Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szászánida Birodalom

Index Szászánida Birodalom

A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom egy ókori iráni központú birodalom volt.

102 kapcsolatok: Ahura Mazdá, Anatólia, Antiokheia, Armenia Magna, Asszír keleti egyház, Avarok, Aveszta, Az ókor nagy csatái, Az Óperzsa Birodalom királyainak listája, Ázsia, Örményország, Ókori Róma, Óperzsa Birodalom, Balás szászánida király, Bizánci Birodalom, Carus római császár, Damaszkusz, Egyiptom, Eufrátesz, Firdauszí, Galerius római császár, Hérakleiosz bizánci császár, Heftaliták, Hunok, Huzesztán tartomány, I. Ardasír szászánida király, I. Bahrám szászánida király, I. Constantinus római császár, I. Huszrau szászánida király, I. Iusztinianosz bizánci császár, I. Kavád szászánida király, I. Narsak szászánida király, I. Péroz szászánida király, I. Sápúr szászánida király, Ibériai Királyság, II. Bahrám szászánida király, II. Huszrau szászánida király, II. Jazdagird szászánida király, II. Sápúr szászánida király, III. Bahrám szászánida király, III. Gordianus római császár, III. Jazdagird szászánida király, India, Indiai-óceán, Irán, Iulianus római császár, IV. Ardaván pártus király, IV. Hurmuz szászánida király, Jemen, Jeruzsálem, ..., Kadıköy, Kaukázus (régió), Kazárok, Kereszténység, Konstantinápoly, Ktezifon, Kurdisztán, Kusánok, Limes, Maurikiosz bizánci császár, Monarchia, Nihávandi csata, Pártus Birodalom, Pártusok, Perzsa-öböl, Philippus Arabs római császár, Római Birodalom, Sáhnáme, Szakák, Szászánida uralkodók listája, Szíria, Szeleukida Birodalom, Türkök, V. Bahrám szászánida király, Valerianus római császár, Vörös-tenger, VI. Bahrám szászánida király, XXVIII. Arsak pártus király, Zoroasztrizmus, Zsidó vallás, 11. század, 2. század, 209, 224, 260, 273, 283, 288, 298, 312, 4. század, 460-as évek, 469, 484, 540, 557, 6. század, 621, 626, 636, 651, 8. század. Bővíteni index (52 több) »

Ahura Mazdá

Ahura Mazdá (avesztai: „Bölcs Úr”), másképp Ormizd, vagy Ormazd, az uralkodó Isten az ókori iráni vallásban, különösen Zoroaszter iráni próféta vallási rendszerében.

Új!!: Szászánida Birodalom és Ahura Mazdá · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Új!!: Szászánida Birodalom és Anatólia · Többet látni »

Antiokheia

Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan: Antiochia; magyarosan: Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.

Új!!: Szászánida Birodalom és Antiokheia · Többet látni »

Armenia Magna

Arménia i. e. 80-ban Armenia Magna (azaz Mec Hajk) ókori ország Kis-Ázsiában, a mai Törökország északkeleti, illetve Örményország és Azerbajdzsán területén.

Új!!: Szászánida Birodalom és Armenia Magna · Többet látni »

Asszír keleti egyház

Az asszír keleti egyház (teljes hivatalos neve: Szent apostoli katolikus asszír keleti egyház, szírül: ܥܕܬܐ ܩܕܝܫܬܐ ܘܫܠܝܚܝܬܐ ܩܬܘܠܝܩܝ ܕܡܕܢܚܐ ܕܐܬܘܪ̈ܝܐ), más néven nesztoriánus egyház a kizárólag az első két egyetemes zsinatot elismerő keresztények csoportja.

Új!!: Szászánida Birodalom és Asszír keleti egyház · Többet látni »

Avarok

Kárpát-medencében 582-612 Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyeppe nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.

Új!!: Szászánida Birodalom és Avarok · Többet látni »

Aveszta

Az Aveszta (elterjedtebb, de pontatlan néven Zend-Aveszta) a Kr. e. I. évezredben keletkezett szent könyv, a zoroasztrizmus, más néven párszi vallás híveinek, Zarathustra követőinek könyve, az iráni (perzsa) irodalom legrégebbi emléke.

Új!!: Szászánida Birodalom és Aveszta · Többet látni »

Az ókor nagy csatái

Az ókor az emberiség történetének nagyon hosszú szakasza.

Új!!: Szászánida Birodalom és Az ókor nagy csatái · Többet látni »

Az Óperzsa Birodalom királyainak listája

A Perzsa Birodalom a méd fennhatóság alóli felszabadulása után a világtörténelem jelentős tényezőjévé vált.

