

Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Új!!: Szótő és Szókincs · Többet látni »

Személy (nyelvészet)

A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.

Új!!: Szótő és Személy (nyelvészet) · Többet látni »

Szintaxis

A szintaxis (a görög συν "közös" vagy ’együtt-’, és τάξις, ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) vagy mondattan a nyelvészetben a szavak szószerkezetekké és mondatokká kapcsolódásának szabályait írja le.

Új!!: Szótő és Szintaxis · Többet látni »

Tőhangváltás

A nyelvészetben a tőhangváltás olyan morfofonológiai jelenség, mely abban nyilvánul meg, hogy a szó tövében beszédhang / beszédhangok csoportja szabályszerűen cserélődik más beszédhangra / beszédhangok csoportjára vagy beszédhang hiányára a flexió vagy a szóképzés során.

Új!!: Szótő és Tőhangváltás · Többet látni »

Toldalék

A toldalék (affixum) jelentésváltoztató, -módosító vagy viszonyjelentést hordozó szórész, morféma.

Új!!: Szótő és Toldalék · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »