Tartalomjegyzék
22 kapcsolatok: Ausztrália (kontinens), Állatok, Cinegelégykapó-félék, Család (rendszertan), Faj, Gerincesek, Gerinchúrosok, Johann Friedrich Gmelin, Madarak, Muscicapa, Norfolk-sziget, Osztály (rendszertan), Petroica, Petroica boodang, Rend (rendszertan), Rovarok, Szubtrópusok, Természetvédelmi Világszövetség, Trópusok, Vörös lista, Verébalakúak, Veszélyeztetett faj.
- A Csendes-óceán madarai
- Petroica
Ausztrália (kontinens)
A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Ausztrália (kontinens)
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Állatok
Cinegelégykapó-félék
''Petroica australis'' Tarka cinegelégykapó ''(Petroica macrocephala)'' Sárgabegyű cinegelégykapó ''(Eopsaltria australis)'' A cinegelégykapó-félék (Petroicidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Cinegelégykapó-félék
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Család (rendszertan)
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Faj
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Gerincesek
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Gerinchúrosok
Johann Friedrich Gmelin
Johann Friedrich Gmelin (Tübingen, 1748. augusztus 8. – Göttingen, 1804. november 1.) német természettudós, botanikus, entomológus, herpetológus és a puhatestűek kutatója.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Johann Friedrich Gmelin
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Madarak
Muscicapa
A Muscicapa a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjának egyik, magyarul egyszerűen légykapónak nevezett neme.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Muscicapa
Norfolk-sziget
A Norfolk-sziget Ausztrália külbirtoka Óceániában.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Norfolk-sziget
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Osztály (rendszertan)
Petroica
A Petroica a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a cinegelégykapó-félék (Petroicidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Petroica
Petroica boodang
A Petroica boodang a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a cinegelégykapó-félék (Petroicidae) családjához tartozó faj.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Petroica boodang
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Rend (rendszertan)
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Rovarok
Szubtrópusok
Szubtrópusok Köppen alapján A meleg mérsékelt öv vagy szubtrópusok a Föld északi és déli féltekéjén a mérsékelt övnek a 23,5°-tól kb.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Szubtrópusok
Természetvédelmi Világszövetség
A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Természetvédelmi Világszövetség
Trópusok
A világtérkép a trópusokat rózsaszínnel jelölve mutatja Egy trópusi kép a Fülöp-szigetekről. Az árnyékokból leolvashatjuk, hogy a nap csaknem pontosan a zeniten áll. A trópusok vagy trópusi területek, trópusi öv, trópusi övezet az a földrajzi terület, amely a Ráktérítőtől (északi szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) a Baktérítőig (déli szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) terjed.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Trópusok
Vörös lista
A kihalással fenyegetett fajok vörös listája (Red List of Threatened Species), vagy egyszerűen Vörös lista, az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre 1948-ban.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Vörös lista
Verébalakúak
A verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak (Passeriformes) a madarak osztályának legnagyobb fajszámú rendje.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Verébalakúak
Veszélyeztetett faj
Veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel Súlyosan veszélyeztetetté válik.
Megnézni Skarlátbegyű cinegelégykapó és Veszélyeztetett faj
Lásd még
A Csendes-óceán madarai
- Álarcos csér
- Álarcos szula
- Bíborfejű gyümölcsgalamb
- Bütykös császárgalamb
- Barna noddi
- Barna szula
- Déltengeri fecske
- Füstös csér
- Fehérfarkú trópusimadár
- Fekete viharfecske
- Feketelábú albatrosz
- Foulehaio
- Gymnomyza
- Keleti zátonykócsag
- Laysan-albatrosz
- Petroica pusilla
- Piroslábú szula
- Rövidfarkú albatrosz
- Sárgás gyümölcsgalamb
- Szalagos fregattmadár
- Szemöldökös réce
- Szigeti rigó
- Tündércsér
- Vörösfarkú trópusimadár
- Villás viharfecske
Petroica
- Alpesi cinegelégykapó
- Fekete cinegelégykapó
- Petroica
- Petroica archboldi
- Petroica australis
- Petroica boodang
- Petroica longipes
- Petroica pusilla
- Petroica rodinogaster
- Petroica rosea
- Pirossapkás cinegelégykapó
- Skarlátbegyű cinegelégykapó
- Tüzesbegyű cinegelégykapó
- Tarka cinegelégykapó