Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Számelmélet

Index Számelmélet

A számelmélet a matematika egyik ága, mely eredetileg a természetes számok oszthatósági tulajdonságait vizsgálta.

55 kapcsolatok: A matematika története, A számelmélet alaptétele, Abc-sejtés, Absztrakt algebra, Algebrai szám, Angol nyelv, Ókori Görögország, Carl Friedrich Gauss, Catalan-sejtés, Diofantoszi egyenlet, Dirichlet-tétel, Egész számok, Elemek, Erdős Pál, Euklideszi algoritmus, Filozófia, Galois-elmélet, Goldbach-sejtés, Gyűrű (matematika), Háromszögszámok, Ideál (gyűrűelmélet), Ikerprím-sejtés, Irracionális számok, Kétnégyzetszám-tétel, Komplex analízis, Kriptográfia, Latin nyelv, Lineáris algebra, Maradékos osztás, Matematika, Matematikai analízis, Misztika, Nagy Fermat-tétel, Négyzetszámok, Oszthatóság, Páros és páratlan számok, Püthagoreusok, Pell-egyenlet, Peter Gustav Lejeune Dirichlet, Pitagoraszi számhármasok, Portable Document Format, Prímfelbontás, Prímszámok, Prímszámtétel, Prímteszt, Proklosz, Relatív prímek, Riemann-sejtés, Sorozat (matematika), Számelmélet, ..., Számrendszer, Számtani sorozat, Természetes számok, Tudomány, Waring-probléma. Bővíteni index (5 több) »

A matematika története

al-Hvárizmi perzsa matematikus híres műve: ''Al-Kitáb al-muhtaszar fi hiszáb al-dzsabr va l-mukábala'' ''(„A kiegészítés és egyensúlyozás általi számolás rövid könyve”)'' A matematika története avagy matematikatörténet tudományága elsősorban a matematikában történt új felfedezések eredetét és történetét kutatja, kisebb mértékben pedig a múltbeli standard matematikai módszereket és fogalmakat.

Új!!: Számelmélet és A matematika története · Többet látni »

A számelmélet alaptétele

Carl Friedrich Gauss számelméleti remekművének címlapja 1801-ből A számelmélet alaptétele, röviden SzAT a számelmélet egyik legalapvetőbb tétele, mely szerint minden 1-nél nagyobb természetes szám felbomlik, méghozzá (a szorzótényezők sorrendjétől eltekintve) egyféleképpen, prímszámok szorzatára.

Új!!: Számelmélet és A számelmélet alaptétele · Többet látni »

Abc-sejtés

Az abc-sejtés két matematikai állítás összefoglaló neve, melyet David Masser (1985) és Joseph Oesterlé (1988) fogalmazott meg.

Új!!: Számelmélet és Abc-sejtés · Többet látni »

Absztrakt algebra

Az absztrakt algebra a matematika, és azon belül az algebra egyik ága, amely konkrét algebrai struktúraosztályokat illetve ezek közti viszonyokat vizsgál, így a csoportokat, gyűrűket, testeket, modulusokat, vektortereket.

Új!!: Számelmélet és Absztrakt algebra · Többet látni »

Algebrai szám

Matematikában az algebrai szám olyan valós vagy komplex szám, amely gyöke egy racionális együtthatós nem azonosan nulla polinomnak.

Új!!: Számelmélet és Algebrai szám · Többet látni »

Angol nyelv

EN:Az angolt szimbolizáló ISO 639-1 nyelv kód Az angol nyelv (angolul: English language) jelenleg egyike a Föld leggyakrabban használt nyelveinek.

Új!!: Számelmélet és Angol nyelv · Többet látni »

Ókori Görögország

Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja.

Új!!: Számelmélet és Ókori Görögország · Többet látni »

Carl Friedrich Gauss

Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász.

Új!!: Számelmélet és Carl Friedrich Gauss · Többet látni »

Catalan-sejtés

A Catalan-sejtés vagy Mihăilescu-tétel a számelmélet egyszerűen megfogalmazható tétele, amelyet a belga Eugène Charles Catalan fogalmazott meg 1844-ben.

