Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Spitz Illés

Index Spitz Illés

Spitz Illés, Vörös (horvátul: Ilješ Špic, szerbül: Иљeш Шпиц, Budapest, 1902. február 2. – Szkopje, 1961. október 1.) magyar válogatott labdarúgó, csatár, edző.

35 kapcsolatok: Újpest FC, Bajnokok Tornája (1930), Budapest, Csatár (labdarúgás), FC St. Gallen, FC Zürich, Február 2., FK Partizan, FK Vardar, HNK Hajduk Split, Horvát nyelv, Jugoszláv labdarúgó-bajnokság (első osztály), Jugoszláv labdarúgókupa, Jugoszlávia, Közép-európai kupa, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-válogatott, Magyar labdarúgókupa, Magyarország, Nemzeti SC, Október 1., Szerb nyelv, Szkopje, 1902, 1926–1927-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1927–1928-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1928–1929-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1929-es közép-európai kupa, 1929–1930-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1930–1931-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1931–1932-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1932–1933-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1946–1947-es jugoszláv labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1948–1949-es jugoszláv labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1961.

Újpest FC

Az Újpest FC a második legrégebben alapított magyar sportegyesület labdarúgócsapata, melynek székhelye, Budapest IV. kerülete, tehát Újpest.

Új!!: Spitz Illés és Újpest FC · Többet látni »

Bajnokok Tornája (1930)

A Bajnokok Tornája (Coupe des Nations) labdarúgó-torna 1930 nyarán került megrendezésre Genfben.

Új!!: Spitz Illés és Bajnokok Tornája (1930) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Spitz Illés és Budapest · Többet látni »

Csatár (labdarúgás)

kapus megpróbál kivédeni A csatár, azaz támadó egy játékos a labdarúgócsapatban, aki a legközelebb helyezkedik el az ellenfél gólvonalához, és aki elsősorban a gólszerzésért felelős.

Új!!: Spitz Illés és Csatár (labdarúgás) · Többet látni »

FC St. Gallen

A Fussballclub St.

Új!!: Spitz Illés és FC St. Gallen · Többet látni »

FC Zürich

Az FC Zürich vagy röviden FCZ egy svájci labdarúgócsapat Zürichből, mely 1896-ban alakult.

Új!!: Spitz Illés és FC Zürich · Többet látni »

Február 2.

Névnapok: Aida, Karolina + Adna, Apor, Aporka, Bodó, Brúnó, Brútusz, Johanna, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Milli, Mimi, Miriam, Mirjam, Opika, Teofánia, Tifani, Virgínia.

Új!!: Spitz Illés és Február 2. · Többet látni »

FK Partizan

A Fudbalski klub Partizan (latin betűkkel: Fudbalski Klub Partizan) egy szerb labdarúgócsapat, melynek székhelye a fővárosban Belgrádban van.

Új!!: Spitz Illés és FK Partizan · Többet látni »

FK Vardar

Az FK Vardar (macedónul: ФК Вардар, magyar átírásban: Fudbalszki Klub Vardar Szkopje) egy macedón labdarúgócsapat, székhelye Szkopjében található.

Új!!: Spitz Illés és FK Vardar · Többet látni »

HNK Hajduk Split

A HNK Hajduk Split egy horvát labdarúgócsapat Split városában.

Új!!: Spitz Illés és HNK Hajduk Split · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Spitz Illés és Horvát nyelv · Többet látni »

Jugoszláv labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A Jugoszláv labdarúgó-bajnokság (Horvát nyelven: Prva nogometna liga; Szerb nyelven: Прва лига у фудбалу) volt a jugoszláv labdarúgó-bajnokságok legfelsőbb osztályának elnevezése a Jugoszláv Királyságban és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban.

Új!!: Spitz Illés és Jugoszláv labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

Jugoszláv labdarúgókupa

A Szerbia és Montenegró-i labdarúgókupa vagy Szerbia és Montenegró-i kupa (szerbül: Куп Југославије, magyar átírásban: Kup Jugoszlavije, horvátul: Kup Jugoslavije, szlovénül: Pokal Jugoslavije, macedónul: Куп на Југославија, magyar átírásban: Kup na Jugoszlavija) 1947 és 1991 között a legrangosabb nemzeti labdarúgókupa volt Jugoszláviában.

Új!!: Spitz Illés és Jugoszláv labdarúgókupa · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Új!!: Spitz Illés és Jugoszlávia · Többet látni »

Közép-európai kupa

A kupában részt vevő országok 1927–1940 között A Közép-európai Kupa (KK), más néven Mitropa Kupa Európa első nemzetközi labdarúgó kupasorozata, amelyben klubcsapatok szerepelnek.

Új!!: Spitz Illés és Közép-európai kupa · Többet látni »

Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.

Új!!: Spitz Illés és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

Magyar labdarúgó-válogatott

A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.

Új!!: Spitz Illés és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Magyar labdarúgókupa

A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.

Új!!: Spitz Illés és Magyar labdarúgókupa · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Spitz Illés és Magyarország · Többet látni »

Nemzeti SC

Sugár István titkár, Müllender Sándor football intéző, Tóth Potya István, Házy Pál, Faragó Béla, Feldmann Gyula, Palócz Mátyás kapitány, Tanyay Zoltán, Hlavay György, Stobbe Ernő, Rometh József, Lassingleitner József, Herskovits László, Reich Ede Nemzeti Sport Club (NSC).

Új!!: Spitz Illés és Nemzeti SC · Többet látni »

Október 1.

Névnapok: Malvin + Bazsó, Diké, Euridiké, Ludovika, Malvina, Remig, Rémus, Rémusz, Rómeó, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.

Új!!: Spitz Illés és Október 1. · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Spitz Illés és Szerb nyelv · Többet látni »

Szkopje

Szkopje (macedónul Скопје, albánul Shkup / Shkupi, törökül Üsküb vagy Üsküp) Észak-Macedónia fővárosa, egyben legnagyobb városa.

Új!!: Spitz Illés és Szkopje · Többet látni »

1902

Nincs leírás.

Új!!: Spitz Illés és 1902 · Többet látni »

1926–1927-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Az 1926-27-es év bajnokságán, professzionális pontvadászatban a játékosok már fizetésért futballoztak.

Új!!: Spitz Illés és 1926–1927-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1927–1928-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1927-28 ban 12 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Spitz Illés és 1927–1928-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1928–1929-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A Profi Bajnokság I. osztályában 1928–29-ben 12 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Spitz Illés és 1928–1929-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1929-es közép-európai kupa

Az 1929-es közép-európai kupa a Közép-európai kupa történetének harmadik kiírása volt.

Új!!: Spitz Illés és 1929-es közép-európai kupa · Többet látni »

1929–1930-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Az 1905-ös bajnoki idényben került az első osztályba az Újpest 1916-17-es idényben végzett a dobogón, s az ezt követő évadokban is általában második vagy harmadik helyen végzett.Első bajnoki címüket szerezték meg a Ferencváros előtt azzal, hogy több győzelmet szereztek, mint a zöld-fehér csapat.

Új!!: Spitz Illés és 1929–1930-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1930–1931-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Az őszi végeredmény Hungária, Bocskai, Újpest volt, tavasszal a Hungária négy vereséget szedett össze az Újpestnek viszont jól ment a játék és öt pont előnyel lett bajnok.

Új!!: Spitz Illés és 1930–1931-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1931–1932-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1931-32-ben 12 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Spitz Illés és 1931–1932-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1932–1933-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1932-33-ban 12 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Spitz Illés és 1932–1933-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1946–1947-es jugoszláv labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Partizan 2 - 0 Naša Krila Zemun Stadion: JNA Stadion Nézőszám: 10,000 Bíró: Podupski (Zágráb) Partizan: Franjo Šoštarić, Miroslav Brozović, Ratko Čolić, Bela Palfi, Miodrag Jovanović, Aleksandar Atanacković, Prvoslav Mihajlović, Stjepan Bobek, Jovan Jezerkić, Momčilo Radunović, Kiril Simonovski.

Új!!: Spitz Illés és 1946–1947-es jugoszláv labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1948–1949-es jugoszláv labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Nincs leírás.

Új!!: Spitz Illés és 1948–1949-es jugoszláv labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1961

Nincs leírás.

Új!!: Spitz Illés és 1961 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »