Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szófaj

Index Szófaj

A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikális jelentésük típusa alapján sorolják be.

66 kapcsolatok: Adamikné Jászó Anna, Alany (nyelvészet), Arisztotelész, Determináns (nyelvészet), Dionüsziosz Thrax, Elöljáró, Eset, Európa, Főnév, Főnévi igenév, Flexió, Fokozás (nyelvészet), Francia nyelv, Hagyományos nyelvtan, Hangutánzó szó, Határozó, Határozói igenév, Határozószó, I. e. 1. század, Ige (nyelvészet), Igekötő, Igemód, Igenévi ige, Indulatszó, Intuíció, Jövevényszó, Jelző, Kötőszó, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Latin nyelv, Logika, Magyar nyelv, Módosítószó, Megnyilatkozás (nyelvészet), Melléknév, Melléknévi igenév, Mondat (nyelvészet), Mondatszó, Morfológia (nyelvészet), Névelő, Névmás, Névutó, Nem (nyelvészet), Nyelv, Nyelvészet, Nyelvtan, Partikula, Platón, Rag, ..., Román nyelv, Segédige, Szám (nyelvészet), Számnév, Szófajváltás, Szóképzés, Szókincs, Szószerkezet, Szemantika, Szintaxis, Szláv nyelvek, Tárgy (nyelvészet), Toldalék, Tudomány, Viszonyszó, Vonatkozó névmás. Bővíteni index (16 több) »

Adamikné Jászó Anna

bélyegkép Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.

Új!!: Szófaj és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »

Alany (nyelvészet)

A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.

Új!!: Szófaj és Alany (nyelvészet) · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, i. e. 384 – Khalkísz, i. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Új!!: Szófaj és Arisztotelész · Többet látni »

Determináns (nyelvészet)

A mondattanban a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános definíciója szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkíve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.

Új!!: Szófaj és Determináns (nyelvészet) · Többet látni »

Dionüsziosz Thrax

Dionüsziosz Thrax, (i. e. 170 körül – i. e. 90 körül) görög grammatikaíró volt, szamothrakéi Arisztarkhosz tanítványa.

Új!!: Szófaj és Dionüsziosz Thrax · Többet látni »

Elöljáró

Az elöljáró, elöljárószó, prepozíció (egyes nyelvtanokban egyszerűen viszonyszó) olyan viszonyszó, amely a névszó előtt áll, és annak mondatbeli viszonyát jelöli.

Új!!: Szófaj és Elöljáró · Többet látni »

Eset

Az eset (latinul casus) a nyelvészetben jelenti egyrészt (mondattanilag) az esetviszonyt, ami egy ragozott névszó és a fölérendelt mondatrész között fennáll, másfelől pedig (alaktanilag) azt az esetragot, amivel az illető névszó kifejezi az adott esetviszonyt.

Új!!: Szófaj és Eset · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Szófaj és Európa · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt.

Új!!: Szófaj és Főnév · Többet látni »

Főnévi igenév

A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.

Új!!: Szófaj és Főnévi igenév · Többet látni »

Flexió

spanyol ’macska’ szón keresztül:'''GAT'''-: szótőGAT'''O''': hímnem, egyes számGAT'''A''': nőnem, egyes számGAT'''OS''': hímnem, többes számGAT'''AS''': nőnem, többes számGATO'''S''': jelöletlen többes szám A flexió, flektálás vagy hajlítás a nyelvészetben a flektáló nyelvekre jellemző szóalak-változtatás, amellyel a különböző nyelvtani viszonyokat kifejezik.

Új!!: Szófaj és Flexió · Többet látni »

Fokozás (nyelvészet)

A melléknevek, a határozók (a határozószók és a melléknévből képzett határozók), valamint egyes határozatlan számnevek sajátos tulajdonsága a fokozás lehetősége.

Új!!: Szófaj és Fokozás (nyelvészet) · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvek újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Szófaj és Francia nyelv · Többet látni »

Hagyományos nyelvtan

A hagyományos nyelvtan a leíró nyelvtanoknak az a fajtája, amelyek a klasszikus görög (később latin) nyelvtanírási hagyományt követik.