Új!!: Szászánida Birodalom és Az Óperzsa Birodalom királyainak listája · Többet látni »

Ázsia

Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.

Új!!: Szászánida Birodalom és Ázsia · Többet látni »

Örményország

Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) kis hegyvidéki ország Ázsiában, Kis-Ázsiától keletre.

Új!!: Szászánida Birodalom és Örményország · Többet látni »

Ókori Róma

Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.

Új!!: Szászánida Birodalom és Ókori Róma · Többet látni »

Óperzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.

Új!!: Szászánida Birodalom és Óperzsa Birodalom · Többet látni »

Balás szászánida király

Balás (? – 488?) Péroz testvére, a Szászánida Birodalom királya 484-488 között.

Új!!: Szászánida Birodalom és Balás szászánida király · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Keletrómai Birodalom (- ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Szászánida Birodalom és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Carus római császár

Marcus Aurelius Carus, általánosan elterjedt néven Carus császár (Narbo, 223 körül – Perzsia, 283 augusztusa) a Római Birodalom császára.

Új!!: Szászánida Birodalom és Carus római császár · Többet látni »

Damaszkusz

Damaszkusz 250px A város éjjel Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.

Új!!: Szászánida Birodalom és Damaszkusz · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul مصر,, a helyi dialektus alapján), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság független ország Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: Szászánida Birodalom és Egyiptom · Többet látni »

Eufrátesz

Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).

Új!!: Szászánida Birodalom és Eufrátesz · Többet látni »

Firdauszí

Firdauszí vagy Firduszi Abul-kászim Manszúr, (940 körül – 1027) a perzsa irodalom (egyben a világirodalom) egyik legjelentősebb költője.

Új!!: Szászánida Birodalom és Firdauszí · Többet látni »

Galerius római császár

Galerius Maximianus, általánosan elterjedt néven Galerius császár (Gamzigrad, 260 körül – Nicomedia, 311. május 5.) teljes nevén Caius Galerius Valerius Maximianus, római császár, azaz augustus 305-től 311-ig.

Új!!: Szászánida Birodalom és Galerius római császár · Többet látni »

Hérakleiosz bizánci császár

Hérakleiosz és két társcsászára, Kónsztantinosz és Hérakleónasz egy soliduson Hérakleiosz (görög Ἡράκλειος, latin Heraclius, Kappadókia, 574 körül – Konstantinápoly, 641. február 11.) a Bizánci Birodalom egyik legjelentősebb uralkodója 610-től haláláig.

Új!!: Szászánida Birodalom és Hérakleiosz bizánci császár · Többet látni »

Heftaliták

Heftalita lovas harcos (460–479.) A heftaliták, illetve fehér hunok néven ismert csoportosulás a tielö szövetség részeseiből, valamint Közép-Ázsia szkíta népességéből alakult ki.

Új!!: Szászánida Birodalom és Heftaliták · Többet látni »

Hunok

Attila halálakor (453) A hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában. Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok Belső-Ázsia sztyeppéiről származó, valószínűleg török nyelvű nomád nép volt.

Új!!: Szászánida Birodalom és Hunok · Többet látni »

Huzesztán tartomány

Huzesztán tartomány elhelyezkedése Iránban Huzesztán tartomány (perzsául استان خوزستان) Irán 31 tartományának egyike az ország délnyugati részén, a Perzsa-öböl partján.

Új!!: Szászánida Birodalom és Huzesztán tartomány · Többet látni »

I. Ardasír szászánida király

I.

Új!!: Szászánida Birodalom és I. Ardasír szászánida király · Többet látni »

I. Bahrám szászánida király

Ahura Mazdá megkoronázza I. Bahrámot BisápúrbanForrás-PerzsaReneszánsz I. Bahrám (Varhrān, ? – 277. júliusa) a Szászánida Birodalom királya (274 – 277), I. Sápúr fia, I. Hurmuz testvére volt.

Új!!: Szászánida Birodalom és I. Bahrám szászánida király · Többet látni »

I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével (''Sol Invictus'') ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és ortodox egyházban: Szent Konstantin (Naissus, kb. 272. február 27. – Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

Új!!: Szászánida Birodalom és I. Constantinus római császár · Többet látni »

I. Huszrau szászánida király

I.