Új!!: Számelmélet és Catalan-sejtés · Többet látni »

Diofantoszi egyenlet

A matematikában a diofantoszi egyenlet vagy diofantikus egyenlet olyan egész együtthatós, általában többismeretlenes algebrai egyenlet, amelynek megoldásait az egész, ritkábban a természetes számok, illetve racionális számok körében keressük.

Új!!: Számelmélet és Diofantoszi egyenlet · Többet látni »

Dirichlet-tétel

A számelméletben L. Dirichlet nevezetes tétele azt állítja, hogy minden a, a+q, a+2q, a+3q,\dots számtani sorozatban végtelen sok prím van, feltéve, hogy a és q>0 relatív prímek.

Új!!: Számelmélet és Dirichlet-tétel · Többet látni »

Egész számok

Az egész számok szimbóluma Egész számoknak nevezzük a 0,1,2, … és −1,−2, … számokat.

Új!!: Számelmélet és Egész számok · Többet látni »

Elemek

Az Elemek (eredetileg görögül Στοιχεία) Eukleidész nevezetes összefoglaló munkája a matematika elemeiről.

Új!!: Számelmélet és Elemek · Többet látni »

Erdős Pál

Erdős Pál (Budapest, 1913. március 26. – Varsó, 1996. szeptember 20.) a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa, az MTA tagja.

Új!!: Számelmélet és Erdős Pál · Többet látni »

Euklideszi algoritmus

Nikomakhosz példája a 49 és 21 számokkal; a legnagyobb közös osztó a 7 (Heath 1908:300) Az euklideszi algoritmus egy számelméleti algoritmus, amellyel két szám legnagyobb közös osztója határozható meg.

Új!!: Számelmélet és Euklideszi algoritmus · Többet látni »

Filozófia

Raffaello Sanzio: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J.W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Számelmélet és Filozófia · Többet látni »

Galois-elmélet

A Galois-elmélet az absztrakt algebra egy meghatározó elmélete.

Új!!: Számelmélet és Galois-elmélet · Többet látni »

Goldbach-sejtés

A Goldbach-sejtés azt mondja ki, hogy (I.) Minden 2-nél nagyobb páros szám előáll két prímszám összegeként. (II.) Minden 5-nél nagyobb páratlan szám előáll három prímszám összegeként.

Új!!: Számelmélet és Goldbach-sejtés · Többet látni »

Gyűrű (matematika)

Az algebrában a két kétváltozós művelettel rendelkező R struktúrákat gyűrűnek nevezünk – jelölésben: (R;+,\cdot) –, ha.

Új!!: Számelmélet és Gyűrű (matematika) · Többet látni »

Háromszögszámok

A háromszögszámoknak nevezik a matematikában azokat a számokat, amelyek előállnak az első valahány egymást követő természetes szám összegeként.

Új!!: Számelmélet és Háromszögszámok · Többet látni »

Ideál (gyűrűelmélet)

Az absztrakt algebra gyűrűelmélet nevű ágában ideálnak nevezzük az R gyűrű I részhalmazát, ha I részgyűrűje R-nek és minden r\in R, s\in I-re rs\in I és sr\in I. Ezt a kapcsolatot R és I között az I \triangleleft R szimbólummal jelöljük.

Új!!: Számelmélet és Ideál (gyűrűelmélet) · Többet látni »

Ikerprím-sejtés

Ikerprím-sejtésnek nevezik azt a sejtést, hogy végtelen sok olyan p prímszám van, amire p+2 is prím.

Új!!: Számelmélet és Ikerprím-sejtés · Többet látni »

Irracionális számok

Irracionális számnak nevezzük az olyan valós számokat, melyek nem racionálisak, vagyis amelyek nem írhatók fel két egész szám hányadosaként.