Új!!: Szófaj és Hagyományos nyelvtan · Többet látni »

Hangutánzó szó

A hangutánzó szó állati, emberi vagy természeti hangjelenséget felidéző lexikális elem.

Új!!: Szófaj és Hangutánzó szó · Többet látni »

Határozó

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.

Új!!: Szófaj és Határozó · Többet látni »

Határozói igenév

A határozói igenév (amit az újlatin nyelvekben a főnévi igenév egyik formáját jelölő latin szó alapján gerundium névvel is jelölnek) az ige egyik személytelen alakja a főnévi és a melléknévi igenév mellett, amely a mondatban általában valamilyen határozói szerepet tölt be.

Új!!: Szófaj és Határozói igenév · Többet látni »

Határozószó

A hagyományos nyelvtanban a határozószó olyan szófaj, amelynek mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Új!!: Szófaj és Határozószó · Többet látni »

I. e. 1. század

A világ keleti fele az i. e. 1. század végén, az időszámítás kezdete körül (angol nyelvű).

Új!!: Szófaj és I. e. 1. század · Többet látni »

Ige (nyelvészet)

Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, mód és szemlélet (aspektus) szerint változtathatja.

Új!!: Szófaj és Ige (nyelvészet) · Többet látni »

Igekötő

Az igekötő az igéhez szorosan kapcsolódó viszonyszó, amely módosítja annak jelentését.

Új!!: Szófaj és Igekötő · Többet látni »

Igemód

Az igemód az igeragozási rendszer részét képező kifejezési kategória, számos nyelv nyelvtanában megtalálható.

Új!!: Szófaj és Igemód · Többet látni »

Igenévi ige

Carl Arendt német nyelvész Igenévi ige vagy igei igenév egy olyan szerkezet, mint pl.

Új!!: Szófaj és Igenévi ige · Többet látni »

Indulatszó

A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.

Új!!: Szófaj és Indulatszó · Többet látni »

Intuíció

Az intuíció azon folyamat vagy megismerés megnevezése, mely során az információszerzés nem gondolkodási és következtetési folyamatok során történik.

Új!!: Szófaj és Intuíció · Többet látni »

Jövevényszó

A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.

Új!!: Szófaj és Jövevényszó · Többet látni »

Jelző

A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.

Új!!: Szófaj és Jelző · Többet látni »

Kötőszó

A kötőszó (latin szóval conjunctio) olyan viszonyszó, ami tagmondatokat köt össze egymással.

Új!!: Szófaj és Kötőszó · Többet látni »

Kenesei István

Kenesei István (Budapest, 1947. március 29. –) magyar nyelvész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

Új!!: Szófaj és Kenesei István · Többet látni »

Kiefer Ferenc

Kiefer Ferenc (Apatin, Jugoszlávia, 1931. május 24. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Szófaj és Kiefer Ferenc · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.

Új!!: Szófaj és Latin nyelv · Többet látni »

Logika

Gregor Reisch, Typus logicae, ''Margarita Philosophica'', 1503/08(?). A logika alapszituációját ábrázoló metszet. Az ''igazság'' és a ''hamisság'' mint vadászebek hajszolják a nyúl képében menekülő következtetési problémát. A vadász fegyverei a helyes következtetési szabályok, a szillogizmusok. A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.

Új!!: Szófaj és Logika · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Szófaj és Magyar nyelv · Többet látni »

Módosítószó

A nyelvészetben a módosítószó olyan szófaj, amelynek modalizálási funkciója van, azaz „vagy valamely mondatrésznek, vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát, kifejezve egyúttal a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát, a beszélői attitűdöt is”.

Új!!: Szófaj és Módosítószó · Többet látni »

Megnyilatkozás (nyelvészet)

A megnyilatkozás terminus olyan beszédszegmensre vonatkozik, amelyről nem fogalmaztak meg hipotéziseket nyelvészeti elmélet szempontjából (ellentétben a mondattal, mely egyik vagy másik grammatikai elméletben kap meghatározást).

Új!!: Szófaj és Megnyilatkozás (nyelvészet) · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Új!!: Szófaj és Melléknév · Többet látni »

Melléknévi igenév

A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.

