Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
64 kapcsolatok: Alacsony-Tauern, Alsó-Ausztria, Annexió, Antant, Ausztria, Ausztria Szociáldemokrata Pártja, Babenberg-ház, Bécsújhely, Bruck-mürzzuschlagi járás, Burgenland, Dachstein, Dürnkruti csata, Deutschlandsbergi járás, Első világháború, Enns (folyó), Fölöstöm, Felső-Ausztria, Graz, Graz-környéki járás, Greim (Alacsony-Tauern), Gutkeled István, Habsburg-ház, Harmadik Birodalom, Hartberg-Fürstenfeld járás, Hochgolling, Hochschwab, Honfoglalás, Horvát nyelv, II. Frigyes osztrák herceg, II. Ottokár cseh király, IV. Béla magyar király, IV. László magyar király, Jugoszlávia, Karintia, Leibnitzi járás, Leobeni járás, Liezeni járás, Magyar kalandozások, Magyarország, Mura (Dráva), Muraui járás, Murtali járás, Német nyelv, Rába, Saint-germaini békeszerződés (1919), Salzburg (tartomány), Südoststeiermark járás, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Szlavónia, Szlovén nyelv, ..., Szlovénia, V. István magyar király, Vend nyelv, Voitsbergi járás, Weizi járás, 10. század, 1246, 1254, 1259, 1278, 1918, 1941, 1945, 1991. Bővíteni index (14 több) »
Alacsony-Tauern
Az Alacsony-Tauern (németül: Niedere Tauern) a Keleti-Alpok egyik hegyvonulata Ausztriában Salzburg és Stájerország tartományokban.
Új!!: Stájerország és Alacsony-Tauern · Többet látni »
Alsó-Ausztria
Desiro a Schneebergbahn vonalán Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).
Új!!: Stájerország és Alsó-Ausztria · Többet látni »
Annexió
Az annexió vagy annektálás, azaz bekebelezés: egy államnak más állammal való egyesítése.
Új!!: Stájerország és Annexió · Többet látni »
Antant
Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.
Új!!: Stájerország és Antant · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Stájerország és Ausztria · Többet látni »
Ausztria Szociáldemokrata Pártja
Ausztria Szociáldemokrata Pártja egyike Ausztria legrégibb, ma is létező pártjainak.
Új!!: Stájerország és Ausztria Szociáldemokrata Pártja · Többet látni »
Babenberg-ház
A Babenberg-ház vagy Babenbergek 976 és 1246 között a mai Ausztria elődjén, Ostmarkon (Alsó- és Felső-Ausztrián) uralkodó dinasztia.
Új!!: Stájerország és Babenberg-ház · Többet látni »
Bécsújhely
Bécsújhely, régi magyar nevén: Német-Újhely,,, város Alsó-Ausztriában.
Új!!: Stájerország és Bécsújhely · Többet látni »
Bruck-mürzzuschlagi járás
A Bruck-Mürzzuschlag-i járás, kerület (németül Bezirk Bruck-Mürzzuschlag) Ausztriában, Stájerország tartományban található.
Új!!: Stájerország és Bruck-mürzzuschlagi járás · Többet látni »
Burgenland
Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés, horvátul és gradistyeiül Gradišće, szlovénül Gradiščanska, vendül Gradišče, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya.
Új!!: Stájerország és Burgenland · Többet látni »
Dachstein
A Dachstein egy hegymasszívum Ausztriában.
Új!!: Stájerország és Dachstein · Többet látni »
Dürnkruti csata
A dürnkruti csata vagy második morvamezei csata, a Habsburg Rudolf és II. Ottokár cseh király közötti háború döntő csatája volt.
Új!!: Stájerország és Dürnkruti csata · Többet látni »
Deutschlandsbergi járás
A Deutschlandsbergi járás, kerület (németül Bezirk Deutschlandsberg) egy közigazgatási egység Ausztriában, Stájerországban.
Új!!: Stájerország és Deutschlandsbergi járás · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Stájerország és Első világháború · Többet látni »
Enns (folyó)
Az Enns folyó a Duna egyik mellékfolyója, 254 km-es hosszal.
Új!!: Stájerország és Enns (folyó) · Többet látni »
Fölöstöm
Fölöstöm (németül Fürstenfeld) osztrák város Stájerország Hartberg-Fürstenfeld járásában.
Új!!: Stájerország és Fölöstöm · Többet látni »
Felső-Ausztria
Felső-Ausztria (németül Oberösterreich) 11 981,92 km²-es területével és 1,4 millió fős lakosságával Ausztria 4.
Új!!: Stájerország és Felső-Ausztria · Többet látni »
Graz
Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.
Új!!: Stájerország és Graz · Többet látni »
Graz-környéki járás
A Graz-környéki járás, kerület (németül Bezirk Graz-Umgebung) közigazgatási egység Ausztriában, Stájerországban.
Új!!: Stájerország és Graz-környéki járás · Többet látni »
Greim (Alacsony-Tauern)
A Greim az Alacsony-Tauernnek egy markáns hegycsúcsa.
Új!!: Stájerország és Greim (Alacsony-Tauern) · Többet látni »
Gutkeled István
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gutkeled István (nádor).
Új!!: Stájerország és Gutkeled István · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Stájerország és Habsburg-ház · Többet látni »
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Új!!: Stájerország és Harmadik Birodalom · Többet látni »
Hartberg-Fürstenfeld járás
Hartberg-Fürstenfeld járás (németül Bezirk Hartberg-Fürstenfeld) közigazgatási egység Ausztriában, Stájerországban.
Új!!: Stájerország és Hartberg-Fürstenfeld járás · Többet látni »
Hochgolling
A Hochgolling (2863 m) a Keleti-Alpok egyik csúcsa.
Új!!: Stájerország és Hochgolling · Többet látni »
Hochschwab
A Hochschwab az Alpok hegységben található, a Keleti-Alpokban az Északi-Mészkőalpok zónájához, az Északi Stájer-Alpok körzetéhez tartozó hegység Ausztria Stájerország tartományában.
Új!!: Stájerország és Hochschwab · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Stájerország és Honfoglalás · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Stájerország és Horvát nyelv · Többet látni »
II. Frigyes osztrák herceg
II.
Új!!: Stájerország és II. Frigyes osztrák herceg · Többet látni »
II. Ottokár cseh király
Az 1278-as morvamezei csata emlékoszlopa Dürnkrutnál II.
Új!!: Stájerország és II. Ottokár cseh király · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Stájerország és IV. Béla magyar király · Többet látni »
IV. László magyar király
IV.
Új!!: Stájerország és IV. László magyar király · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Stájerország és Jugoszlávia · Többet látni »
Karintia
Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.
Új!!: Stájerország és Karintia · Többet látni »
Leibnitzi járás
A Leibnitzi járás Ausztriában, Stájerország tartományban található.
Új!!: Stájerország és Leibnitzi járás · Többet látni »
Leobeni járás
Leoben járás községei 2015-ben A Leobeni járás Ausztria egy járása Stájerországban.
Új!!: Stájerország és Leobeni járás · Többet látni »
Liezeni járás
A Liezeni járás Ausztriában, Stájerország tartományban található.
Új!!: Stájerország és Liezeni járás · Többet látni »
Magyar kalandozások
A 19. század óta kalandozó hadjáratoknak vagy kalandozásoknak nevezik azokat a magyar hadjáratokat, amelyeket a honfoglalást követően a magyarság vezetett Európa különböző vidékeire.
Új!!: Stájerország és Magyar kalandozások · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Stájerország és Magyarország · Többet látni »
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Új!!: Stájerország és Mura (Dráva) · Többet látni »
Muraui járás
A Muraui járás Ausztriában, Stájerország tartományban található.
Új!!: Stájerország és Muraui járás · Többet látni »
Murtali járás
A Murtali járás Ausztriában, Stájerország tartományban található.
Új!!: Stájerország és Murtali járás · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Stájerország és Német nyelv · Többet látni »
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Új!!: Stájerország és Rába · Többet látni »
Saint-germaini békeszerződés (1919)
Osztrák Köztársaság Állami Közlönye a Saint-germaini békeszerződés kihirdetéséről, 1920. július 21. Burgenland és Vas vármegye határának változása 1922-1923-ban. Emléktábla a Vas-hegyen. A saint-germaini békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként létrejött békeszerződés.
Új!!: Stájerország és Saint-germaini békeszerződés (1919) · Többet látni »
Salzburg (tartomány)
Salzburg tartomány (németül Salzburger Land, hivatalosan Bundesland Salzburg) Ausztria 9 tartományának egyike.
Új!!: Stájerország és Salzburg (tartomány) · Többet látni »
Südoststeiermark járás
A Südoststeiermark járás Ausztriában, Stájerország tartományban található.
Új!!: Stájerország és Südoststeiermark járás · Többet látni »
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.
Új!!: Stájerország és Szerb-Horvát-Szlovén Királyság · Többet látni »
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Új!!: Stájerország és Szlavónia · Többet látni »
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Stájerország és Szlovén nyelv · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Stájerország és Szlovénia · Többet látni »
V. István magyar király
V.
Új!!: Stájerország és V. István magyar király · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Stájerország és Vend nyelv · Többet látni »
Voitsbergi járás
A Voitsbergi járás Ausztriában, Stájerország tartományban található.
Új!!: Stájerország és Voitsbergi járás · Többet látni »
Weizi járás
A Weiz-i járás Ausztriában, Stájerország tartományban található.
Új!!: Stájerország és Weizi járás · Többet látni »
10. század
A 10.
Új!!: Stájerország és 10. század · Többet látni »
1246
Nincs leírás.
Új!!: Stájerország és 1246 · Többet látni »
1254
Nincs leírás.
Új!!: Stájerország és 1254 · Többet látni »
1259
Nincs leírás.
Új!!: Stájerország és 1259 · Többet látni »
1278
Nincs leírás.
Új!!: Stájerország és 1278 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Stájerország és 1918 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Stájerország és 1941 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Stájerország és 1945 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Stájerország és 1991 · Többet látni »