Új!!: Számelmélet és Irracionális számok · Többet látni »

Kétnégyzetszám-tétel

A Fermat-tól eredő kétnégyzetszám-tétel a számelmélet egyik fontos tétele, aminek számos, igen különböző bizonyítása ismert.

Új!!: Számelmélet és Kétnégyzetszám-tétel · Többet látni »

Komplex analízis

A komplex analízis vagy komplexfüggvény-tan a matematika azon ága, amely a komplex változós komplex értékű függvényekkel foglalkozik.

Új!!: Számelmélet és Komplex analízis · Többet látni »

Kriptográfia

A kriptográfia (ógörög eredetű kif., κρυπτός (kryptós).

Új!!: Számelmélet és Kriptográfia · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.

Új!!: Számelmélet és Latin nyelv · Többet látni »

Lineáris algebra

A lineáris algebra a matematika (konkrétan az algebra) egyik tudományága, mely jelentős geometriai, fizikai és mérnöki alkalmazásokkal rendelkezik, sőt, születtek próbálkozások még a társadalomtudományokban való alkalmazására is (pl.: a modern közgazdaság-tudomány elképzelhetetlen lenne lineáris algebra nélkül).

Új!!: Számelmélet és Lineáris algebra · Többet látni »

Maradékos osztás

A maradékos osztás egy matematikai művelet.

Új!!: Számelmélet és Maradékos osztás · Többet látni »

Matematika

Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika, tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Új!!: Számelmélet és Matematika · Többet látni »

Matematikai analízis

Az analízis vagy függvénytan a matematika egyik részterülete, amely a függvények vizsgálatával (analízisével) foglalkozik.

Új!!: Számelmélet és Matematikai analízis · Többet látni »

Misztika

Misztika (latin mysticus.

Új!!: Számelmélet és Misztika · Többet látni »

Nagy Fermat-tétel

Pierre de Fermat, a rejtélyes sejtés kiötlője Pierre de Fermat a következő megjegyzést fűzte Diophantosz Aritmetika című könyvéhez: Természetesen n.

Új!!: Számelmélet és Nagy Fermat-tétel · Többet látni »

Négyzetszámok

A számelméletben négyzetszámon vagy teljes négyzeten (teljes második hatványon) olyan egész számot értenek, amely felírható valamely egész szám négyzeteként, más szóval egy egész szám önmagával vett szorzataként, második hatványaként.

Új!!: Számelmélet és Négyzetszámok · Többet látni »

Oszthatóság

Az oszthatóság egy matematikai reláció, melynek tulajdonságait a számelmélet vizsgálja.

Új!!: Számelmélet és Oszthatóság · Többet látni »

Páros és páratlan számok

A matematikában az egész számok közül páros és páratlan számokat különböztethetünk meg: párosak azok, amelyek oszthatóak 2-vel (más szóval 2 többszörösei), páratlanok, amelyek nem.

Új!!: Számelmélet és Páros és páratlan számok · Többet látni »

Püthagoreusok

Püthagorasz A püthagoreusok Püthagorasz tanaira támaszkodó és őt követő filozófusok voltak.

Új!!: Számelmélet és Püthagoreusok · Többet látni »

Pell-egyenlet

A Pell-egyenlet (John Pell után) az egyik legegyszerűbb diofantoszi egyenlet: x2-dy2.

Új!!: Számelmélet és Pell-egyenlet · Többet látni »

Peter Gustav Lejeune Dirichlet

Peter Gustav Lejeune Dirichlet (Első Francia Császárság, ma: Németország, Düren, 1805. február 13. – Hannover, Göttingen, 1859. május 5.) német matematikus.

Új!!: Számelmélet és Peter Gustav Lejeune Dirichlet · Többet látni »

Pitagoraszi számhármasok

A pitagoraszi számhármasok az egész oldalhosszúságú derékszögű háromszögek oldalhosszaiból álló számhármasok.

Új!!: Számelmélet és Pitagoraszi számhármasok · Többet látni »

Portable Document Format

A Portable Document Format (PDF) az Adobe Systems által kifejlesztett, dokumentumok tárolására alkalmas fájlformátum.