Új!!: Szászánida Birodalom és I. Huszrau szászánida király · Többet látni »

I. Iusztinianosz bizánci császár

A császár 521-es consuli diptichonjának részlete, ahonnan a császár eredeti neve ismert Theodóra, a táncosnőből lett befolyásos császárné I. Iusztinianosz (görög Ιουστινιανός, latin Iustinianus, magyarban elterjedt Justinianus vagy Jusztinianusz; Tauresium, 483. május 11. – Konstantinápoly, 565. november 14.) bizánci császár 527-től haláláig, I. Iusztinosz unokaöccse és utódja volt.

Új!!: Szászánida Birodalom és I. Iusztinianosz bizánci császár · Többet látni »

I. Kavád szászánida király

I.

Új!!: Szászánida Birodalom és I. Kavád szászánida király · Többet látni »

I. Narsak szászánida király

Narsak (Naršak, görögül Narszész, ? – 302) a Szászánida Birodalom királya 293-302 között.

Új!!: Szászánida Birodalom és I. Narsak szászánida király · Többet látni »

I. Péroz szászánida király

Péroz (? – 484. januárja) II. Jazdagird (438-456) fia, III. Hurmuz (456-459) testvére, szászánida király 459-484 között.

Új!!: Szászánida Birodalom és I. Péroz szászánida király · Többet látni »

I. Sápúr szászánida király

I.

Új!!: Szászánida Birodalom és I. Sápúr szászánida király · Többet látni »

Ibériai Királyság

Kartli a mai Grúzia térképén Ibéria területváltozásai i. e. 500 és i. sz. 600 között Ibéria (grúzul იბერია, latinul Iberia vagy Iberi, görögül Ibéria) a Grúzia (Georgia) területén az i. e. 4. század – i. sz. 5. század között a mai Kartli területén létezett királyság ókori görög és latin neve volt.

Új!!: Szászánida Birodalom és Ibériai Királyság · Többet látni »

II. Bahrám szászánida király

II.

Új!!: Szászánida Birodalom és II. Bahrám szászánida király · Többet látni »

II. Huszrau szászánida király

II.

Új!!: Szászánida Birodalom és II. Huszrau szászánida király · Többet látni »

II. Jazdagird szászánida király

II.

Új!!: Szászánida Birodalom és II. Jazdagird szászánida király · Többet látni »

II. Sápúr szászánida király

II.

Új!!: Szászánida Birodalom és II. Sápúr szászánida király · Többet látni »

III. Bahrám szászánida király

III.

Új!!: Szászánida Birodalom és III. Bahrám szászánida király · Többet látni »

III. Gordianus római császár

Imperator Caesar Marcus Antonius Gordianus Augustus, általánosan elterjedt néven III.

Új!!: Szászánida Birodalom és III. Gordianus római császár · Többet látni »

III. Jazdagird szászánida király

III.Jazdagird (618/620 körül – 651) II. Huszrau egyik unokája, a Szászánida Birodalom 29.

Új!!: Szászánida Birodalom és III. Jazdagird szászánida király · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, földrajzilag a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Új!!: Szászánida Birodalom és India · Többet látni »

Indiai-óceán

Az Indiai-óceán helyzete Az Indiai-óceán a világtengerek egyike, a harmadik legnagyobb vízfelület a Földön.

Új!!: Szászánida Birodalom és Indiai-óceán · Többet látni »

Irán

Irán (perzsául ایران), hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául جمهوری اسلامی ایران), régebbi elnevezéssel Perzsia közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: Szászánida Birodalom és Irán · Többet látni »

Iulianus római császár

Flavius Claudius Iulianus (Konstantinápoly, 331. április 7. – Tigris menti Maranga, 363. június 26., pénzérméin FL CL IVLIA-NVS, Φλάβιος Κλαύδιος Ἰουλιανός, Flawiosz Klaudiosz Julianosz) a Római Birodalom császára volt másfél évig, 361 és 363 között.

Új!!: Szászánida Birodalom és Iulianus római császár · Többet látni »

IV. Ardaván pártus király

IV. vagy V. Ardaván (Ardawân, görögül Artabanosz) az egyik utolsó parthus király 213-tólUralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János,, 61.

Új!!: Szászánida Birodalom és IV. Ardaván pártus király · Többet látni »

IV. Hurmuz szászánida király

IV.

Új!!: Szászánida Birodalom és IV. Hurmuz szászánida király · Többet látni »

Jemen

Jemen állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délnyugati peremén fekszik.

Új!!: Szászánida Birodalom és Jemen · Többet látni »

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

Új!!: Szászánida Birodalom és Jeruzsálem · Többet látni »

Kadıköy

Kadıköy (ókori nevén Kalcedón, Khalkédón vagy Chalcedon) Isztambul egyik kerülete (szemt), mely a város ázsiai oldalán, a Márvány-tenger partján fekszik.

Új!!: Szászánida Birodalom és Kadıköy · Többet látni »

Kaukázus (régió)

A régió térképe A Kaukázus ((K'avk'asia),, (Ghafghaz)) egy geopolitikai régió Európa és Ázsia határán.

Új!!: Szászánida Birodalom és Kaukázus (régió) · Többet látni »

Kazárok

A Kazár Birodalom területe 650-850 között Kazár rovás jelek a 10. századi kijevi levél elnevezésű rovás emléken, melyet a kagán helyettese írt, akinek a méltóságneve »ilik« volt. Jelentése: ''Olvastuk. Ilik''http://www.scribd.com/doc/54631450/Bakay-Kornel-%C5%90stortenetunk-regeszeti-forrasai-II-1-2 Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. II. 1/2 A kazárok közép-ázsiai eredetű török nyelvű nép voltak, a 7. századtól a 10. századig a kelet-európai sztyeppén a Kazár Birodalom vezető népe.

Új!!: Szászánida Birodalom és Kazárok · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában a názáreti Jézus élete és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Mintegy kétmilliárd követőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt a bibliai Ábrahámhoz visszavezethető egyistenhívő vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. A keresztények hite szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett istenembernek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és számos különféle hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult keresztény felekezetek több fő ágazatba: az ókeleti, az ortodox, katolikus, ókatolikus, illetve a protestáns (és neoprotestáns) egyházakba csoportosíthatók.

Új!!: Szászánida Birodalom és Kereszténység · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Új!!: Szászánida Birodalom és Konstantinápoly · Többet látni »

Ktezifon

Ktezifon, más írásmóddal Ktésziphón ókori város volt a mai Irak területén, Bagdadtól kb.

Új!!: Szászánida Birodalom és Ktezifon · Többet látni »

Kurdisztán

Ázsiában Kurdisztán geográfiailag elismert, hegységekkel tagolt régió Törökország, Irak, Irán és Szíria határvidékén.

Új!!: Szászánida Birodalom és Kurdisztán · Többet látni »

Kusánok

A kusánok, kínai nevükön jüecsik (月氏 vagy 月支), vagy tokhárok kelet-iráni nyelvű nép voltak.

Új!!: Szászánida Birodalom és Kusánok · Többet látni »

Limes

Hadrianus falának maradványai Greenhead mellett. A falból nagyobb szakaszok hiányoznak, mivel az évek során a köveket elhordták más építkezésekhez. Rekonstruált római őrtorony (Németország) A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal (a történelem során általánosítva ezt a kifejezést alkalmazzák a folyam menti ripa védőrendszerre is).

Új!!: Szászánida Birodalom és Limes · Többet látni »

Maurikiosz bizánci császár

Maurikiosz (görög Μαυρίκιος, latin Mauricius, Arabissus, 539 – Konstantinápoly, 602. november 27.) bizánci császár 582-től haláláig.

Új!!: Szászánida Birodalom és Maurikiosz bizánci császár · Többet látni »

Monarchia

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja (elvben még akkor is, ha átruházta a döntési jogokat a parlamentre, a bíróságokra és a kormányra).

Új!!: Szászánida Birodalom és Monarchia · Többet látni »

Nihávandi csata

642-ben Nihávand (arab írással نهاوند, modern kiejtéssel Nehávand, a mai Iránban Teherántól nyugatra a Shur folyónál) mellett a hódító arabok győzelmet arattak a perzsák fölött, s ezzel véget ért a Szászánida-dinasztia uralma.

Új!!: Szászánida Birodalom és Nihávandi csata · Többet látni »

Pártus Birodalom

A Pártus Birodalom, vagy Arsakida Birodalom az indoiráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein.

Új!!: Szászánida Birodalom és Pártus Birodalom · Többet látni »

Pártusok

Pártus íjász ábrázolása A pártusok – nevük más alakban párthusok, parthusok – a szkíta népek, közelebbről a szakák közé tartoztak, s magukat avaroknak nevezték.

Új!!: Szászánida Birodalom és Pártusok · Többet látni »

Perzsa-öböl

A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.

Új!!: Szászánida Birodalom és Perzsa-öböl · Többet látni »

Philippus Arabs római császár

Imperator Caesar Marcus Iulius Philippus Augustus, általánosan elterjedt néven Philippus Arabs császár, némelykor I. Philippus, született Marcus Iulius Philippus; Arabia Petraea, 204 körül – Verona, 249.

