Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Simonkai Lajos

Index Simonkai Lajos

Simonkai Lajos (Nyíregyháza, 1851. január 9. – Budapest, 1910. január 2.) botanikus, Borbás Vince mellett a 19. század második felének legnagyobb magyar flórakutatója.

40 kapcsolatok: Arad (Románia), Borbás Vince, Botanika, Budapest, Budapest VII. kerülete, Degen Árpád, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Eperjes (Szlovákia), Erdély, Faj, Flóra (biológia), Gombocz Endre, Hazslinszky Frigyes Ákos, Hárs (növénynemzetség), Herbárium, Január 2., Január 9., Juhar, Jurányi Lajos, Károli János, Kümmerle Jenő Béla, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarország, Méhes Gyula, Nagyvárad, Növényföldrajz, Növényrendszertan, Nyíregyháza, Pancsova, Ribiszke, Szil (növénynemzetség), Taxon, Tölgy, Tuzson János (botanikus), Változat (rendszertan), 1851, 1888, 19. század, 1908, 1910.

Arad (Románia)

Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.

Új!!: Simonkai Lajos és Arad (Románia) · Többet látni »

Borbás Vince

détári Borbás Vince (Ipolylitke, 1844. július 29. – Kolozsvár, 1905. július 7.) magyar egyetemi tanár, a 19.

Új!!: Simonkai Lajos és Borbás Vince · Többet látni »

Botanika

jobb A növénytan vagy botanika a biológiának növényekkel foglalkozó ága.

Új!!: Simonkai Lajos és Botanika · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Simonkai Lajos és Budapest · Többet látni »

Budapest VII. kerülete

Budapest VII.

Új!!: Simonkai Lajos és Budapest VII. kerülete · Többet látni »

Degen Árpád

Felsőhegyi Degen Árpád (Pozsony, 1866. március 31. – Budapest, 1934. március 30.) orvos, botanikus, kísérletügyi főigazgató, egyetemi tanár.

Új!!: Simonkai Lajos és Degen Árpád · Többet látni »

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.

Új!!: Simonkai Lajos és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »

Eperjes (Szlovákia)

Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.

Új!!: Simonkai Lajos és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Simonkai Lajos és Erdély · Többet látni »

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Új!!: Simonkai Lajos és Faj · Többet látni »

Flóra (biológia)

Egy sziget flórájának egyszerűsített ábrája - minden növényfaj bekeretezve szerepel A botanikában a flóra (többes számban: flórák vagy florae) fogalomnak két jelentése van.

Új!!: Simonkai Lajos és Flóra (biológia) · Többet látni »

Gombocz Endre

Gederéczi Gombocz Endre (Sopron, 1882. június 9. – Budapest, 1945. január 16.) botanikus, tudománytörténész, bibliográfus.

Új!!: Simonkai Lajos és Gombocz Endre · Többet látni »

Hazslinszky Frigyes Ákos

Hazslinszky Frigyes Ákos (1890-től hazslini Hazslinszky Frigyes Ákos) (Késmárk, 1818. január 6. – Eperjes, 1896. november 18.) magyar botanikus.

Új!!: Simonkai Lajos és Hazslinszky Frigyes Ákos · Többet látni »

Hárs (növénynemzetség)

A hárs vagy hársfa (Tilia) nemzetség a mályvafélék családján belül a hársfaformák (Tilioideae) alcsaládba tartozik.

Új!!: Simonkai Lajos és Hárs (növénynemzetség) · Többet látni »

Herbárium

Oldal Pedaniosz Dioszkoridész ''De materia medica'' című művéből, 7. századi példány a Nápolyi Nemzeti Könyvtárból A herbárium szó két különböző, bár történetileg és fogalmilag egymáshoz kapcsolódó definíciót fog össze: egyrészt a növényvilágot többé-kevésbé gazdagon leíró kompendiumot (herbárium vagy hortus siccus); másrészt egy épületet, amelyet egy vagy több szárított példány (exsiccata) gyűjtemény elhelyezésére terveztek.

Új!!: Simonkai Lajos és Herbárium · Többet látni »

Január 2.

Névnapok: Ábel + Acsád, Ákos, Aszpázia, Bazil, Bazsó, Bertold, Bodó, Ditmár, Fáni, Fanni, Gergely, Gergő, Gerő, Makár, Odiló, Odisszeusz, Stefánia, Stefi, Vászoly.

Új!!: Simonkai Lajos és Január 2. · Többet látni »

Január 9.