Új!!: Számelmélet és Portable Document Format · Többet látni »

Prímfelbontás

A számelméletben a prímfelbontás (törzstényezős felbontás, esetleg prímfaktorizáció) az a folyamat, amikor egy összetett számot prím osztóira (törzstényezőire) bontjuk (faktorizáljuk).

Új!!: Számelmélet és Prímfelbontás · Többet látni »

Prímszámok

;Prímszámok a természetes számok körében: A matematika, elsősorban pedig a számelmélet területén prímszámnak, törzsszámnak vagy röviden prímnek nevezzük azokat a természetes számokat, amelyeknek pontosan két osztójuk van a természetes számok között (maga a szám és az 1).

Új!!: Számelmélet és Prímszámok · Többet látni »

Prímszámtétel

A prímszámtétel a prímszámok eloszlását írja le.

Új!!: Számelmélet és Prímszámtétel · Többet látni »

Prímteszt

Prímteszten a matematikában vagy informatikában olyan (determinisztikus) algoritmust vagy indeterminisztikus (például valószínűség-elméleti) módszereket is megengedő eljárást értünk, melynek ismeretében bármely adott egész számról, vagy csak bizonyos típusú számokról (véges sok lépésben) el tudjuk dönteni, hogy prímszám-e, vagy pedig összetett.

Új!!: Számelmélet és Prímteszt · Többet látni »

Proklosz

Proklosz, (Konstantinápoly, 412. február 8. – Athén, 485. április 17.) késő ókori görög újplatonista filozófus.

Új!!: Számelmélet és Proklosz · Többet látni »

Relatív prímek

A matematikában az a és b egész számok esetén azt mondjuk, hogy az a a b-hez relatív prím, vagy egyszerűen a és b relatív prímek, ha az 1-en és −1-en kívül nincs más közös osztójuk.

Új!!: Számelmélet és Relatív prímek · Többet látni »

Riemann-sejtés

A Riemann-sejtés, amelyet először Bernhard Riemann fogalmazott meg 1859-ben, egyetlen számelméleti tárgyú dolgozatában, a Riemann-féle zéta-függvény zérushelyeinek eloszlásával foglalkozik (és így a prímszámok lehető legegyenletesebb eloszlását állítja).

Új!!: Számelmélet és Riemann-sejtés · Többet látni »

Sorozat (matematika)

Formális definíció szerint véges sorozaton a természetes számok egy véges részhalmazán értelmezett, végtelen sorozaton (régiesen: haladványon) pedig a természetes számok halmazán (általában Z+-on) értelmezett függvényt értünk.

Új!!: Számelmélet és Sorozat (matematika) · Többet látni »

Számelmélet

A számelmélet a matematika egyik ága, mely eredetileg a természetes számok oszthatósági tulajdonságait vizsgálta.

Új!!: Számelmélet és Számelmélet · Többet látni »

Számrendszer

A számábrázolási rendszer röviden: számrendszer meghatározza, hogyan ábrázolható egy adott szám.

Új!!: Számelmélet és Számrendszer · Többet látni »

Számtani sorozat

A számtani sorozat (más néven aritmetikai sorozat, régies néven számtani vagy aritmetikai haladvány) egy elemi matematikai fogalom, mely a matematika sok részterületén előfordul.

Új!!: Számelmélet és Számtani sorozat · Többet látni »

Természetes számok

Természetes számoknak nevezik.

Új!!: Számelmélet és Természetes számok · Többet látni »

Tudomány

A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.

Új!!: Számelmélet és Tudomány · Többet látni »

Waring-probléma

A Waring-probléma az additív számelmélet egyik alapfeladata, azzal foglalkozik, hogy hány darab k-adik hatvány (nem negatív egész szám k-adik hatványa) szükséges egy tetszőleges pozitív egész összegként való előállításához.

Új!!: Számelmélet és Waring-probléma · Többet látni »

Átirányítja itt:

Analitikus számelmélet, Prímszámelmélet.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »