Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
51 kapcsolatok: Alpok, Alpokalja, Ausztria, Csepreg, Csorna, Csornai járás, Dunántúl, Felsőpulya, Felsőpulyai járás, Györffy György, Győr vármegye, Győr-Moson-Sopron megye, Győr-Sopron megye, Horvátok, I. István magyar király, Kapuvár, Kapuvári járás, Kálvinizmus, Kis-Rába, Kisalföld, Kismarton, Kismartoni járás, Lajta-hegység, Latin nyelv, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Moson vármegye, Nagymarton, Nagymartoni járás, Német nyelv, Németek, Osl nemzetség, Répce, Római katolikus egyház, Rendezett tanácsú város, Sopron, Soproni járás, Soproni népszavazás, Szlovákok, Törvényhatósági jogú város, Vas megye, Vas vármegye, Vármegye, Veszprém vármegye, 11. század, 1891, 1920, 1921, ..., 1950. Bővíteni index (1 több) »
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Új!!: Sopron vármegye és Alpok · Többet látni »
Alpokalja
Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas vármegye területén.
Új!!: Sopron vármegye és Alpokalja · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Sopron vármegye és Ausztria · Többet látni »
Csepreg
A belváros részlete Horgásztó a Boldogasszony-patakon Csepreg Vas vármegye északi részének egyik városa a Répce mentén, a Kőszegi járásban.
Új!!: Sopron vármegye és Csepreg · Többet látni »
Csorna
A csornai Premontrei Prépostság légi képe A Jézus Szíve katolikus templom Csorna belvárosában A csornai Margit Kórház madártávlatból Csorna város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járás székhelye.
Új!!: Sopron vármegye és Csorna · Többet látni »
Csornai járás
A Csornai járás Győr-Moson-Sopron vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Sopron vármegye és Csornai járás · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Sopron vármegye és Dunántúl · Többet látni »
Felsőpulya
Felsőpulya (németül Oberpullendorf, horvátul Gornja Pulja, gradistyeiül Zgornja Pulja) város Ausztriában, Burgenland tartományban, egyben a Felsőpulyai járás székhelye.
Új!!: Sopron vármegye és Felsőpulya · Többet látni »
Felsőpulyai járás
A Felsőpulyai járás (németül Bezirk Oberpullendorf) Ausztriában, Burgenland tartomány középső részen helyezkedik el.
Új!!: Sopron vármegye és Felsőpulyai járás · Többet látni »
Györffy György
Szigethi és nádudvari Györffy György (Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.) Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a történettudomány kandidátusa.
Új!!: Sopron vármegye és Györffy György · Többet látni »
Győr vármegye
Győr vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Győr vármegye (németül: Komitat Raab, latinul: Comitatus Jauriensis, Jaurensis, Arabonensis, Arraboniensis, Javariensis, Raab, szlovákul: Rábsky komitát) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Sopron vármegye és Győr vármegye · Többet látni »
Győr-Moson-Sopron megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Győr-Moson-Sopron vármegye.
Új!!: Sopron vármegye és Győr-Moson-Sopron megye · Többet látni »
Győr-Sopron megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Győr-Moson-Sopron vármegye.
Új!!: Sopron vármegye és Győr-Sopron megye · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Sopron vármegye és Horvátok · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Sopron vármegye és I. István magyar király · Többet látni »
Kapuvár
Esterházy-kastély Szt. Anna rk. templom A katolikus általános iskola I. világháborús hősi emlékmű Kapuvár város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járás székhelye.
Új!!: Sopron vármegye és Kapuvár · Többet látni »
Kapuvári járás
A Kapuvári járás Győr-Moson-Sopron vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Sopron vármegye és Kapuvári járás · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Sopron vármegye és Kálvinizmus · Többet látni »
Kis-Rába
A Kisalföldön, a Rábaközben található a Kis-Rába nevezetű természetes csatorna, amely hozzávetőlegesen 40 km hosszú.
Új!!: Sopron vármegye és Kis-Rába · Többet látni »
Kisalföld
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.
Új!!: Sopron vármegye és Kisalföld · Többet látni »
Kismarton
Kismarton (németül Eisenstadt, horvátul Željezno) város Ausztriában, Burgenland tartomány székhelye.
Új!!: Sopron vármegye és Kismarton · Többet látni »
Kismartoni járás
A Kismartoni járás (németül Bezirk Eisenstadt-Umgebung) Ausztriában, Burgenland tartomány északi részén található.
Új!!: Sopron vármegye és Kismartoni járás · Többet látni »
Lajta-hegység
A Lajta-hegység (németül Leithagebirge) Burgenland egyik hegysége és kistája Soprontól északra; az Alpokalja legészakibb tagja.
Új!!: Sopron vármegye és Lajta-hegység · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Sopron vármegye és Latin nyelv · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Sopron vármegye és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Sopron vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Sopron vármegye és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Sopron vármegye és Második világháború · Többet látni »
Moson vármegye
Moson vármegye (németül Komitat Wieselburg, latinul: Comitatus Mosoniensis, szlovákul: Mošonská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Sopron vármegye és Moson vármegye · Többet látni »
Nagymarton
Nagymarton (németül Mattersburg, korábban Mattersdorf, a 14. században Mertensdorf) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járás székhelye.
Új!!: Sopron vármegye és Nagymarton · Többet látni »
Nagymartoni járás
A Nagymartoni járás (németül Bezirk Mattersburg) Ausztria keleti részén, Burgenland tartományban található.
Új!!: Sopron vármegye és Nagymartoni járás · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Sopron vármegye és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Sopron vármegye és Németek · Többet látni »
Osl nemzetség
Az Osl nemzetség (a középkori forrásokban Osl, Osul, Oschli, Osli, Oslu, Wsl -ként hivatkozott nemzetség) első név szerint ismert személye Oslu comes a csornai monostor – „Osl conventje” – feltételezett alapítója 1200-ban tűnt fel a Fertő vidékén.
Új!!: Sopron vármegye és Osl nemzetség · Többet látni »
Répce
A Répce és a Rábca (németül Rabnitz, horvátul Rabica) ugyanazon folyó a Kisalföldön.
Új!!: Sopron vármegye és Répce · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Sopron vármegye és Római katolikus egyház · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Sopron vármegye és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Sopron vármegye és Sopron · Többet látni »
Soproni járás
A Soproni járás Győr-Moson-Sopron vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Sopron vármegye és Soproni járás · Többet látni »
Soproni népszavazás
A soproni népszavazás emléktáblája A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921.
Új!!: Sopron vármegye és Soproni népszavazás · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Sopron vármegye és Szlovákok · Többet látni »
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Új!!: Sopron vármegye és Törvényhatósági jogú város · Többet látni »
Vas megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vas vármegye.
Új!!: Sopron vármegye és Vas megye · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Sopron vármegye és Vas vármegye · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Sopron vármegye és Vármegye · Többet látni »
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Új!!: Sopron vármegye és Veszprém vármegye · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Sopron vármegye és 11. század · Többet látni »
1891
Nincs leírás.
Új!!: Sopron vármegye és 1891 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Sopron vármegye és 1920 · Többet látni »
1921
Nincs leírás.
Új!!: Sopron vármegye és 1921 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Sopron vármegye és 1950 · Többet látni »
