Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
27 kapcsolatok: Alcoa FKC, Az év magyar kézilabdázója, Dunaújvárosi Kohász KA, FC Nagykanizsa, Fehérvár KC, Kézilabda, Kézilabda az 1996. évi nyári olimpiai játékokon, Magyar női kézilabda-válogatott, Magyarország, Nagykanizsa, Női kézilabda-Európa-bajnokság, Női kézilabda-világbajnokság, Női kézilabdatorna a 2000. évi nyári olimpiai játékokon, Női kézilabdatorna az 1996. évi nyári olimpiai játékokon, Olimpiai játékok, Siti Eszter, 1995, 1995-ös női kézilabda-világbajnokság, 1996. évi nyári olimpiai játékok, 1998, 1998-as női kézilabda-Európa-bajnokság, 1999, 2000-es női kézilabda-Európa-bajnokság, 2000. évi nyári olimpiai játékok, 2002, 2005, 2006.
Alcoa FKC
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alba Fehérvár KC.
Új!!: Siti Beáta és Alcoa FKC · Többet látni »
Az év magyar kézilabdázója
Az év magyar kézilabdázója címet 1964 óta ítéli oda a Magyar Kézilabda Szövetség.
Új!!: Siti Beáta és Az év magyar kézilabdázója · Többet látni »
Dunaújvárosi Kohász KA
A Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia, régi nevén a "Dunaferr", egy magyar NB I-es női kézilabda klub és utánpótlásnevelő központ.
Új!!: Siti Beáta és Dunaújvárosi Kohász KA · Többet látni »
FC Nagykanizsa
Az FC Nagykanizsa, egy nagykanizsai csapat, Magyarország legidősebb sportegyesülete amely 1866-ban alakult.
Új!!: Siti Beáta és FC Nagykanizsa · Többet látni »
Fehérvár KC
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alba Fehérvár KC.
Új!!: Siti Beáta és Fehérvár KC · Többet látni »
Kézilabda
A kézilabda egy labdajáték.
Új!!: Siti Beáta és Kézilabda · Többet látni »
Kézilabda az 1996. évi nyári olimpiai játékokon
Az 1996. évi nyári olimpiai játékokon a kézilabdatornákat július 24. és augusztus 4. között rendezték.
Új!!: Siti Beáta és Kézilabda az 1996. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Magyar női kézilabda-válogatott
A magyar női kézilabda-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Kézilabda Szövetség irányít.
Új!!: Siti Beáta és Magyar női kézilabda-válogatott · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Siti Beáta és Magyarország · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Siti Beáta és Nagykanizsa · Többet látni »
Női kézilabda-Európa-bajnokság
A női kézilabda-Európa-bajnokság az Európai Kézilabda-szövetség szervezésében, minden páros évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi kézilabdatorna.
Új!!: Siti Beáta és Női kézilabda-Európa-bajnokság · Többet látni »
Női kézilabda-világbajnokság
A női kézilabda-világbajnokság az Nemzetközi Kézilabda-szövetség (International Handball Federation, IHF) szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi kézilabdatorna.
Új!!: Siti Beáta és Női kézilabda-világbajnokság · Többet látni »
Női kézilabdatorna a 2000. évi nyári olimpiai játékokon
A 2000. évi nyári olimpiai játékokon a női kézilabdatornát szeptember 17. és október 1. között rendezték.
Új!!: Siti Beáta és Női kézilabdatorna a 2000. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Női kézilabdatorna az 1996. évi nyári olimpiai játékokon
Az 1996. évi nyári olimpiai játékokon a női kézilabdatornát július 26. és augusztus 3. között rendezték.
Új!!: Siti Beáta és Női kézilabdatorna az 1996. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Új!!: Siti Beáta és Olimpiai játékok · Többet látni »
Siti Eszter
Siti Eszter Ágnes (Nagykanizsa, 1977. november 12.–) magyar válogatott kézilabdázó.
Új!!: Siti Beáta és Siti Eszter · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: Siti Beáta és 1995 · Többet látni »
1995-ös női kézilabda-világbajnokság
Az 1995-ös női kézilabda-világbajnokságot Ausztria és Magyarország közösen rendezte 1995.
Új!!: Siti Beáta és 1995-ös női kézilabda-világbajnokság · Többet látni »
1996. évi nyári olimpiai játékok
Az 1996.
Új!!: Siti Beáta és 1996. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Siti Beáta és 1998 · Többet látni »
1998-as női kézilabda-Európa-bajnokság
Az 1998-as női kézilabda-Európa-bajnokságnak 1998.
Új!!: Siti Beáta és 1998-as női kézilabda-Európa-bajnokság · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Siti Beáta és 1999 · Többet látni »
2000-es női kézilabda-Európa-bajnokság
A 2000-es női kézilabda-Európa-bajnokságnak Románia adott otthont 2000.
Új!!: Siti Beáta és 2000-es női kézilabda-Európa-bajnokság · Többet látni »
2000. évi nyári olimpiai játékok
A 2000.
Új!!: Siti Beáta és 2000. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Siti Beáta és 2002 · Többet látni »
2005
* A fizika világéve.
Új!!: Siti Beáta és 2005 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Siti Beáta és 2006 · Többet látni »
