Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
17 kapcsolatok: Augusztus 14., Dicsőszentmárton, Háromszék (napilap), Helikon (folyóirat, 1990–), Irodalom, Kis-Küküllő, Korunk, Látó (folyóirat), Magyarország, Művelődés (folyóirat), Népújság, Néprajz, Sipos Domokos, Szlovácsek Ida, 1870-es évek, 1990, 1990-es évek.
Augusztus 14.
Névnapok: Marcell + Atanáz, Atanázia, Bere, Celesztina, Marsall, Menta, Menyhért, Mikeás, Misa, Montika, Özséb, Tanázia.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és Augusztus 14. · Többet látni »
Dicsőszentmárton
Az ortodox templom Dicsőszentmárton (románul Târnăveni, korábban Diciosânmartin, németül Sankt-Martin, korábban Marteskirch, szászul Mierteskirch) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és Dicsőszentmárton · Többet látni »
Háromszék (napilap)
Háromszék független napilap, székhely: Sepsiszentgyörgy.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és Háromszék (napilap) · Többet látni »
Helikon (folyóirat, 1990–)
A Helikon egykori és jelenlegi munkatársai 2020-ban (balról): Márton Evelin, Deák Judit, Papp Attila Zsolt, Demeter Zsuzsa, Egyed Emese, Király László, Szilágyi István, Karácsonyi Zsolt, Horváth Benji, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Nagy Mária, Rákossy Tibor. Fotó: Szentes Zágon A Helikon 1990 januárjától megjelenő kolozsvári magyar nyelvű irodalmi folyóirat.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és Helikon (folyóirat, 1990–) · Többet látni »
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és Irodalom · Többet látni »
Kis-Küküllő
A Kis-Küküllő folyó Erdélyben.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és Kis-Küküllő · Többet látni »
Korunk
A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és Korunk · Többet látni »
Látó (folyóirat)
A Látó a Román Írószövetség, 1992 januárjától a Romániai Írók Szövetsége valamint a Maros megyei Tanács magyar nyelvű szépirodalmi folyóirata.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és Látó (folyóirat) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és Magyarország · Többet látni »
Művelődés (folyóirat)
Művelődés a romániai magyar közművelődés havi folyóirata 1948 és 1985 között, majd 1990-től folytatólag.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és Művelődés (folyóirat) · Többet látni »
Népújság
A Népújság Maros megye és Marosvásárhely legnagyobb számban olvasott napilapja.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és Népújság · Többet látni »
Néprajz
A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és Néprajz · Többet látni »
Sipos Domokos
Sipos Domokos (Dicsőszentmárton, 1892. augusztus 4. – Dicsőszentmárton, 1927. december 22.) erdélyi magyar költő, író.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és Sipos Domokos · Többet látni »
Szlovácsek Ida
Szlovácsek Ida (leányneve Török Ida, álnevei: Almási Éva, Dombói Éva, Dombói Ida; Marosvásárhely, 1939. augusztus 9. –) erdélyi magyar tanár, újságíró.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és Szlovácsek Ida · Többet látni »
1870-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és 1870-es évek · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és 1990 · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Sipos Domokos Művelődési Egyesület és 1990-es évek · Többet látni »