Új!!: Szászánida Birodalom és Philippus Arabs római császár · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom (latinul Imperium Romanum) az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Szászánida Birodalom és Római Birodalom · Többet látni »

Sáhnáme

A Sáhnáme egy oldala A Sáhnáme egy oldala Sáhnáme, azaz a Királyok Könyve mondaanyagát még a szászánida uralkodók idejében jegyezték fel.

Új!!: Szászánida Birodalom és Sáhnáme · Többet látni »

Szakák

Skukha, az ászik, pontosabban az aorszok törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén A szakák közép-ázsiai szkíták.

Új!!: Szászánida Birodalom és Szakák · Többet látni »

Szászánida uralkodók listája

A Szászánida-dinasztia az Akhaimenidáktól származtatta magát.

Új!!: Szászánida Birodalom és Szászánida uralkodók listája · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام – aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Új!!: Szászánida Birodalom és Szíria · Többet látni »

Szeleukida Birodalom

A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).

Új!!: Szászánida Birodalom és Szeleukida Birodalom · Többet látni »

Türkök

A türkök kifejezés alatt értjük egyrészt a Türk Birodalom alapító nemzetségét, másrészt az ezen birodalom uralma alatt egyesített, török nyelveket beszélő népeket.

Új!!: Szászánida Birodalom és Türkök · Többet látni »

V. Bahrám szászánida király

V.

Új!!: Szászánida Birodalom és V. Bahrám szászánida király · Többet látni »

Valerianus római császár

Imperator Caesar Publius Licinius Valerianus Augustus, általánosan elterjedt néven Valerianus császár, született Publius Licinius Valerianus (193 körül – Bishapur, 264) a Római Birodalom császára 253-tól 260-ig.

Új!!: Szászánida Birodalom és Valerianus római császár · Többet látni »

Vörös-tenger

Homokvihar a Vörös-tenger fölött A Vörös-tenger Afrika és Ázsia (közelebbről az Arab-félsziget) között helyezkedik el.

Új!!: Szászánida Birodalom és Vörös-tenger · Többet látni »

VI. Bahrám szászánida király

VI.

Új!!: Szászánida Birodalom és VI. Bahrám szászánida király · Többet látni »

XXVIII. Arsak pártus király

XXVII.

Új!!: Szászánida Birodalom és XXVIII. Arsak pártus király · Többet látni »

Zoroasztrizmus

Jazd (Irán) zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi létező vallása, amely az iráni-felföldön keletkezett.

Új!!: Szászánida Birodalom és Zoroasztrizmus · Többet látni »

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legelterjedtebb vallása, a három ábrahámi vallás egyike.

Új!!: Szászánida Birodalom és Zsidó vallás · Többet látni »

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

Új!!: Szászánida Birodalom és 11. század · Többet látni »

2. század

A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.

Új!!: Szászánida Birodalom és 2. század · Többet látni »

209

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 209 · Többet látni »

224

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 224 · Többet látni »

260

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 260 · Többet látni »

273

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 273 · Többet látni »

283

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 283 · Többet látni »

288

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 288 · Többet látni »

298

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 298 · Többet látni »

312

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 312 · Többet látni »

4. század

A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.

Új!!: Szászánida Birodalom és 4. század · Többet látni »

460-as évek

Évszázadok: 4. század – 5. század – 6. század Évtizedek: 410-es évek – 420-as évek – 430-as évek – 440-es évek – 450-es évek – 460-as évek – 470-es évek – 480-as évek – 490-es évek – 500-as évek – 510-es évek Évek: 460 461 462 463 464 465 466 467 468 469.

Új!!: Szászánida Birodalom és 460-as évek · Többet látni »

469

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 469 · Többet látni »

484

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 484 · Többet látni »

540

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 540 · Többet látni »

557

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 557 · Többet látni »

6. század

Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.

Új!!: Szászánida Birodalom és 6. század · Többet látni »

621

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 621 · Többet látni »

626

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 626 · Többet látni »

636

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 636 · Többet látni »

651

Nincs leírás.

Új!!: Szászánida Birodalom és 651 · Többet látni »

8. század

Az 8.

Új!!: Szászánida Birodalom és 8. század · Többet látni »

Átirányítja itt:

Középperzsa Birodalom, Szasszanida, Szasszanida Birodalom, Szasszanidák, Szasszánida, Szaszanida, Szászanida, Szászánida, Szászánida-dinasztia, Szászánidák, Újperzsa Birodalom.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »