Tartalomjegyzék
60 kapcsolatok: Akadémiai Kiadó, Barlang, Barlangi hiéna, Barlangi medve, Barlangi oroszlán, Barlangkutatás (folyóirat), Barlangvilág, Bartucz Lajos, Bertalan Károly, Bibliographia spelaeologica hungarica, Budai Vár-barlang, Budai-hegység, Dachsteini mészkő, Denevérek, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Európai őz, Európai sün, Földtani Közlöny, Gímszarvas, Gondolat Kiadó, Gyapjas orrszarvú, Havasi nyúl, Jávorszarvas, Kadić Ottokár, Karszt- és Barlangkutatás, Karsztvíz, Kor (földtörténet), Kordos László (geológus), Lambrecht Kálmán, Láng Sándor, Léprigó, Ló, Magyar Állami Földtani Intézet, Magyarhoni Földtani Társulat, Marosi Sándor (geográfus), Méhelÿ Lajos, Mészkő (kőzet), Mottl Mária, Mus, Negyedidőszak, Nopcsa Ferenc (paleontológus), Nyúlfélék, Papp Károly (geológus), Pécsi Márton, Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944), Pleisztocén, Recens élőlény, Schőnviszky László, Solutréi kultúra, Solymár, ... Bővíteni index (10 több) »
Akadémiai Kiadó
Az Akadémiai Kiadó a Magyar Tudományos Akadémia által 1828-ban alapított intézmény.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Akadémiai Kiadó
Barlang
A Nincskegyelem-aknabarlang bejárata Acsibi-barlang, Argentína Cseppkőbarlang, Oregon, Egyesült Államok Cseppkő medúzák, Oregon, Egyesült Államok A barlang a Föld szilárd kérgében, természetes úton létrejött, két méternél hosszabb, ember által járható üreg.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Barlang
Barlangi hiéna
A barlangi hiéna (Crocuta crocuta spelaea) a középső és késő pleisztocén egyik jellemző állatfaja, mely teljes Eurázsiára jellemző volt, az Ibériai-félszigettől Kelet-Szibériáig.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Barlangi hiéna
Barlangi medve
A barlangi medve (Ursus spelaeus) a medvefélék családjának egy kihalt faja, amely kb.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Barlangi medve
Barlangi oroszlán
''Panthera leo spelaea'' A barlangi oroszlán (Panthera spelaea) a macskafélék családjának egy kihalt faja, amely a pleisztocén idején élt Eurázsiában és a Würm-glaciális végével tűnt el, mintegy 13 000 éve.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Barlangi oroszlán
Barlangkutatás (folyóirat)
A Barlangkutatás című folyóirat első évfolyamának (1913) címoldala A Barlangkutatás – Höhlenforschung az 1913.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Barlangkutatás (folyóirat)
Barlangvilág
Egy 1935-ös borító, amelyik Balogh Rudolf fényképének a felhasználásával készült A Barlangvilág az 1926-ban alakult önálló Magyar Barlangkutató Társulat lapja volt, a már hagyományokkal rendelkező Barlangkutatás mellett.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Barlangvilág
Bartucz Lajos
Bartucz Lajos (Szegvár, 1885. április 1. – Budapest, 1966. június 3.) antropológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1952).
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Bartucz Lajos
Bertalan Károly
Bertalan Károly (Veszprém, 1914. november 13. – Budapest, 1978. augusztus 27.) magyar geológus, barlangkutató.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Bertalan Károly
Bibliographia spelaeologica hungarica
A Bibliographia spelaeologica hungarica, a Magyar barlangtani bibliográfia egy részletekben megjelent, tematikus irodalomgyűjtemény, ami a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat különböző kiadványaiban jelent meg, kivéve az első, Siegmeth Károly és Horusitzky Henrik által készített összeállítást, mert azt a Magyar Királyi Földtani Intézet kiadványában közölték.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Bibliographia spelaeologica hungarica
Budai Vár-barlang
#ÁTIRÁNYÍTÁS Budavári labirintus.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Budai Vár-barlang
Budai-hegység
A Budai-hegység egy földrajzi kistáj, a Dunazug-hegyvidék része.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Budai-hegység
Dachsteini mészkő
Dachsteini mészkő A dachsteini mészkő az ALCAPA-főegységben – Magyarországon a Dunántúli-középhegységben és a Duna-balparti rögökben – általánosan előforduló, többnyire a fődolomitra települő, késő triász (felső karni–rhaeti) korú, kb.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Dachsteini mészkő
Denevérek
Ifjabb Hans Holbein denevér tanulmánya Kókay Szabolcs: A denevérek étlapján szereplő ízeltlábúak (akvarell és gouache papíron) A denevérek (Chiroptera) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Denevérek
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Eötvös Loránd Tudományegyetem
Európai őz
Az európai őz (Capreolus capreolus) (röviden gyakran csak őz) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj, mely Európa nagy részén és Kis-Ázsiában fordul elő, Korzika, Szardínia, Írország és Kelet-Európa keleti határa kivételével.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Európai őz
Európai sün
Az európai sün (Erinaceus europaeus) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a sünfélék (Erinaceidae) családjába és a tüskés sünök (Erinaceinae) alcsaládjába tartozó faj.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Európai sün
Földtani Közlöny
A Földtani Közlöny egy magyar földtani témájú szaklap, amelyet 1872-től jelentet meg havonta a Magyarhoni Földtani Társulat.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Földtani Közlöny
Gímszarvas
A gímszarvas (Cervus elaphus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Gímszarvas
Gondolat Kiadó
A Gondolat Kiadó 1957-ben alapították könyvek és folyóiratok kiadására.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Gondolat Kiadó
Gyapjas orrszarvú
A gyapjas orrszarvú (Coelodonta antiquitatis) az orrszarvúfélék családjának egy kihalt faja, amely körülbelül éve (újabb kutatások szerint legalább 460 ezer éve) jelent meg a pleisztocén kori Eurázsiában és a kainozoikumi eljegesedés végével (Würm-glaciális) tűnt el, mintegy éve.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Gyapjas orrszarvú
Havasi nyúl
A havasi nyúl (Lepus timidus) az emlősök (Mammalia) osztályának nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe, ezen belül a nyúlfélék (Leporidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Havasi nyúl
Jávorszarvas
A jávorszarvas (Alces alces) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó, legnagyobbra növő faja.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Jávorszarvas
Kadić Ottokár
Kadić Ottokár (Ópazova, 1876. július 29. – Budapest, 1957. február 28.) horvát származású magyar geológus, paleontológus, egyetemi tanár, a magyarországi ősemberkutatás elindítója és a szervezett magyar barlangkutatás megalapítója.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Kadić Ottokár
Karszt- és Barlangkutatás
A Karszt- és Barlangkutatás évkönyv borítója (1959. I. évfolyam) A Karszt- és Barlangkutatás a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat évkönyve.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Karszt- és Barlangkutatás
Karsztvíz
A Föld vízkészletének jelentős hányadát a karsztvíz adja A karsztvíz a felszín alatti vizeknek azon típusa, amely a talaj karsztosodott kőzet rétegei között helyezkedik el.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Karsztvíz
Kor (földtörténet)
A kor a földtörténeti időskálán a időszaknál rövidebb egység, az időszakot tagolja részekre.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Kor (földtörténet)
Kordos László (geológus)
Kordos László (Mezőcsát, 1950. május 23.) geológus, paleontológus, 2007 és 2010 között a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, egyben az Országos Földtani Múzeum vezetője, egyetemi tanár.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Kordos László (geológus)
Lambrecht Kálmán
Lambrecht Kálmán (Pancsova, 1889. május 1. – Pécs, 1936. január 7.) paleontológus, ornitológus, etnográfus, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Lambrecht Kálmán
Láng Sándor
Láng Sándor (Rákosszentmihály, 1913. július 29. – Budapest, 1982. január 6.) geográfus, karsztkutató, egyetemi tanár.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Láng Sándor
Léprigó
A léprigó (Turdus viscivorus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj, valamint a Turdus madárnem típusfaja.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Léprigó
Ló
A ló nyerítése A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Ló
Magyar Állami Földtani Intézet
A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Magyarország legrégibb tudományos kutatóintézete volt.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Magyar Állami Földtani Intézet
Magyarhoni Földtani Társulat
Az 1848-ban megalakult Magyarhoni Földtani Társulat (rövidítve: MFT) Magyarország egyik legrégebben alapított, ma is működő tudományos egyesülete.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Magyarhoni Földtani Társulat
Marosi Sándor (geográfus)
Marosi Sándor (Soltvadkert, 1929. május 16. – Szeged, 2009. július 5.) Széchenyi-díjas magyar geográfus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Marosi Sándor (geográfus)
Méhelÿ Lajos
Méhelÿ Lajos (Kisfalud-Szögi, 1862. augusztus 24. – Budapest, 1953. február 4.) magyar zoológus, egyetemi tanár, a magyar zoológia történetének egyik legkiemelkedőbb, de egyben legellentmondásosabb egyénisége.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Méhelÿ Lajos
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Mészkő (kőzet)
Mottl Mária
Mottl Mária, Győrffy Sándorné (1906. – Graz, 1980. szeptember 21.) paleontológus, barlangkutató.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Mottl Mária
Mus
A Mus az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Mus
Negyedidőszak
A negyedidőszak (vagy pontatlanul negyedkor), más néven kvarter vagy kvaterner a kainozoikum földtörténeti idő legkésőbbi időszaka, amely mintegy két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött a neogén időszak után, és máig tart.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Negyedidőszak
Nopcsa Ferenc (paleontológus)
A báró felső-szilvási Nopcsa család címere Nopcsa Ferenc albán harci öltözetben – 1913 körül Báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (Déva, 1877. május 3. – Bécs, 1933. április 23.) kalandos életű magyar paleontológus, geológus, albanológus, hírszerző, albán trónaspiráns, az MTA levelező, majd rendes tagja (később erről lemondott).
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Nopcsa Ferenc (paleontológus)
Nyúlfélék
Észak-amerikai törpenyúl ''(Brachylagus idahoensis)'' Floridai üreginyúl ''(Sylvilagus floridanus)'' Audubon-vattafarkúnyúl ''(Sylvilagus audubonii)'' Sarki nyúl ''(Lepus arcticus)'' Havasi nyúl ''(Lepus timidus)'' Kaliforniai szamárnyúl ''(Lepus californicus)'' A nyúlfélék (Leporidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe tartozó család.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Nyúlfélék
Papp Károly (geológus)
Papp Károly (Tápióság, 1873. november 4. – Tápióság, 1963. június 30.) geológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1920-1949).
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Papp Károly (geológus)
Pécsi Márton
Pécsi Márton (Budafok, 1923. december 29. – Cegléd, 2003. január 23.) állami és Széchenyi-díjas földrajztudós, geomorfológus, térképész, a földrajztudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Pécsi Márton
Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944)
A Pesti Hírlap 1878-tól jelent meg 1944-ig.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944)
Pleisztocén
A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Pleisztocén
Recens élőlény
Recensnek, azaz jelenkorinak nevezünk minden olyan taxont, amely a földtörténeti holocénben, vagyis nagyjából az elmúlt tízezer évben létezett, vagy napjainkban is létezik.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Recens élőlény
Schőnviszky László
Schőnviszky László (Budapest, 1901. február 19. – Budapest, 1979. szeptember 21.) barlangkutató.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Schőnviszky László
Solutréi kultúra
A solutréi kultúra egy viszonylag fejlett, kovakő eszközöket készítő régészeti kultúra, melynek képviselői az őskőkorszak idején, időszámításunk előtt 22 000 és 17 000 között éltek.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Solutréi kultúra
Solymár
Solymár nagyközség Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Solymár
Solymári-ördöglyuk
A Solymári-ördöglyuk Magyarország egyik, fokozottan védett barlangja.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Solymári-ördöglyuk
Solymári-kőfülke
A Solymári-kőfülke a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Solymáron, a Zsíros-hegyen található egyik barlang.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Solymári-kőfülke
Szürke farkas
A szürke farkas észak-amerikai alfajainak történelmi és jelenlegi elterjedése Farkasszuka A szürke farkas vagy csak egyszerűen farkas (Canis lupus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Szürke farkas
Tasnádi Kubacska András
Tasnádi Kubacska András (Budapest, 1902. április 28. – Budapest, 1977. március 30.) magyar geológus, paleontológus, a föld- és ásványtani tudományok akadémiai doktora, a paleopatológia magyarországi megteremtője, a tudománytörténeti gyűjtemények elindítója és fejlesztője, a természettudományi muzeológia és ismeretterjesztés vezéralakja.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Tasnádi Kubacska András
Tülkösszarvúak
A tülkösszarvúak (Bovidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Tülkösszarvúak
Tektonika (geológia)
200px A tektonika, más néven szerkezeti földtan, illetve szerkezetföldtan általánosabb (eredeti) értelmében a geológia egyik, a földkéreg mozgásaival, azok okaival és eredményeivel foglalkozik.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Tektonika (geológia)
Vadász Elemér
Vadász Elemér (született Weisz Móric Elemér) (Székesfehérvár, 1885. március 1. – Budapest, 1970. október 30.) kétszeres Kossuth-díjas geológus.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Vadász Elemér
Vértes László
Vértes László (Budapest, 1914. november 3. – Budapest, 1968. augusztus 20.) ősrégész, a történelemtudományok doktora, az Istállós-kői-barlang, a Lovasi őskőkori festékbánya, a Sümeg-mogyorósdombi kovabánya kutatója, valamint a félmillió éves vértesszőlősi őstelep feltárója.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Vértes László
Vörös róka
Vörös róka téli bundájában Kanadai vörös róka prédával A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Vörös róka
Zsíros-hegy
A Zsíros-hegy egy hegy a Budai-hegységben.
Megnézni Solymári-sziklaüreg és Zsíros-hegy