Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Akasztó, Aleksandrs Jeļisejevs, Babócsy András, Bács-Kiskun megye, Bozai Gyula (labdarúgó), Csehi Zoltán (labdarúgó), Dragóner Attila, Fehér, Ihor Hrihorovics Nyicsenko, Ioan Pătraşcu, Kék, Kertész János (labdarúgó), Kovács József (labdarúgó, 1966), Lakatos Ferenc (labdarúgó), Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály), Magyarország, Miroszlav Resko, Molnár Zoltán (labdarúgó, 1971), Nagy Norbert (labdarúgó), Oleg Korol, Rolands Bulders, Sass János, Sándor István (labdarúgó, 1944), Sorin Cigan, Stadler József, Stadler Stadion, Vjacseszlav Mikolajovics Jeremejev, 1993, 1994–1995-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1995–1996-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1996–1997-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1997–1998-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1998.
Akasztó
Akasztó község Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.
Új!!: Stadler FC és Akasztó · Többet látni »
Aleksandrs Jeļisejevs
Aleksandrs Jeļisejevs (1971. augusztus 11. –) egykori lett válogatott labdarúgó, egyszeres gólkirály a lett labdarúgó-bajnokságban.
Új!!: Stadler FC és Aleksandrs Jeļisejevs · Többet látni »
Babócsy András
Babócsy András, Külföldön: Andras Vilnrotter-Babócsy (Budapest, 1967. május 19. –) magyar labdarúgókapus., miután felvette édesanyja nevét is külföldön már mint Andras Vilnrotter-Babócsy néven szerepelt,.
Új!!: Stadler FC és Babócsy András · Többet látni »
Bács-Kiskun megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bács-Kiskun vármegye.
Új!!: Stadler FC és Bács-Kiskun megye · Többet látni »
Bozai Gyula (labdarúgó)
Bozai Gyula (Ozora, 1942. április 20. – 2023. december 12. vagy előtte) magyar magyar labdarúgó, edző.
Új!!: Stadler FC és Bozai Gyula (labdarúgó) · Többet látni »
Csehi Zoltán (labdarúgó)
Csehi Zoltán (Kalocsa, 1972. július 22. –) magyar labdarúgó.
Új!!: Stadler FC és Csehi Zoltán (labdarúgó) · Többet látni »
Dragóner Attila
Dragóner Attila (Budapest, 1974. november 15. –) magyar labdarúgó.
Új!!: Stadler FC és Dragóner Attila · Többet látni »
Fehér
Fehér annak a felületnek a színe, amely a fény teljes spektrumát változatlanul veri vissza.
Új!!: Stadler FC és Fehér · Többet látni »
Ihor Hrihorovics Nyicsenko
Ihor Hrihorovics Nyicsenko (a magyar sportsajtóban Igor Nicsenko; Herszon, Szovjetunió, 1971. április 18. –) ukrán labdarúgó, edző, az 1995–1996-os magyar labdarúgó-bajnokság gólkirálya.
Új!!: Stadler FC és Ihor Hrihorovics Nyicsenko · Többet látni »
Ioan Pătraşcu
Ioan Pătraşcu (1950. május 27. –) román labdarúgóedző.
Új!!: Stadler FC és Ioan Pătraşcu · Többet látni »
Kék
A kék egy szín, melyet az emberi szem képes megkülönböztetni a fény látható hullámhossz tartományában.
Új!!: Stadler FC és Kék · Többet látni »
Kertész János (labdarúgó)
Kertész János (Baktalórántháza, 1968. június 30. –) magyar labdarúgó.
Új!!: Stadler FC és Kertész János (labdarúgó) · Többet látni »
Kovács József (labdarúgó, 1966)
Kovács József (Veszprém, 1966. július 31. –) válogatott labdarúgó, csatár.
Új!!: Stadler FC és Kovács József (labdarúgó, 1966) · Többet látni »
Lakatos Ferenc (labdarúgó)
Lakatos Ferenc (Győr, 1965. augusztus 31. –) válogatott labdarúgó, csatár.
Új!!: Stadler FC és Lakatos Ferenc (labdarúgó) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Stadler FC és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály)
Az NB II a magyar labdarúgó-bajnokság másodosztálya.
Új!!: Stadler FC és Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Stadler FC és Magyarország · Többet látni »
Miroszlav Resko
Miroszlav Resko (ukránul: Мирослав Решко; Munkács, 1970. augusztus 18. –) ukrán labdarúgó.
Új!!: Stadler FC és Miroszlav Resko · Többet látni »
Molnár Zoltán (labdarúgó, 1971)
Molnár Zoltán (Kisvárda, 1971. január 9. –) magyar labdarúgó.
Új!!: Stadler FC és Molnár Zoltán (labdarúgó, 1971) · Többet látni »
Nagy Norbert (labdarúgó)
Nagy Norbert (Hajdúnánás, 1969. június 28. – Szombathely, 2003. május 9.) válogatott labdarúgó.
Új!!: Stadler FC és Nagy Norbert (labdarúgó) · Többet látni »
Oleg Korol
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aleh Ivanavics Karol.
Új!!: Stadler FC és Oleg Korol · Többet látni »
Rolands Bulders
Rolands Bulders (Liepāja, 1965. május 12. –) egykori lett válogatott labdarúgó.
Új!!: Stadler FC és Rolands Bulders · Többet látni »
Sass János
Sass János (Eger, 1966. január 17. –) válogatott labdarúgó, hátvéd.
Új!!: Stadler FC és Sass János · Többet látni »
Sándor István (labdarúgó, 1944)
Sándor István (Csepe, 1944. augusztus 19. –) kárpátaljai magyar labdarúgó, majd edző.
Új!!: Stadler FC és Sándor István (labdarúgó, 1944) · Többet látni »
Sorin Cigan
Sorin Cigan (Tusnád, 1964. május 29. –) egykori román válogatott labdarúgó.
Új!!: Stadler FC és Sorin Cigan · Többet látni »
Stadler József
Stadler József (Akasztó, 1951. január 2. – Dunaújváros, 2017. november 21.) magyar vállalkozó, üzletember, a Stadler FC labdarúgócsapat névadó tulajdonosa.
Új!!: Stadler FC és Stadler József · Többet látni »
Stadler Stadion
A Stadler Stadion a Stadler FC mérkőzéseinek otthont adó sportlétesítmény, labdarúgóstadion.
Új!!: Stadler FC és Stadler Stadion · Többet látni »
Vjacseszlav Mikolajovics Jeremejev
Vjacseszlav Mikolajovics Jeremejev (ukrán betűkkel: В'ячеслав Миколайович Єремеєв, Moszkva, 1970. március 29. –) orosz névváltozatban Vjacseszlav Nyikolajevics Jeremejev (Вячеслав Николаевич Еремеев) visszavonult orosz származású ukrán labdarúgó.
Új!!: Stadler FC és Vjacseszlav Mikolajovics Jeremejev · Többet látni »
1993
START-II aláírásakor.
Új!!: Stadler FC és 1993 · Többet látni »
1994–1995-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1994-1995-ös magyar bajnokságot a Ferencváros nyerte meg az Újpest és a Debrecen előtt.
Új!!: Stadler FC és 1994–1995-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1995–1996-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1995-1996-os Nemzeti Bajnokság I osztályát a Ferencváros nyerte a BVSC és az Újpest előtt, tehát mindegyik dobogós fővárosi csapat volt.
Új!!: Stadler FC és 1995–1996-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1996–1997-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I. osztályában, 1996-97-ben 18 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Stadler FC és 1996–1997-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1997–1998-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1997-98-ban 18 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Stadler FC és 1997–1998-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Stadler FC és 1998 · Többet látni »