Névnapok: Marcell + Alesszia, Alexia, Hont, Julián, Juliánusz, Júliusz, Marsall, Szulejka, Zulejka.

Új!!: Simonkai Lajos és Január 9. · Többet látni »

Juhar

A juhar vagy juharfa (Acer) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó nemzetség mintegy 200 fajjal.

Új!!: Simonkai Lajos és Juhar · Többet látni »

Jurányi Lajos

Jurányi Lajos (Nyíregyháza, 1837. augusztus 25. – Abbázia, 1897. február 27.) botanikus.

Új!!: Simonkai Lajos és Jurányi Lajos · Többet látni »

Károli János

Károli János (Karl) (Cservenka, 1842. június 13. – Budapest, 1882. január 25.) magyar ichthiológus, herpetológus, gimnáziumi tanár, muzeológus, sebészorvos.

Új!!: Simonkai Lajos és Károli János · Többet látni »

Kümmerle Jenő Béla

Kümmerle Jenő Béla (Budapest, 1876. március 4. – Budapest, Józsefváros, 1931. december 20.) botanikus.

Új!!: Simonkai Lajos és Kümmerle Jenő Béla · Többet látni »

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.

Új!!: Simonkai Lajos és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Simonkai Lajos és Magyarország · Többet látni »

Méhes Gyula

Méhes Gyula (Kraszna, 1897. március 28. – Budapest, Józsefváros, 1970. október 10.) orvos farmakológus, egyetemi tanár, Méhes Károly (1936–2007) patológus, gyermekgyógyász apja, Méhes Károly író nagyapja.

Új!!: Simonkai Lajos és Méhes Gyula · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Új!!: Simonkai Lajos és Nagyvárad · Többet látni »

Növényföldrajz

A főbb florisztikai régiók Alexander von Humboldt, a növényföldrajz úttörője A növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia) a növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz (biogeográfia) résztudománya, illetve az ökológia társtudománya.

Új!!: Simonkai Lajos és Növényföldrajz · Többet látni »

Növényrendszertan

Carl von Linné ''Species Plantarum'' című művének címlapja A növényrendszertan mind az élő, mind a kihalt növényeket rang szerint csoportosított rendszerbe állítja, mégpedig oly módon, hogy abban kifejeződjenek az egyes csoportok rokonsági kapcsolatai.

Új!!: Simonkai Lajos és Növényrendszertan · Többet látni »

Nyíregyháza

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.

Új!!: Simonkai Lajos és Nyíregyháza · Többet látni »

Pancsova

Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban.

Új!!: Simonkai Lajos és Pancsova · Többet látni »

Ribiszke

A ribiszke vagy ribizli (Ribes) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe tartozó ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjának egyetlen nemzetsége a modern rendszertanok szerint.

Új!!: Simonkai Lajos és Ribiszke · Többet látni »

Szil (növénynemzetség)

Levélzete A vörös szil termése A szil vagy szilfa (Ulmus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjében a szilfafélék (Ulmaceae) család névadó, egyúttal legnagyobb és legészakabbra hatoló nemzetsége.

Új!!: Simonkai Lajos és Szil (növénynemzetség) · Többet látni »

Taxon

A biológiai rendszertanban taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportját.

Új!!: Simonkai Lajos és Taxon · Többet látni »

Tölgy

Tölgyfa a Budai-hegységben Kocsányos tölgyek télen Tölgylevelek 263px Kocsányos tölgy (Quercus robur) határozó 263px 263px A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal.

Új!!: Simonkai Lajos és Tölgy · Többet látni »

Tuzson János (botanikus)

Polyáni Tuzson János (Szászcsanád, 1870. május 19. – Budapest, 1943. december 18.) magyar botanikus, paleobotanikus, egyetemi tanár, a Tuzson Arborétum alapítója és névadója, az MTA tagja.

Új!!: Simonkai Lajos és Tuzson János (botanikus) · Többet látni »

Változat (rendszertan)

A változat (rövidítése var.) egy másodlagos taxon a növényrendszertanban, amely a faj és az alfaj alatt helyezkedik el.

Új!!: Simonkai Lajos és Változat (rendszertan) · Többet látni »

1851

Nincs leírás.

Új!!: Simonkai Lajos és 1851 · Többet látni »

1888

Nincs leírás.

Új!!: Simonkai Lajos és 1888 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Simonkai Lajos és 19. század · Többet látni »

1908

II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.

Új!!: Simonkai Lajos és 1908 · Többet látni »

1910

Nincs leírás.

Új!!: Simonkai Lajos és 1910 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »