Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: Alfred Binet, Amerikai Egyesült Államok, Élettan, Éltes Mátyás, David Wechsler, Diszkalkuliateszt, Első világháború, Empirizmus, Franciaország, Francis Galton, Gyermek, Intelligencia, IQ, Jogtudomány, Magyarország, Mentálisan retardáltak, Mondatmegértés, Munkamemória, Oktatás, Orvos, Orvostudomány, Pedagógia, Pléh Csaba, Pszichometria, Rajz, Szellemi életkor, Szem, 2003.
Alfred Binet
Alfred Binet (Nizza, 1857. július 8. – Párizs, 1911. október 18.) francia fejlődéspszichológus, 1910-ben ő állította össze az első intelligenciatesztet.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Alfred Binet · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Élettan
jobbra Az élettan (fiziológia) az élő szervezet működéseivel foglalkozó tudomány.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Élettan · Többet látni »
Éltes Mátyás
Éltes Mátyás (Győrszentiván, 1873. február 26. – Budapest, 1936. október 17.) magyar pedagógus és gyógypedagógus.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Éltes Mátyás · Többet látni »
David Wechsler
David "Wex" Wechsler (Lespezi, Románia, 1896. január 12. – New York, USA, 1981. május 2.) zsidó származású romániai emigráns, aki a maga korában az egyik vezető amerikai pszichológus volt.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és David Wechsler · Többet látni »
Diszkalkuliateszt
A diszkalkuliatesztek a számolással, számokkal kapcsolatos specifikus kognitív zavar, a diszkalkulia szűrésére, illetve diagnosztizálására szolgálnak.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Diszkalkuliateszt · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Első világháború · Többet látni »
Empirizmus
Az empirizmus (görög εμπειρισμός az empíria szóból, jelentése: tapasztalat) a 17. században megjelenő filozófiai nézet, amely szerint az ismeretekre csak tapasztalataink segítségével tehetünk szert.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Empirizmus · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Franciaország · Többet látni »
Francis Galton
Sir Francis Galton (Birmingham, 1822. február 16. – Haslemere, Surrey, Anglia, 1911. január 17.) angol polihisztor, felfedező, feltaláló, antropológus, földrajztudós, meteorológus.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Francis Galton · Többet látni »
Gyermek
görög népviseletben Namíbiában Gyermeknek (gyereknek) nevezzük a közeli hozzátartozók közül az egyenesági leszármazottat.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Gyermek · Többet látni »
Intelligencia
Az intelligenciát sokféleképpen határozták meg, a komplex fogalom a logika, a megértés, a tudatosság, a tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás és a problémamegoldás kapacitásaira vonatkozik.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Intelligencia · Többet látni »
IQ
John Carlyle Raven dolgozta ki a Progresszív Mátrixok tesztet, amely az összetett információkon alapuló következtetés képességét mérihttp://www.oshungary.hu/hu/tesztkatalogus-oshungary/raven-progressziv-matrixok/ Raven Progresszív Mátrixok, oshungary.hu Az IQ (intelligence quotient, azaz intelligenciahányados) egy viszonyító szám, amelynek segítségével kimutatható, hogy a vizsgált személy pillanatnyi értelmi képessége (értsd: intelligenciája) és az azonos életkorú, átlagos értelmi képességekkel rendelkező személy szellemi teljesítménye között milyen mértékű pozitív vagy negatív eltérés tapasztalható.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és IQ · Többet látni »
Jogtudomány
A jogtudomány a társadalomtudományok egyik legjelentősebb területe.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Jogtudomány · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Magyarország · Többet látni »
Mentálisan retardáltak
Mentálisan retardáltak (latin eredetű kifejezés, jelentése 'értelmileg lassan fejlődő') a hagyományos gyógypedagógiai tipológia (a fogyatékosok osztályozása) hazai értelmezése szerint azok a gyermekek, akiknél nem számottevő, sokszor inkább a kedvezőtlen szociokulturális hatásokra létrejövő, többnyire csak átmeneti és helyrehozható elmaradás állapítható meg az értelmi fejlődésben.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Mentálisan retardáltak · Többet látni »
Mondatmegértés
A mondatértés az a folyamat, ahogyan a szavakat szószerkezetekké kapcsoljuk össze, a szerkezetekhez pedig mondattani funkciót rendelünk.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Mondatmegértés · Többet látni »
Munkamemória
A munkamemória olyan rövidtávú emlékezet, amely az információt rövid ideig (néhány másodperc vagy perc) megtartja, illetve az információt manipulálja.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Munkamemória · Többet látni »
Oktatás
Oktatásnak hétköznapi értelmezés szerint leggyakrabban valamely információ (tudás) – általában nagyobb mennyiségben történő, rendszeres, esetleg intézményesített – átadását nevezzük.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Oktatás · Többet látni »
Orvos
Orvos a betegágynál (Samuel Luke Fildes festménye) Az orvos a beteg emberek gyógyításával, a betegségek megelőzésével hivatásszerűen foglalkozó szakember, aki az orvostudományi egyetemet sikeresen elvégezte, ott diplomát szerzett.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Orvos · Többet látni »
Orvostudomány
Avicenna perzsa-arab polihisztor, a modern orvostudomány atyja (perzsa miniatúra) Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Orvostudomány · Többet látni »
Pedagógia
A pedagógia egy kettős arculatú tudomány.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Pedagógia · Többet látni »
Pléh Csaba
Pléh Csaba (Sárisáp, 1945. november 29. –) Széchenyi-díjas magyar pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA főtitkárhelyettese (2006–2008), a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Pléh Csaba · Többet látni »
Pszichometria
A pszichometria egy olyan tudományterület, amely a pszichológiai és oktatási mérések elméleteivel és technikáival foglalkozik, ami magában foglalja a tudás, a képességek, az attitűdök és a személyes jellemzők mérését.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Pszichometria · Többet látni »
Rajz
Léda-tanulmány, Leonardo da Vinci: “''A rajzot nem elég tudománynak nevezni, hanem istenségnek, mert a teremtés minden látható művét újra tudja alkotni''” Henri de Toulouse-Lautrec: Csokoládé tánca (ceruzarajz, 1896) A rajz általában ceruzával, tollal, tussal vagy krétával készített szabadkézi művészeti vagy mérnöki alkotás.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Rajz · Többet látni »
Szellemi életkor
A szellemi életkor vagy mentális életkor (mental age, MA) a tényleges vagy kronológiai életkorral szemben az egyén szellemi, intellektuális fejlettségi szintjét, kognitív képességeit kifejező, a pszichológiában alkalmazott mutatószám.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Szellemi életkor · Többet látni »
Szem
Az emberi szem A szem tágabb értelemben olyan érzékszerv, amely a lehetséges ingerületek közül az elektromágneses sugárzás fény tartományának, a 200-tól terjedő spektrumának érzékelésére alkalmas.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és Szem · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Stanford–Binet-intelligenciaskála és 2003 · Többet látni »