Új!!: Szófaj és Melléknévi igenév · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Új!!: Szófaj és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »

Mondatszó

A mondatszó olyan szó, amely egyedül képezhet megnyilatkozást, szemantikailag mondat szerepét töltve beDubois 2002, 313.

Új!!: Szófaj és Mondatszó · Többet látni »

Morfológia (nyelvészet)

Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.

Új!!: Szófaj és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszók osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Új!!: Szófaj és Névelő · Többet látni »

Névmás

A névmás a hagyományos magyar leíró nyelvtan (és általában a hagyományos nyelvtan) egyik legvitathatóbb szófaji kategóriája, amelyet hagyományosan úgy határoznak meg, mint „valódi névszókat (fő-, mellék- vagy számneveket) helyettesítő szó”.

Új!!: Szófaj és Névmás · Többet látni »

Névutó

A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.

Új!!: Szófaj és Névutó · Többet látni »

Nem (nyelvészet)

A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.

Új!!: Szófaj és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Új!!: Szófaj és Nyelv · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Új!!: Szófaj és Nyelvészet · Többet látni »

Nyelvtan

A nyelvtan (latinul grammatica), vagy más néven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány.

Új!!: Szófaj és Nyelvtan · Többet látni »

Partikula

A nyelvészetben a partikula olyan nem toldalékolható nyelvi elem, amelyet a különböző nyelvek nyelvtanai nem kezelnek egységesen, és egyes nyelvészeti irányzatokon belül is vitatott a megítélésük.

Új!!: Szófaj és Partikula · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; Kr. e. 427. május 7.Pecz, i. m.,, Athén vagy Aigina – Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Új!!: Szófaj és Platón · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípusú, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Új!!: Szófaj és Rag · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvekhez tartozik.

Új!!: Szófaj és Román nyelv · Többet látni »

Segédige

Az grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikális jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikális jelentését, és egy másik, lexikális jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.

Új!!: Szófaj és Segédige · Többet látni »

Szám (nyelvészet)

A nyelvtani szám a névszókra, névmásokra (bizonyos nyelvekben a névelőkre is), valamint az igékre vonatkozó morfológiai kategória, amely azt mutatja meg, hogy az általuk kifejezett jelentés egy (kettő, három, négy, esetleg néhány) vagy több dologra/személyre utal.

Új!!: Szófaj és Szám (nyelvészet) · Többet látni »

Számnév

A szám egy absztrakt fogalom.

Új!!: Szófaj és Számnév · Többet látni »

Szófajváltás

A szófajváltás a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli módszere, amely nyomán szavak egy bizonyos lexikai osztályból átkerülnek egy másikba.

Új!!: Szófaj és Szófajváltás · Többet látni »

Szóképzés

A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.

Új!!: Szófaj és Szóképzés · Többet látni »

Szókincs

Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Új!!: Szófaj és Szókincs · Többet látni »

Szószerkezet

A szószerkezet (szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.

Új!!: Szófaj és Szószerkezet · Többet látni »

Szemantika

A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a terminus az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.

Új!!: Szófaj és Szemantika · Többet látni »

Szintaxis

A szintaxis (a görög συν "közös" vagy ’együtt-’, és τάξις, ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) vagy mondattan a nyelvészetben a szavak szószerkezetekké és mondatokká kapcsolódásának szabályait írja le.

Új!!: Szófaj és Szintaxis · Többet látni »

Szláv nyelvek

A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.

Új!!: Szófaj és Szláv nyelvek · Többet látni »

Tárgy (nyelvészet)

A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.

Új!!: Szófaj és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Toldalék

A toldalék (affixum) jelentésváltoztató, -módosító vagy viszonyjelentést hordozó szórész, morféma.

Új!!: Szófaj és Toldalék · Többet látni »

Tudomány

A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.

Új!!: Szófaj és Tudomány · Többet látni »

Viszonyszó

A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.

Új!!: Szófaj és Viszonyszó · Többet látni »

Vonatkozó névmás

A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.

Új!!: Szófaj és Vonatkozó névmás · Többet látni »

Átirányítja itt:

Alapszófaj, Szófajok.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »